Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-06 / 14. szám
Thursday, April 6, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Jog a boldoguláshoz Az embert megillető úgynevezett szabadságjogok nem végső céljai az életnek, azok csak annak a biztosítását szolgálják, hogy ne lehessen korlátozni senkit a szellemi, lelki, anyagi igényei kielégítésében. Vannak népek, melyek boldogulnak, gyarapodnak, erősödnek anélkül, hogy valamit is hallanánk jogokért folytatott küzdelmeikről, mig mások időtlen idők óta ezzel vannak elfoglalva anélkül, hogy előre jutnának a boldogulás felé vezető úton. Magyarország jómódú sváb lakossága soha nem tüntetett német nyelvű iskolákért, kisebbségi jogokért, de megőrizte több száz éven át nyelvét és nem felejtette azt el a szlovák nép sem a több mint ezer éves magyar uralom alatt sem. Viszont jól emlékezünk még Rákosi Viktor vészkiáltására, aki Erdély magyar lakosságának elrománosodására hívta fel az ország figyelmét a magyar uralom alatt álló Erdély magyar falvainak elnémuló harangjairól írva szomorú beszámolót. Erdélyt a román anyák hódították meg. Mi viszont szomorúan látva népünk fogyatkozását, ismét jogokért küzdünk, a meg nem született kis magyarok élethez való jogaiért, ami különösen furcsán hangzott a kommunista uralom alatt, mert küzdelmünket tömören így írhatnánk le: mi azért támadtuk az ateista kormányt, hogy nem kényszerítette ránk vallási törvényünk betartását., vagy nem ennyire kisarkítva: hogy lehetőséget adott vallásunk törvényének megszegésére. A kudarcaink ellenére nem értjük meg mi még ma sem Széchenyit, aki annyit koholt bennünket a Mohács feletti kesergésünkért, mert az mentségül szolgált arra nekünk, hogy nem tettük meg azt sem. amit megtehettünk volna. Mi jobban szeretjük ma is a nagy, kokárdás szónoklatokat a látványos ünnepláseket és mindenek felett a népek színpadán játszani a kisemmizett szánalomra méltó, tragikus hős szerepét, aki azzal fenyegeti a világot, hogy ha ő is elpusztul, "nem lesz az Istennek soha több magyarja." (Mert mindig elpusztúlni készülünk, de a világ láthatólag ettől nem ijed meg.) Ezt az utat járjuk ma is. ezt tartjuk ma is a hagyományos magyar útnak, pedig éppen az elmúlt évszázad eseményeiből kellene levonnunk a tanulságot, hogy gyökeresen szakítani kell a sikertelen küzdelmeinket követő önsajnálat, önemésztő gyakorlatával. Ahelyett inkább azt kellene kérdeznünk magunktól minél gyakrabban: megtettünk-e mindent, amit lehet, mert sokan vannak ebben a hazában, akik panaszát, fájdalmát nem igen lehet hallani, akik nem harcolnak jogokért, nem hibáztatnak senkit, de annál jobban gyarapodnak, erősödnek. id. Megyesy Jenő Magyarok Velencéje Amerikában 1995 február 28. - május 21. között az atlantai High Múzeum of Arts, Velence kincsei címmel kiállítást rendez a XVI., XVII. és XVIII. századi velencei festők alkotásaiból. Negyvennégy művész 55 képét mutatják be. A festmények mindegyike a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. A szakértők szerint Velence városát nem számítva, a magyar gyűjtemény a világ leggazdagabb kollekciója, mely most első alkalommal kerül kiállításra tengerentúli múzeumokban. A látogatók megtekinthetik majd Titian, Tiepolo, Richi, Fetti, Strozzi, Tintoretto. Bellini, Giorgone, Gentile, Veronese, Marieschi. Lyss, Canaletto, Carpioni, Bellotto, Bassano és mások alkotásait. A kiállítással egyidőben a High Museum of Arts bemutat 85 metszetet is Tiepolo, Canaletto és Whistler munkáiból Velence és a művészi fantázia címen. Május 21-e után a kollekciót a Washington állambeli Settle- ben és az indianai Minneapolisban is kiállítják. A festmények több hónapig tartó amerikai útját a Minneapolis Institute of Arts szervezi. Az atlantai megnyitó ünnepségen, február 27-én Magyarország és Olaszország Egyesült Államokba akkreditált kulturális attaséi is részt vettek. Az atlantai kiállítást megelőzően egy velencei témákkal foglalkozó filmfesztivált is rendeztek, melyen bemutatták: a Nyáridő, a Most ne nézz. a Halál Velencében és a Don Giovanni című filmet. A teljes programot a James Starr Moore Alapítvány szponzorálja. Ur Reg4s péler Wallenberg titkárnője voltam Mrs Agnes Adachi (szül: Mandl Ágnes) visszaemlékezései Adachi Ágnes Queens-i lakásán nézegetjük az ötven évvel ezelőtti megsárgult papírokat, melyekből árad a történelem lehellete. 