Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-11-10 / 42. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ■niursday, Nov. 10, 1994 hl ÚJ IHhG HÚ A Székelyudvarhely-i milliomos 38. MIHÁYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA A hajó a Biscaya Bay-en ment keresztül, a tenger nagy hullámokat csapott, erősen himbálóztunk. A főgépész utánam járt, nem hagyott békében egy percig sem. Állandóan talált valami munkát a részemre. Mivel nem tudtam angolul ,nem sokat értettem abból, amit mondtak, így aztán pár napon belül alacsonyabb beosztást kaptam és a fizetésemet is felére vágták. Úgy tettem, mintha dühös lennék, de magamban arra gondoltam, hogy nem érdekel, mert úgysem maradok ezen a hajón. Körülbelül két hét után egyszer éjszaka felébredtem, a hajó állt. Nem tudtam hol vagyunk. A távolban lámpákat láttam, Pierre a barátom azt mondta, hogy a Panama-csatornánál vagyunk és várni kell a sorsunkra. Reggel aztán vagy hat hajót láttam várakozni, hogy beeresszék őket a medencébe. . Elől is és hátul is egy vastag vaskapu záródott és a víz tódúlt befelé. A hajó lassan emelkedett. A partnak mindkét oldalán egy-egy kis mozdony vaskötelekkel húzta a hajót a másik rekeszbe. És ugyanígy utána a harmadikba. Ott volt a kanális, vagyis a folyó, ami jóval magasabban feküdt a tengernél. A folyó elég széles volt arra, hogy két hajó elférjen kényelmesen. A folyó két partján nem láttam házakat, csak nagyon sűrű ingoványos bozótokkal szúnyogokkal teli. Egy egész napig tartott, amig a végére értünk, ahol aztán elénk tárult a Csendes-óceán. Semmi különbséget nem láttunk ez és az Atlanti-óceán között. Egy hét múlva messziről láttam Dél-California partjait. Minden nap izgatottabb lettem. Nemsokára az ígéret földjén fogok járni. Még Antwerpenben vettem egy nagyobb térképet Amerikáról és azt tanulmányoztam. Láttam, hogy milyen nagy a távolság California és New York között. Hogy hogyan fogom én azt megtenni? Pénzem nagyon kevés volt. Eladtam a fényképezőgépemet is tíz dollárért. Minden áron New Yorkba akartam menni, mert ott volt a családom. A pénztárcámban volt egy kis cédula, amit egyik beregszászi barátom adott, amelyen három különböző cím volt a nagybácsijához. Azért volt három, mert nem tudta, hogy melyik az igazi. Nagyon reméltem, hogy megtalálom a nagybácsit. A hajó nem kötött ki a part mellett. San Pedro ott feküdt a láthatáron. Kis idő múlva egy motorcsónakon vámtisztek és egy orvos jött a hajóra. A papírokat nézték és az oltásokat. Majd amint végeztek kezdtem lefelé sétálni a hídon a part felé. A szívem kalapált, amikor a földre léptem. Itt vagyok Amerikában. Na most mi lesz? Kis távolságra onnan egy raktárépület sarkán egy autó állt. Az autóból erősen integettek felem, hogy menjek, siessek. A kocsi már tele volt a mi embereinkkel. A matrózok vidáman kiabáltak. A sofőrt kérdeztem milyen nemzetiségű, közölte, hogy angol. Én csak németül értettem, de ő észrevette, hogy inkább zsidóul beszélek, mint németül. Nevetve mondta "Egy zsidó tengerész! Ritka valami!" Mondta, hogy van egy üzlete, ahol mindent lehet kapni és odaviszi a matrózokat. Engem nem érdekelt semmi, de úgy tettem, mintha válogatnék a ruhák között és nyugalmat erőltetve magamra, lassan kimentem az üzletből. Az első velem szembe jövőt megkérdeztem, merre van a vasútállomás, mert Los Angelesbe szeretnék utazni. Megmutatta, merre menjek. Megtaláltam, megváltottam a jegyemet és olyan szerencsém volt, hogy tizenöt perc múlva már a vonaton ültem. Hol fogok én leszállni? Nem maradhatok az állomáson, sem az utcán éjnek idején? Ez a gondolat marcangolt engem, azért reszkettem. folytatjuk Szeretem az őszt Szomorúan vesz búcsút nyár a világtól Oly keserűen, mint gyermek az anyjától. Sárga leveleket kerget a szél, Hűvösek már az esték, a természet aludni tér. Szeretem az őszt, az ezeregy színét Szeretem a falevelek zenéjét Ahogyan a szél fújja ókét jobbra-balra S céltalanul hullanak le a porba. Szeretem az őszt, mégis bánatot hoz nekem Úgy ézrem vágyaimat öli meg bennem Felnézek la borús égre, nem látom már a napot De valahol a sötét távolban, anyám szeme rám ragyog Szomorúan néz rám két barna szeme Ki sirtnak látszik, hisz nem látott már öt éve. Bánatot hoz az ősz, s fájó emlékeket újít f meg bennem Ki tudja, hogy miért? Mégis szeretem. Baclija Marija Saját keresztnevéről elnevezett cége, az ATI Sri (Sri. magyarul kft) tavalyi 4 milliárd lejes (2.3 millió dolláros) forgalma alapján a 41 éves Hosszú Attilát a legsikeresebb romániai magyar üzletemberként tartják számon. Számítógépekkel és színestelevíziókkal kereskedve 1990 óta évente megduplázta a vagyonát és a forgalmát, ma már az élelmiszerimport a fő profilja, amerikai e's svéd partnerekkel közösen dobozos fagylaltot gyárt. Székelyudvarhelyen saját kábeltévés stúdiót működtet. Vállalata már szerepel az 50 legnagyobb romániai vállalkozás listáján. Hosszú Attila szerint azért nem jó társtulajdonosokkal összeállni, mert pénzosztáskor mindig ellentétek keletkezhetnek. Csempészés vádjával húsz napig volt tavaly vizsgálati fogságban, s bár feltételesen szabadlábra helyezték, a rendőrség a mai napig nem fejezte be a nyomozást. Az ügy miatt - mint mondja - legalább egymilliárd lej veszteség érte.