Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-31 / 13. szám

Thursday, March 31. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. ay your heart be filled with the Peace of our Risen Lord; may your words and deeds serve as witness to His saving Love; may your spirit share in the Salvation promised by the Word; and may you and your family enjoy a Most Blessed and Happy Easter. WILLIAM PENN ASSOCIATION Fraternal Life Insurance and Annuities 709 Brighton Road, Pittsburgh, PA 15233 PH.: (412) 231 -2979 FAX: (412) 231 -8535 ZWACK ÉS AZ UNICUM AMERIKÁBAN Zwack Péter a Liberális Polgári Szövet­ség, Vállalkozók Pártjának elnöke kettős céllal érkezett az Egyesült Államokba. Egyrészt üzletemberként, mivel az amerikai piacon is bemutatkozik az otthon jól ismert Zwack unicum , másrészt pártjának képvi­seletében politikusként, aki a választások elÓtt megbeszéléseket folytatott amerikai politikusokkal. New York-i tarto'zkodása alatt rövid interjút adott a sajtó itteni képviselőinek. Mikor és hol mutatkozik be az unicum? ( Tulajdonképpen nem bemutatkozásról van szó, mert az Olaszországban gyártott unicum régóta jelen van az amerikai piacon. Talán azt mondanám, hogy az eddiginél szervezettebb formában, komoly stratégiá­val szeretnénk piacunkat bővíteni, elsősor­ban a gasztronómiára és a nagyobb likőr üzletekre koncentrálva. Első lépésben Amerika 10-15 különböző nagyvárosában szeretnénk megvetni lábunkat a piacon. Ki a forgalmazójuk itt Amerikában? A Paddington Corporation. vásárolhatunk itt New Yorkban is uni- cumot? I^en, a szállítmány már utón van, április 1-tol a patinas olasz éttermekben már találkozhatnak vele. Politikára térve egy személyes kérdés­sel kezdeném. Mi volt az indító ok, ami arra vezette, hogy részt vegyen a nem éppen gyönyörökkel teli magyar politikai eletben? Én itt, Amerikában tanultam meg azt, hogy ha valaki sikeres, akkor jövedelmének, tudásának egy részét illik visszaadni annak a közösségnek, ahonnan indult. Ez volt az a belső kényszer, ami rávitt arra, hogy a társadalmi változásokat követően elkezd­jek politizálni. Hogyan értékeli a jelenlegi otthoni politi­kai helyzetet? Egyre növekszik a feszültség a szegények és az új gazdagok között, óriási mértékű az irigység és a gyűlölet ez utóbbiak irányában, ami sajnos jogos, mivel a megszerzett vagyon nagyon sokszor nem törvényes úton került az újgazdagok kezébe, s> igen nagy százalékban vannak közöttük régi vezetők, akik hatalmukat még az utolsó pillanatban kamatoztatták. A térségben Magyarországot tartják politikailag az egyik legstabilabb országnak. Lát-e olyan veszélyt, ami esetleg megin­gatná ezt a stabilitást? Nem, bár az elszegényedés következtében egyre erősödik a múltba menekülők tábora, s legyen az akar Horthy, akár Kádár, mindkettőt nagyon veszélyes iránynak tartanám. Ezért is próbálunk egy eróteljes kó'zéposztályt kiépíteni és arra támaszkodni. Hogyan értékeli a kormány tevékenységét? Nem szeretnék javaslatok nélkül kriti­zálni, az túl könnyű és egyszerű, de azt azért ki lehet jelenteni, hogy ez a kormány nern élt a történelem-adta lehetőségekkel. Ennél sokkal többet lehetett volna tenni és jobban. Tudna néhány konkrétumot említeni, hogy mit nem tett meg a kormány, illetve mit csinált rosszul? Nem dolgoztak ki ( egy átfogó gazdaság- fejlesztési koncepciót, s igy a gazdasag élénkítése helyett az államháztartás hiányainak csökkentésere fordítottak a bevételek jelentős részét. A mezőgazdaságot teljesen tönkretették. Kihozták a kárpótlási törvényt ós ugyanakkor a szövetkezetek többségét magántulajdonba adták. Bár Önmagában mindkettő helyesnek mondható, de a kettő egyidejűleg nem működik. A bürokrácia és korrupció változatlanul igen nagy mértékű, s ez ellen nem sikerült érdemben fellépniük. Mi lenne az, fontossági sorrendben, amit Ön javasolna, illetve másképpen csinálna? Bankok privatizálása, általános privati­záció felgyorsítása, korrupció elleni küzde­lem, mezőgazdaság talpra állítása, olyan gazdasági környezet kialakítása, ami segíti a külföldi tőke beáramlását. Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a felvett hitelek kamatait át lehetne-e ütemezni. Amennyiben sikerrel járnának, ez egy jelentős többlethez juttatná a gazdaságot. Az itt felszabaduló tőkét visszaforgatva a gazdaságba, ( egy olyan élénkítést, gazdasági fejlődést lehetne elemi, amely mellett a törlesztés már nem jelenthet különösebb nehézséget. Hogyan értékeli a megkötött választási szövetséget a liberális pártokkal? Úgy gondolom, hogy túl kicsi az ország ahhoz, hogy megengedhessük magunk­nak azt, hogy ne fogjunk össze és ne alakítsunk ki egy közös koncepciót, még akkor is, ha ez nem egyszerű. Ezt a szövet­séget kívánom példázni azzal, hogy négy párt közös jelöltjeként indulok, ami teljesen egyedülálló a magyar politika történetében. Remélem ez is hozzájárul politikai kultúránk fejlődéséhez, amelynek célja, hogy politiku­saink többsége lásson túl a Kárpát-medencén. Mi lenne az üzenete az itteni magyarság számára? Törekedjenek arra, hogy egymás között találják meg a közős nevezőt, és erre épitve komoly szerepet tölthetnek be az anyaország kapcsolatainak segítésében. * Zwack Péter többek között találkozott Prof. Brezinskivel, Tar Pál amerikai magyar nagykövettel, Tom Lantossal, akivel az amerikai-magyar kapcsolatokat tekintették at, dr. Morton Halperinnel, akivel magyar- országi demokrácia kérdéseit vitatták meg és Sen. Frank Lautenberggel, akivel a kisvállalkozásokról folytattak megbeszélé­seket. Február 22-én a négy liberális párt, FIDESZ, SZDSZ, LPSZ Vállalkozók Partja, valamint az Agrárszövetség vezetői aláír­ták a választási szövetséget, mely szerint a négy párt a második fordulóban kölcsönö­sen támogatja egymás jelöltjeit, s néhány helyen közös jelölteket; is indítanak. A legújabb felmérések adatai szerint a négy párt a választók közel 40%-ának bizalmát élvezi, s^ igy együttesen esélyük van arra, hogy akar meghatározó szerepet töltsenek be a választások után. Garai József

Next

/
Thumbnails
Contents