1918-ban születtem, Budapesten a református gimnáziumba jártam, s zsidó lévén ott találtam magam szemben a nácizmus szörnyűségeivel. Egyik osztálytársam le büdös zsidőzott, akinek ezért eltörtem az orrát. Két hét múlva bocsánatot kért tőlem. Mind kettőnket ki akartak zárni az iskolából a történtek miatt. Később az iskola új igazgatója Bereczki tiszteletes felkereste apámat, s elmondta, hogy úgy érzi biztonságomat nem tudja az iskolában tovább szavatolni, s jónak tartaná, ha megkeresztelnének, így lettem keresztény és Bereczki tiszteletes hetedik leánya. Töbh könny mint víz folyt azon a keresztelőn, s mindannyian tudtuk, hogy a templom tele van zsidó menekültekkel. Hát így menekültem meg először. Második megmenekülésem, a svédeknek köszönhető. Mint nyelveket jól beszélő cserkész a külföldi látogatókat fogadtam, többek között egy 25 fős svéd küldöttséget is. Az egyik fiúnak nagyon megtetszettem, s majd tíz évig leveleztünk. V. Gusztáv svéd király a dán királlyal együtt mindent elkövetett a zsidók megmentésére. Jól ismert a dán király története, aki feltette a sárga csillagot, s azt mondta a németeknek, hogy itt nincsenek zsidók, csak dánok. Mindketten többször kérték Horthy admirálist, hogy segítse a zsidókat, s így Magyarország emelt fejjel fejezheti be a háborút. Ezzel párhuzamosan Svédországban a király falragaszokat helyeztetett el, hogy akinek magyarországi hozzátartozója, ismerőse, vagy üzletpartnere van az keresse fel a svéd külügyminisztériumot, hogy időben ki tudják menekíteni az országból. így keresett meg egy svéd diplomata a lakásunkon, mert mint kiderült, Toto, aki a levelező partnerem volt, megkereste a KÖNIGLICH ha már svéd állampolgár lenSCHWEDISCHE GESANDTSCHAFT nék. Rögtön ott akartak tartani a követségen. Nehéz döntés volt, csak miután megígérték, hogy szüléimét is megmentik döntöttem el, hogy maradok, i Szüléimhez egy diplomata t mentei, hogy elmagyarázza a történtet. Másnap megkaptam a világ minden részére érvényes svéd útlevelemet, így megkersztelkedésem után most még svéddé is váltam. Mint később kiderült nem én voltam az egyedüli vendége a követségnek, többek között ott volt a Nóbel-díjas Szent- Györgyi Albert, Swenson néven. Három hétig voltam ott, majd nem bírván tovább visszamentem szüléimhez. Minden nap fel kellett hogy (' hívjam a követséget, hogy tudassam velük azt. hogy Hame: MUNKAIGAZOLVÁNY. A Svéd Királyi Követség ezennel igazolja,hogy Uandl Ágnes kisasszony a Svéd Követség valamint a Svéd Vöröskereszt repatriálást osztályának állandó munkatársa* Budapest,1944*augusztu8 11« *éd királyi követség! titk^, külügyminisztériumot, s el- még élek. Körülbelül két mondta, ha nem lenne hábo- héttel ezután telefonon ke- rú mi már réges régen meg- restek, hogy menjek azonnal házasodtunk volna, tehát a követségre, mert új helyzet engem úgy kell kezelni, mint- álltelő. folytatjuk. Győzelem az AIDS-vírus felett Californiai tudósok bejelentették, hogy AIDS vírussal fertőzött gyermek egyéves korára sikeresen legyőzte fertőzöttségét és vérében a vírus már nem mutatható ki. Az eddig ismert esetek között voltak túlélők, akiknek a szervezete hosszú időn keresztül küzdött a vírussal, mielőtt végképp megadta magát és voltak olyanok, akik AIDS-es partnerrrel volt szexuális kapcsolt után nem váltak fertőzötté, de ez az első eset, amikor az emberi szervezet saját ellenállóképességével sikeresen vette fel a harcot ezzel az új veszedelmes vírusfajtával szemben. A fiú most már öt éves. teljesen tünetmentes, egészséges. Orvosi körökben jónéhányan kétkedéssel fogadták az esetről szóló tudósítást. HÍVJA fel BARÁTAI FIGYELMÉT LAPUNKRA!
