Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-30 / 13. szám

Thursday, March 30, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5, Dr. Nagyvárady Kirchmayer István Gondolatok az anyanyelv és egy második nyelv használatáról Nem véletlen, hogy napjainkban a személyiség problémák, az identitás kérdése és egyéb mentálhigiénai zavarok olyan gyakran emlegetett és még gyakrabban elhallgatott kérdéssé váltak. A pszichológusok jól tudják, hogy ezen problémák legfontosabb előidézője a gyökértelenség, a legszélesebben értelmezett egyéni "háttér"-hiány. A tudat határozza meg egész lényünket, személyiségünket. Ha tudatunk bizonytalan alapokra épül, akkor előbb-utóbb a kisebb mentálhigiéniai zavarok, például olyan kérdések mint: ki vagyok én? hova tartozom? stb. még erős karakterű egyének egyensúlyát is megzavarhatják és lelkileg sérültté válhatnak. Ez a sérülés "ravasz" mert szétszórt kis egységekben jelentkezik és nem egyszer szublimálva érvényesíti hatását. Nem csak az első generációs bevándorlók, hanem a leszármazottjaik is ki vannak téve annak, hogy elvesztik vagy keresik múltjukat. Ez egy általános és nagyon összetett többoldalú kérdéskomplexum. A magyar nyelv és a hozzá kapcsolódó számtalan tartozék, kultúra, irodalom, népművészet, családi kapcsolatok, stb., a magyar emigránsok és gyermekeik elengedhetetlen fontos részei, ha akarják, ha nem. Ezt a problémakört már sokan megközelítették érzelmi oldalról, nacionalisztikus, politikai vonatkozásokból, valamint különböző más szempontokból és szándékkal. Most szeretném megközelíteni a józan ész, a tudományos magyarázat ségítségével: szeretnék tisztázni néhány felmerülő kérdést és szemléletünket mintegy újra összefoglalni, melynek végeredménye, úgy tűnik, más megvilágításba is helyezi az egész problémakört. Tapasztalati tény, hogy az anyanyelvét senki sem felejti el, esetleg részben tudat alá szorulhat, ha valaki fiatalkorban idegen nyelvi közegbe kerül. Ezt a tényt az irodalom és a film­művészet többször feldolgozta, néha "hatásos" drámai megjelenítéssel: valaki hosszú évtizedekig nem beszélte az anyanyelvét és az útolsó pillanataiban az anyanyelvén kezd imádkozni vagy a haldokló már félig kómában félrebeszél az anyanyelvén (rendszerint az édesanyjához, mert úgy hatásosabb). Azok, akik idősebb korukban kerülnek idegen nyelvi közegbe, pláne azok, akik otthon a házastársaikkal, gyermekeikkel magyarúl beszélnek, de nyilvánosan már "elfelejtettek" magyarúl, vagy csak pötyögtetik a magyar szót és azokat is angol akcentussal, de még jól angolul sem tudnak, azok elárulják, hogy valami nincs rendben.... Viszont ezzel szemben nem lehet meglepődni azon, ha valaki otthon Magyarországon 10, 20 esetleg 30 évi viszontlátás után így kiált fel: "Hát nem felejtettél el magyarúl...?" Bosszantó és naiv az az állítás, miszerint ha a gyermek az első éveiben párhuzamosan két anyanyelvvel nő fel, akkor ebből valami hátránya következhet. Éppen ellenkezőleg! A pedagógusok már régen, a nyelvészek később felismerték, hogy a második, sőt harmadik nyelvtanulás milyen fontos a gyermek szellemi kibontakozása, valamint későbbi önállósulása szempontjából. Ezért is vezették be a nyelvek tanítását előbb a középiskolákban, majd az elemiben és később az óvodában. De sajnos még így is kimarad a gyermek legcsodálatosabb korszaka: az első évek. Számtalan tudományos megfigyelés és felmérés során egyenesen megdöbbenve tapasztalták, hogy a gyermekek az elő éveikben milyen páratlan szellemi teljesítményekre képesek minden erőlködés nélkül, sőt játékosan, látszólag élvezettel. Néhány év alatt képesek megtanulni a környezetük számtalan alaptörvényét és a körülményektől föggően, körűibe löl 10 ezer szónak az értelmét, valamint majdnem helyes nyelvtani törvényekkel való használatát. Ilyen szellemi teljesítményre később sohasem lesznek képesek. Amikor a gyermek élhet ezzel a páratlan lehetőséggel, de a szülők nem használjak ki azt, akkor szinte vétkeznek a gyermek ellen. Viszont ugyanilyen vétek hagyni az anyanyelvet háttérbe szorulni, tudat alá merülni. Tudomásunk szerint az univerzumban csak az emberi lény fejlődött arra a fokra, hogy gondolkozni és beszélni képes legyen. így az emberhez hozzátartozó princípium és intellektuális igény, hogy gondolatait