- Hogyan lehet Romániában egy magyar nemzetiségű állampolgár ilyen sikeres üzletember?- Nincs ennek semmilyen különleges receptje, a lényeg az, hogy nem szabad nagy céget csinálni. És figyelni kell. Én voltam például az első, aki hivatalosan Oltcit gépkocsikat exportált Magyarországra. Hiába volt a magyar Merkur vállalatnak szabályos szerződése az Oltcitek vásárlásárá, két évig egyetlen kocsit sem tudott importálni.- Hogyan sikerült önnek, egy székelyudvarhelyi vállalkozónak elhalászni ezt az üzletet a fővárosi cápák orra elől?- A volt szocialista országokban) így a Romániában is megvalósított privatizáció során az harapta a nagyobbat, aki közelebb ült a tűzhöz, és így több információja volt. Aki - hozzám hasonlóan - a külkereskedelemben dolgozott, az 1989-es események után könnyebben érvényesítette a személyes kapcsolatait, természetesen az állam pénzét használva. Meggyőzte régi jó külföldi partnerét, hogy a továbbiakban is vele dolgozzék, s ő privatizálta a saját szakterületét. Ettől kezdve ő fölözte le a tejet állambácsi orra elől, amúgy meg minden folydogált tovább a régi mederben. Ezekkel a nagyhalakkal nem lehet, de nem is szabad versenyezni; nézze meg a cégtoplistát, még a 25. helyezett is 10 milliárd lejt forgalmazott 1993-ban. Közelebbről ismerem a bukaresti Prompt Srl.-t, a tulajdonosokvelem egykorúak vagy fiatalabbak, s benne van a buliban például Dumitru Mazilunak - az 1989 decemberi események egyik legvitatottabb személyiségének, aki ma nagykövet - a fia is, akivel együtt szilvesztereztünk Thaiföldön. Ők tartják a kezükben a román textilipart, egy szerény kis irodából 13 milliárdos forgalmat bonyolítanak le. Senki sem ismeri őket, észrevétlenül működnek, s ez is a céljuk.-Önnek vannak politikai kapcsolatai, amelyek segítenek bizonyos helyzetekben, például egy exportengedély aktájának előretolásában? Két kategóriába: sorolnám az üzletembereket. Az egyikbe olyanok tartoznak, akikről ön beszél, én a másikba tartozom. Ezzel válaszoltam is. Teljesen távol tartom magam a politikától, a politikai véleménynyilvánítástól. 'Nagy a hatalma a városban? Van szava?-Az utóbbi. Aki csak tavaly több százezer dollárt költött a városára és környékére, például iskolát épített, annak lehet szava és becsülete. A román partnerek éreztetik önnel, hogy magyar?- Nem. Sőt, néhányukkal simábban együttműködök, mint a környékbeli magyarokkal. Az általam ismert kereskedői körben nem jellemző az olyasmi, amire a kérdés utal. 1993 decemberében csempészéssel vádolták? Lát az ön elleni vádak mögött politikai okokat?- Szerintem ezeket az ügyeket hátulról finanszírozza valaki. Nincs bizonyítékom, csupán véleményem. De ismétlem, nem foglalkozom politikával, véleményt sem nyilvánítok. Több magyar is kereskedik, nekik semmi bajuk. Egyszerűen harc folyik a piacért. Ráadásul a korrupció akkora méreteket öltött, hogy egyetlen cég képes megakadályozni, hogy bárki más az ő piacára betehesse a lábát. Általában is egészségtelennek tartja a román gazdasági közéletet? — Nem egészségtelenebb, nem fertőzöttebb, mint más országokban, például Magyarországon. Erre konkrét adataim vannak. De Romániában nagyobb harc dúl a területi felosztásért, komolyabb csata folyik az átalakulásért, egyelőre zavaros a helyzet, mert még az üt elején tartunk. Magyarországon már a Kádár-rendszerben lerakták az alapot, onnan lehetett lépcsőzetesen haladni, nálunk ugrások növelték a káoszt. Meg sem jelenik egy törvény, már dolgoznak a módosításán, és így rengeteg kiskapu marad tárva. Én is egy ilyennek köszönhettem, hogy a csúcsra kerültem. Bejöttek a vállalkozásaim, s most 40 városban 15 millió állampolgárt szolgálok a termékeimmel. Ismétlem, nálunk sem korruptabb a közélet, mint másutt. Elárulna valamilyen trükköt, amellyel például ön csökkentheti a befizetendő nyereségadót?-Egyszerű. Nem fizetjük be. Bármelyik új cég kaphat adómentességet, hat hónapra, két vagy öt évre. Gyártani kell a cégeket! Persze, ezt már odafönt is észrevették, és január 1-jétől megszűnik ez a lehetőség. Akkor majd kitalálunkvalami mást! Ebből nem háború, hanem érdekes versengés alakul ki. Lássuk, melyikünk az okosabb! Erre épül a fejlődés. Erősítjük egymást. Irházi János« Arad Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb honnonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK,N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel
