Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-09-08 / 33. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 8.1994 Eskü Dr. Bán Ervin: Nyolcvan éve tört ki az I.világháború Tele van ez az esztendő évfordulós megemlékezésekkel. Érthető, hogy leginkább az Ötven évvel ezelőtti eseményeket idézik fel, azoknak a helyszínein rendeznek ünnepségeket. Egy-két • országban talán éppen Magyarországon leginkább hetvenbtös évfordulók is felbukkannak a sajtóban és emlek- rendezvények formájában: forradalmak, ellenforradalmak vörös terror, fehérterror, idegen megszállás. Ezek mellett már alig lehetne helyet szorítani másnak. Pedig van egy harmadik kerek évszám is: nyolcvan ______________ éve tört ki az elsÖ világháború. A budapesti sajtó közölt 1914-ről szóló tudományos véleményeket, egyébként azonban ez az évszam keltett viszonylag legkisebb köz- és sajtóérdeklődést. Érthető mondhatnánk: De ezt a legyintést nem fogadhatjuk el. A magyarság széttórettetése nem 1920-ban, hanem 1914-ben lett eldöntött úgy, majdnem Örökre. A "majdnem" a második világháborúba való belépéssel vesztette érvényét. Az első világháború évfordulóit a jobboldal igyekezett birtokába venni. De őket inkább a vég érdekelte, tavaly^ idén, s nyilván az lesz a szónokaik témaja jövőre, a trianoni évfordulón is. Nekik jobb a végről beszélni, mert azért a balsorsot lehet felelőssé tenni - essék minél kevesebb szó az események inditásáről, mert abban egyéni döntések is szerepet játszották.. A hazai sajtó a napokban mégis beszámolt egy hivatalosnak tekinthető 1914-es rendezvényről. A nagy tragédia egy helyi epizódját idézték fel: egy kisváros katonaságának a szerb frontra való indulását. (Mind a helyi zászlóalj, mind az egész ezred majdnem az utolsó emberig ott veszett.) Civil szervezeteken kivül részt vett a rendezésben a katonaság is. Megjelent a szocialista honvédelmi miniszter, de a stilus még nagyon emlékeztetett az Antall- adminisztrációéra. ( Az emlékmúavatás szónokai már nem merték dicsőíteni a háborút és moralitását; fennkölt szavaikban csak a pusztulásról hallottunk, de az érte való felelősségről nem. Ki nem mondva mondták, hogy a sors rosszakarata az oka mindennek, ez pedig az uri-konzervativ hagyományos mellébeszélés. (Mit gondolhatott, ilyeneket hallva, a korábban kommunista miniszter?) Ha a magyar történelem logikájával gondolkodó ember ezt olvassa, megfogan benne a gondolat: itt lenne végre az ideje, hogy a nemzeti lét dimenziójában ítéljünk az első világháborúról. Függetlenedve annak a kasztnak a multértelmezésétől, amelynek gondolat menete úgy húzódik el a magyar sor vonalától, mint két kitáró egyenes a térben. Hogyan fogalmazzuk meg 1914 nemzeti ítéletét? Nem kell feltételes módban keresgélnünk. Megtaláljuk századunk irodalmában a választ. A világos magyarságé Írók, költők világos ítéletet mondtak. Nem honvédő áldozatot láttak, hanem honvesztést, nem höseposzt, hanem emberAz ötletet egy film adta. Egy magas beosztású hivatalnok a városi lebujok környékén összetalálkozott egy nagytekintélyű orvossal. Meglepetten kerdezte, hogy mit keres ott a doktor úr? Csak a kötelességemet teljesítem, gyógyítok. Segitek az embertársaimon, felelte az orvos teljes természetességgel. S itt jutott eszembe valami. Mi lenne, ha nemcsak az orvosok, hanem a mérnökök, könyvelők, politikusok, sőt még egynéhány újságíró is esküt tennének embertársaik segítésére? Sót továbbmegyek, nemcsak a diplomások, hanem azok is, akik valamilyen oknál fogva nem tanulnak tovább. Teszem azt, a középiskola egy hasonló szóbeli elkötelezettséggel fejeződne be. Azt hiszem egy ilyen, fiatal korban tett fogadalomnak meg volna az életre-szöló erkölcsi értéke. Az alapjául az orvosi hippokráteszi eskü szolgálhatna. Segíteni a rászorulókat, tekintet nélkül társadalmi elhelyezkedésre és előnyökre. De még ennél is fontosabbnak tartanám bevenni a szövegbe, hogy amennyiben segíteni nem lehetséges, úgy nem ártani. Es ez a legfontosabb: nem ártani! Addig is amig javaslatomat az Oktatásügyi Minisztérium, illetve a kongresszus elé terjesztem elfogadásra, lehet gyakorolni. Ne felejtsek: ha segíteni nem lehetséges, nem ártani. Deák Pál Visszatértek a zsidó műkincsek Augusztus 24-én megérkeztek Budapestre a Zsidó Múzeum kincsei. Hazaszállitasuk előtt Bukarestben a román és a magyar rendőrség vezető munkatársai nemzetközi sajtótájékoztatón mutatták be a Budapestről tavaly ellopott és az idén Bukarest környéki román faluban (Dascalu) megtalált kegytárgyakat. Három gyanúsítottat neveztek meg az ügyben A kettős román-osztrák állampolgárságú Stefan Elilian, Chisita Nicolac és az izraeli állampolgárságú román Arie Bacal-t. aki szétterjedt műgyűjtői kapcsolatokkal rendelkezik Németországban az USA-ban és Izraelben. Egyelőre 100 százalékosan nem bizonyított, hogy a rendőrségnek nem volt-e része az akcióban. Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidóközösség vezetője köszönetét fejezte ki a rendőrségnek, hogy a műkincseket a vizsgalat befejezése előtt az Új Évre már visszakapták. DÍJTALAN VIZSGALATOK A Manhattan Eye, Ear and Throat Hospital jelenti, hogy díjtalan vizsgálatot szolgáltat szeptember 10-en, szombaton 9-től délig gyermekek részére, látásuk és nallásuk állapotának megállapítására. Szülők regisztrálhatják gyermeküket 6-tól 16 éves korig (212)605-3738 számon. Cim: 210 E 64 St. New York, N.Y. 10021 1914. július 28. 1918. nov. 21. 1.950,000 2,000,000 T 1,600,000 ■■ 1,200,000 •• Központi hatalmak Antant (szövetséges) hatalmak 1,700,000 Németország 13.250.000 Ausztria-Magyarország 9,000,000 Török Birodalom Bulgária Orosz Birodalom Franciaország Brit Birodalom Románia Olaszország Szerbia ___ USA."......... Belgium 2.850.000 Í 950,000 H 3,000,000 8.200.000 9.500.000 í 1,000,000 T 5,600,000 I 1,000,000 3.800.000 380,000 800,000 400,000 • Forrás: Larousse/ The Times Atlasz Uránfogás Budán BUDAPEST. Az Információs Hivatal jelzése alapján két kiló uránpasztillát foglalt le augusztus 30-án a rendőrség. Az ólomtar- tályokban tárolt magas urántartalmú anyagot kilónként 40 ezer dollárért próbálta meg eladni két magyar férfi egy ismeretlen vevőnek, aki a rendőrségi rajtaütéskor egy Mazda gépkocsin elmenekült. t A sajtótájékoztatón nem árultak el, honnan érkezett az urán Magyarországra, mikor csempészték be, es kik adták el az akcióban elfogott két magyar férfinak. Ballai László sugárbiológus szerint az elsődleges szakértői vizsgálatok szerint az erősen sugárzó uránpasztilla valószínűleg oroszországi eredetű. A hírszerzés már hónapokkal ezelőtt értesítette a rendőrséget: hasadóanyagot kívánnak Magyarországon keresztül viszonteladók útján Nyugat-Európába juttatni. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT pusztulást. Kosztolányi Dezső azt irta, hogy ő a háború zivatarában csak jajgatni tudott. (Az Ábécében olvasható) Ady élte - át a legmélyebben, és már előtte is^ tudta és megjövendölte, hogy ebben a háborúban széttörik a magyarság történelmi egésze. Móricz Zsigmond a Fáklya túzhalál- jelképében átkozta el a háború démonának bemutatott szegényember-áldozatot. Móra Ferenc kevésbé harciasán, de nem kevésbé elszántan tiltakozik a szegények vérének tékozlása ellen. Babits Mihályt háborúellenes magatartásáért megfosztották tanári állásától. A gyűlölet ostorával támadt rá a háború szörnyűségére és irányítóira a vadnacionalista Szabó DezsŐ. Vitéz Somogyvári Gyula a fronton lévő bakákról irt puha bekebeli romantikával. .... Nyolcvan éve indultak el ók, abból az alföldi városból, előttük és utánuk még sokan. Hatszázezren (Für Lajos szerint nyolcszázezren) vesztek oda. Nagy nepnek is szörnyű megtizedeles lett volna. Mi köze lehet a magyarsághoz annak, aki ebben dicsőséget vagy önvédelmet lát? Aki ehhez a nemzethez tartozik, csak népe pusztításának tarthatja. Dicsőítve, példát emlegetve csak kívülállók írhatnak, szónokolhatnak róla.