kifejezze, közölje. folytatjuk HÍVJA FEL BARÁTJA FIGYELMET AZ ÚJSÁGRA ! Egy székely festő Bemutatjuk Héjjá Attilát Attila Héjjá 1955-ben szü­letett Budapesten, s szüleivel együtt az 1956-os események után hagyták el az országot. Édesapja Erdélyből Csíksze­redáról való, édesanyja buda­pesti. Attila a repülés és a nők szerelmese, e két nagy szere­lem formálja ma is életét. Pilótának készült, de miután barátnője festeni tanult ő is beállt klasszikus festészetet tanulni Harold Stevenson- hoz, See Cliff-ben (Long Is­land közepén az északi olda­lon fekszik), ahol lakott és mai is lakik. Itt ismerkedett meg máig tartó harmadik szerelmével a festészettel. See Cliff-ben vagyunk ebben a csodálatos, eredeti múlt századi formájában megmaradt kis tengerparti városban. A század elején kedvelt hétvégi nyaralóhely volt sok szállodával, ma már szinte csak a helybéliek lak­ják, üdülőforgalom alig van. A városnak nagyon szigorúak az építési előírásai, itt csak olyan épületet lehet építeni, mely stílusával harmonikusan beleilleszkedik a meglévő viktoriánus városképbe. At­tila háza a tengerre néz, nappali szobájából gyönyörű a kilátás, aminek egy rövid bemutatkozó beszélgetés után búcsút intünk, s levonu­lunk a basement-be, ahol a képek és a műterem van. Tizenötéve korom óta re­pülök, ültem F-16-osban, F- 106-osban, sőt a Királyi Sza- udi Légierő F5F típusú gépé­ben is. Nem űrhajóban nem ültem, mondja kérdésemre válaszolva, csak a Houston-i Johnson Space Center űrre­pülő szimulátorát próbáltam ki. Legelső képeim különböző megálmodott űrrepülők vol­tak, melyeket a legjobb idő­ben a Star War vetítésekor készítettem. Hárommal ezek közül a hónom alatt bekopogtam az első kiadó­hoz, 1977 május 15-e hétfő, kilenc óra, soha sem felejtem el. Mind a hármat ott rög­tön megvették, kettőt módo­sítás nélkül. Miután egy csomó találkozóm volt meg­beszélve még arra a napra, kénytelenvoltam kölcsönkér­ni, a már eladott képeket, hogy a többieknek is tudjak valamit mutatni . Azóta soha sem voltam megbízás nélkül. Szinte nincs olyan tudományos magazin, amely­nek ne festettem volna. Me­gyünk végig a képeken, illet­ve a vázlatokon, nincs egy képem sem mind megvették őket, mondja tréfásan pa­naszkodva. Szeretem a színeket és a fényeket, e nélkül még a leg­szebb nő is elveszti varázsát. Klasszikus módon festeni modern dolgokat ez szinte teljesen egyedülálló, senki más nem csinálja rajtam kí­vül. így olyan bravúrok meg­oldását tudom vállalni, hogy tervrajzok alapján festek. Nagyon sokszor előfordult, hogy szerették volna megje­lentetni valamelyik repülőgé­pet, ami még papíron is alig készült el, s én megfestettem. Volt, hogy éveken keresztül azt hitték, hogy az enyém az eredeti, ami pedig biztonsági okok miatt, egy szándékosan módosított modell volt. Na­gyon sokat dolgoztam a US Airforce-nak, s rajtuk keresz­tül kerültem kapcsolatba a NASA-val is. A NASA kezdettől fogva tudta, hogy munkájuk törté­nelem alakító, s megörökíté­se fontos az utókor számára. Hogy ne csak a fotók tízezre­it őrizzék meg, de adják hozzá az emberi látásmódot, alkotó szellemet is művésze­ket kértek fel, hogy örökítsék meg az űr meghódításának fontosabb pillanatait. így több úrhajó felbocsájtásánál jelen voltam, az első ilyen témájú megbízásomat 1981- ben kaptam, s a földre vis­szatérő űrhajót "Shuttle" fes­tettem meg. Attila képei megtalálhatók a Washington-i Smithsonian Múzeumban, az Űrhajózási Múzeumban, hogy csak a lényegesebbeket említsük Mind máig az egyetlen olyan művész, aki ugyanabban az évben elnyerte a két legna­gyobb illusztrátori elismerést jelentő Hamilton King Award-ot. és a Gold Medal- t. Lightship című képét érté­kelték ezzel 1985-ben, amely az első éjszakai űrhajó fellö­vését örökítette meg. Szeretek csak elképzelésből festetteni, szeretem megál­modni a jövőt. Úgy gondo­lom, hogy ha mi művészek is részt veszünk a jövő tervezé­sében, úgy az szebb és embe­ribb lesz. ■ Garai József Jack Hahn Álmodozni nem szégyen című könyvének utolsó 500 példánya Mélyen leszállított 8 dolláros, áron portóval együtt. Postán megrendelhető, azonnali szállítással: P.C. SHOP 442 Saddle River Rd. MONSEY, N.Y. 10952 Check, Visa, Master Card Accepted Fax order: 914-352-8222 Héjjá Attila képe az első Földre visszatérő űrhajóról, a Columbiáról-

Next

/
Thumbnails
Contents