Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)

1994-09-22 / 35. szám

6. Thursday, Sep. 22. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO „Fiúk a Baker Streetről” Kanadai magyar kommandó a háborús Budapesten Magyarok Camp X-ben. Jobb szélen (sapkában) Türk Mihály és Durovecz András i A forgalmas es dertls utca a Baker Street a háborús Londonban nagyon is valóságos titokmühely- nek ( adott szállást. A patinás 64-es számú házban vert tanyát a t Hadigaz- dálkozasi Minisztérium X. osztályának fedésevei a "SOE" (Special Ope­rations Exe­cutive) vagyis a Különleges Műveletek Központja. Hugh Dalton a hadigazdálko­dási tárca vezetője 1940.julius 10-én kapta meg a teljes jogú felhatalmazast e titkos- szolgálati egység vezetésére A megalakítás gondolata Churchilltől származik, ezért is válhatott később a SOE nagy befolyású önálló szervezetté. Függetlenítették a hadsereg, a flotta és légierő különleges alakulataitól, 1942-ben meg a hírszerzés bábáskodásától is. Nincs mit szépitgetni a dolgon: felforga- tasra, szabotázsakcióra jött létre e "kormányközvetlen" szervezet, nemcsak azért, hogy ellensúlyozzák a fo ellenség potenciális előnyét, de abból a felismerésből is, hogy Hitlerek módszeresen fittyet hánytak az ősi hadijog érvényes normáinak is. Amerika és a Szovjetunió ekkor még nem lépett be a háborúba. Britannia egyedül harcolt. A SOE kezdetben kis létszámú állományát (csak 1944-re nőtt 14 ezerre) javarészt európai emigránsokból toborozták. Nyelveket tudó, helyi tapasztalatokkal rendelkező önkéntesekből, akik nemcsak a kemény és speciális kiképzést vállalták, de azt is, hogy nem minden vállalkozáshoz jár retúrjegy. A bevetések legtöbbje sikerrel járt. Szereztek a kontinensen rejtjelkulcsokat és fegyvermintákat, menekítettek át atomtudosokat és irattárakat, ők robbantot­ták fel az elsŐ német lokátorokat, a norvégiai nehézvizszállitmányokat, és lettek ösztönző összekötői az ellenállási mozgalmaknak. Görögországtól Jugoszlávián át Franciaországig. A SOE rádióüzeneteiben is védte embereit. A "duplafenekü kód" szerint csak így voltak nevezhetőek: "egy fiú a Baker Streetről" plusz az álnév. Szükség volt erre, a Gestapo ugyanis nagy buzgalommal kutatta az angol zsoldba szegödöttek rokonságát a megszállt Európában. 1943-ban kezdődött meg egy Magyaror­szágra küldendő kommandó szervezése. Churchilltől eredt az elgondolás, hogy a Kanadába bevándorolt kelet-európaiak, igy a magyarok - közül ne csak a hadsereg, hanem a speciális egység számára is to­borozzanak. A válogatás gyors sikert hozott. Habár a beszélgetésre meghívott arcán csodálkozás ült. Durovecz András és Türk Mihály meg is kérdezte a torontói York szálló elkülö­nített lakosztályában: "de hát, hogy van ez őrnagy úr, mi még a kanadai állampol­gárságot sem kaptuk meg?" "Nem tesz semmit - szólt a válasz, - Andrew Daniels és Michael Thompson főhadnagyok majd megkapják!" - utalt jövendő álnevükre az őrnagy. Arról, hogy mi volt a több hónapos kikép­zés lényege, ott a kanadai préribe rejtett Camp X-ben, majd később Skóciában, nem szívesen beszélnek. Legfeljebb annyit árulnak el, hogy megváltozott külsejükhöz alkalmazkodó igazolványokat kaptak, hozzá még családi fényképeket is, Belga Browning járt a felszereléshez, bőröveikbe varrva pedig tízezer pengő, háromezer dollár és száz Napoleon arany lapult. Használt kis címletű pénz nem járt az ellátmányhoz. így keveredett Türk Mihály már akkor gyanúba, amikor ropogós százas bankóval fizetett egy kenyérért az abaligeti piacon, ő a Dráva partján ereszkedett le, mig Durovecz csoportja - a másik tizen­kettő - Besztercebánya felöl szivárgott át a határon egészen a fővárosig. Ámde a Reáltanoda utca 19-beli illegális talál­kahelyet a Gestapo már figyelte. Feladataik közé tartozott például az 50 évvel ezelőtti áprilison, hogy betanult adatok szerint kapcsolatba lépjenek néhány angolbarat földbirtokossal, kiesz- közlendö azok együttműködését leszálló- pályák kijelölésére egy-egy rejtett mezősé­gen. Vívtak egyenlőtlen tűzharcokat, szabadítottak ki foglyokat, s közben min- inkább ők kerültek a német és magyar kémelháritás látóterébe.- Úgy tűnt - mondta negyven évvel később Turk Mihály - hogy a normandiai partraszállás után a mi sorsunk már nemigen folytatás a 8. oldalon FAMILY PHACTICE Dr MIIHÁR TAMÁS Általános, családi orvos. 83-39 DANIELS St. Briarwood (Queens) NY. 11435 Tel: (718)291-5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Mr.-.. Subway: F Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű dagnoasa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok m új mis MIHÁLYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA 35. Nyolc napig álltunk egy fél kilométernyi­re a parttól. Ott csillogott Buenos Aires a láthatáron es én a hajóról néztem a suhanó autókat és az apró emberi figurákat. A hajót indulásra készítették. Nem mentünk a párthoz, hanem Argentina belsejébe, a Rio de la Plata folyón, amely széles, két oldalán sűrű, bokros erdővel. Lakatlan terület, sehol egy házat nem láttam. Estére mindenki behúzódott a szobába, mert a szúnyogok marták az embert. Meleg volt, elhatároztam, hogy a , fedélzeten fogok aludni. Egy iszonyú reggelre ébredtem. Az egész arcom és a kezem fel volt dagadva a szunyogcsípésektöl. Estére egy másik nagy városba érkeztünk, Rosairoba. A part mellett álltunk. Vacsora után lementem a hajóról, de csak a hajó közelében sétáltam., Majdnem sírtam örömömben, hogy fold van a lábam alatt. Másnap reggel rakodómunkások lepték el a hajót. A kirakodás több, mint három napig tartott. Napközben a hajót festettük. Vacsora után bementem a varosba. Az egyik utcában egy Goldberg feliratú cégtáblát láttam. Egy kis fuszerüzlet volt. A pult mögött egy sötét bajuszos ember állt, megszólítottam zsidóul. Mondtam, hogy ki vagyok és honnan jöttem, megölelt és azt mondta, hogy bezárja az üzletét és elvisz engem egy klubba. A fűszeres bemutatott. Nagy volt a meglepetés. Még sohasem láttak zsidó tengerészt. Elhalmoztak ezer kérdéssel. Két nap múlva ismét Buenos Airesben voltunk, de most a part mellett elég közel a városhoz. Csak egy éjszakát töltöttünk ott, aztán újra felszedtük a horgonyt és a hajó a nyílt tengerre ment. A raktárban kellett rendet tennünk, valóságos csatát vívtunk a patkányokkal. Nagyon sok lehetet , állandóan újabbak jöttek ellenünk. Végül kitisztítottuk, mert azt mondtak, hogy búzát Öntenek majd a hajóba. Este érkeztünk vissza a parthoz. Kora reggel vastag csöveket helyeztek el a hajó belsejébe. Öntötték a gabonát a silók­ból a hajóba. Mellettünk állt három sokkal nagyobb angol hajó és láttam, hogy húst raknak, rengeteget, fél marhákat.. A hajét szinültig megtöltöttek. Elindult a hajó és mind messzebb és messzebb maradt Buenos Aires. Estére Montevideoba érkeztünk, Uruguay fővárosába. Egy éjszakát ott töltöttünk, de reggel korán már indultunk is tovább. Montevideot csak messziről láthattam. Azt mondták, hogy gyönyörű város. Pár óra múlva már a nyílt tengeren voltunk. Borult, nyomasztó idő volt, a felhők mind sötéteboek lettek. A tenger haragosan háborgott, zajlott,, morajlott. Vérfagyasztó villámok hasították, az eget. A hullámok hegymagasságig szök­kentek és irtózatos süvítéssel seperték a hajót. Hajónk recsegett és ropogott. Nagyon meg voltam ijedve. Akik nem voltak a tengeren, azok nem tudják elképzel­ni az ilyen vihart, amit az elemek tudnak előidézni. Rémülten feküdtem, mozdulni sem mertem és folyton csak arra gondol­tam, hogy a hajó nem bírja. Nemsokára az idÓ kitisztult, a tenger sima lett, de olyan sima, mint a tükör., mintha félórával ezelőtt semmi sem történt volna. Már két hete voltunk a tengeren. A hajón folyt a munka, festés, takarítás, a kötelek átvizsgálása, én is ott dolgoztam, ahová tettek. Az egyik napon reggeli után a horizont felett megláttam egy fekete pontot. Az egyik matróz közölte, hogy az a Kanári—szigetek. Estére a mi hajónk Tenerife nevű kis városkánál eresztette le horgonyát. folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents