Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A MAG: múzeumban és magyar sorsban Szemelvények dr. Takaró Géza hagyatékából Akár Londonban, akár Párizsban, akár Berlinben jártam, szabad időm legnagyobb részét a múzeum régiségtárában töltöttem. Az egyiptomi régiség-gyűjtemények térén egyik sem közelíti meg a kairóit. Ebbe az új, hatalmas modern épületbe csap pár évvel ezelótt költöztették át a francia tudós, Mariette Auguste által alapított múzeum fantasztikus gazdagságú gyűjteményét. Az egész Kairó, mint egy keleti múzeum húzódik végig öt mérföld hosszan a Nílus keleti partján, de Egyiptom ötezer éves múltját, életét és halálát - csodálatos múzeum és a külön királyi könyvtár-varázsolja élénk, utóbbi 100.000 kötet arab, perzsa, török, szír stb. nyelvű könyvével és kézirataival, nem utolsó sorban Korán gyűjteményével. Mégis az új és új bámulatba ejtő ezer és ezer látnivaló között egy volt, ami azóta mélyen elgondolkoztatott. Egyik helyen egy kis csomó, gyermekmaroknyi búzaszem látnivaló. Valamelyik fáraó koporsójából vették ki. A búza volt Egyiptom legnagyobb kincse^ Ez adott a fáraóknak és a népnek életet. Ezzel töltötte meg József - miután a fáraó saját gyűrűjének átadásával emelte fejedelemmé - testvéreinek zsákjait, mikor azok a hét évig világszerte uralkodó éhség idejen idejöttek, ahol - hála József bölcsességének - a magtarak telve voltak az előző hét bŐ esztendő termésével. Viszont később egy rossz fáraó a letelepedett és rabszolgává tett zsidóknak még polyvát sem adott a vályogvetéshez. Első egyiptomi utam óta több mint 60 év telt el, mialatt sokszor felidézödött az a kis rakás gabonaszem. Aratás régen A magyar nép sorsa is kedvezőbben alakult volna, ha a parasztnak a verejtékevei megérlelt terméséből több jutott volna. De a történelem folyamán nagybirtokok keletkeztek, számos majorsággal. Földesurak és cselédségük elkülönített osztályokra válva, valóságos indiai kasztrendszert létesítettek, közöttük egy harmadik osztállyal, a kisebb gazdákkal, akik elzárkózva éltek úgy a felettük, mint az alattuk élőktől. Ki tanyája ez a nyárfás? v Nem ha Ilik be a kurjantas, Tan alusznak, vagy nem hallják Vagy hallani nem akarják. íme egyik ismert népdalunk, egy a száz meg száz közül, amelyeknek szerzője ismeretlen. Nem csupán a magyar, de az egész európai húbér-rendszer hangja volt ez. Egymást lenézték. Az Önálló magyar szép tanyás gazda a világért nem alacsonyodon volna oda, hogy iparosinasnak adja a fiát. Csak annyiban érintkeztek egymással az elzárkózott társadalmi osztályok, amennyiben saját önzŐ céljaik elérésére szükségesnek tartották. Aratás ma Az én gyermek- és ifjúkorom a múlt század utolsó két teljes évtizedére esett. Arany János még élt, amikor a világra jö’ttem. Illyés Gyula, Kovács Imre s a többi magyar falukutató felbecsülhetetlen értékű müvei még csak a következő XX. szazad harmincas éveiben jelentek meg, hogy feltárjak a "Puszták Népe" hazáját, külön világát; a pásztorok, parancsolok, gazdatisztek, ispánok, summások, aratok, zsellérek es cselédházak életét és béreslányok kiszolgáltatottságán Aratáskor a legkisebb kalászrakás nevei: marok, csomó, kéve. Az aratók nyomában lányok kötik a felmarkolt gabonát kévébe. Több kévéből lesz a kalangya, kepe, több kepét keresztbe raknak. Egy keresztben van 11-13-15 vagy 17 kéve. A kereszteket asztagokba rakják össze és a legnagyobb egységekbe (hagyják tovább érni, amig eljön a cséples ideje. Ma már mindenütt megjelennek az óriási kombájnok, mint ; őslények, félretólják az aratókat és nekivágnak a gabonatábláknak. Félretólják a marokszedőket, romantikus szerepűkkel, új szerepükben ellenőrzik, felírják a raktar mázsájánál a tábláról befutó autók tartalmát. A közösségi munka mas a gépesített gazdálkodás korában. Nem halljuk többe az ifjú arató ajkairól Vagyok olyan legény mint te Vágok olyan rendet mint te! A kombájnok versenyeznek egymással. A kivándorlás krónikájából jól tudjuk, hogy a nincstelen magyar parasztok hogyan vették kezükbe a vandorbotot és vágtak neki a bizonytalansagnak jobb életet, kedvezőbb megélhetést keresni. Magyarországon nagyméretű volt a gabonatermelés. Leghíresebb búzatermő helyeink évszázadok óta a Bánság és a Tiszavidék voltak, És büszkeséggel mondhatjuk, hogy a bánsági és tiszavideki búzát a világ legnagyobb terménytőzsdein a chicagói és winnipegi gabonatőzsdéken értékben azonnal a világ legjobb manitóbai (Canada) búza után jegyezték. A nagy sikértartalmú acélos búza adta azt az izt a magyar kenyérnek, amit itt az új hazaban sem tudunk elfelejteni. De azt sem akarjuk és tudjuk elfelejteni, hogy a trianoni országcsonkitás óta már más aratja a bánsági búzát. A Bánság Torontál es Temes megyéket foglalta magában. Ezt a részt, Délmagyaropzág legtermékenyebb részét az első világháború után elszakították Magyarországtól. a íj mii 31. MIHÁLYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA Miklós azt mondta, hogy & nem bánja, akár az USA-ba, akár Kanadába, de menni akar minél hamarabb, a pénz nem számit. Shipping Majszter megigerte, hogy nyitva lesz a szeme-füle es az első kínálkozó alkalommal mi leszünk a soron. Múltak a napok és a hetek. Nem volt más forrásunk, mint a Shipping Majszter. Kóboroltunk, nézelődtünk a városban. Kis bódékban árulták a gőzölgő osztrigát, vékonyra vágott sült burgonyával. Kutyával húzott kis szekerekkel hordták a tejet és facipÖben jártak, ami nagyon furcsán kopogott az utca kövén. Óriási szekerek, óriási lovak szállították a sörös hordókat a kocsmákba. A belvárosban tolongott a nép, elegáns üzletek sorakoztak egymás mellett, egyik fényesebb a másiknál. Az utak, terek, és utcák neveit nem tudtam megtanulni, olyan nyakatekert neveik voltak. Mint pl. Rekersstad, Willem leppelstraat,Roochusstraat,Velvaarstaat. A Rubens Caffé három tulajdonosa közül a legidősebb testvért Lenkének, hívták, Ö volt a pénztáros, a középsőt Máriának, ez nagyon szeretett inni. A legfiatalabb Noémi, a legszebb volt, nagyon tartózkodó. Egyik este az asztalnál ülünk es beszélgetünk, amikor bejött két sötét ruhaba Öltözött kopottas alak. Az egyik hegedütok- kal, a másik meg valami fúvós-hangszer- tokkal. Megkérdezték, hogy játszhatnak-e. A tulajdonos mondta, hogy Ő nem tud fizetni, a zenészek azt mondtak, nem baj, a vendégektől úgyis kapnak valamit. Az egyik magyar volt Temesvárról jött, a tárogatós pedig prágai. Járták az éttermeket, ok nem akartak Amerikába menni, csak engedjék őket zenélni. Sokszor húzta nekem a Csak egy kislány van a vilagon-t csak úgy barátságból. Könnyekre is fakasztott. Egy kis hazai. Rendszeresen irtunk haza, meg Gyula bátyámmal is tudattam, hogy mi van velem és ö küldte a pénzt, amit megígért. Abból a pénzből eltem. t , Néhány héttel később egy délután na^y izgalommal újságolta nekem Miklós barátom, hogy aznap este viszi őt Shipping Majszter a Szibéria dokkba, ahonnan egy hajó indul korén reggel, Halifax Canadába. Csak egy emberre van szükség es ő azzal menni fog. Hát velem mi lesz? - kérdeztem tőle. Itt hagysz egyedül? De be kellett látnom, hogy ezt az alkalmat meg kell ragadnia. összepakolt és mentünk a Szibéria dokkba Shipping Majszterrel együtt. Száz dollárt fizetett neki. Felmentek a hajóra, Miklós még egy utolsót intett nekem. Nem a legjobb állapotban éreztem magam. ( Vajon megérkezik-^e Miklós Amerikába? Es hogyan fog Kanadából az USA-ba jutni? Aggódtam miatta. Napokig egyedül éreztem magam. Nem gondoltam, hogy igy elszakadunk egymástól. Vigasztalt a hegedűs barátom. A leányokkal is nagyon jóba lettem« Pucsinak becéztek. folytatjuk MAGYAR UROLÓGUS Dr.GEORGi KLEIN Comeli-diplomas, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 7444Í00 Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield . biztosítást elfogadunk
