Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-24 / 12. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 24. 1994. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TANÁCSA JELENTI márc. 3. Az amerikai magyarság vezetői Clinton elnöknél "Önök nagy szolgálatot tehetnek az amerikai társadalomnak, ha segítenek meggyőzni a kétkedőket es az elszigetelődés híveit arról, hogy a közép-kelet-európai országok segítése Amerika érdeke" mondotta Clinton elnök a visegrádi csoport országaiból származó amerikai egyesületek vezetőinek. A rossz időjárás ellenére március másodikan a Fehér Ház Roosevelt termében csaknem mindenki ott volt, aki egy hónappal ezelőtt az elnök Kelet-európai útja előtti találkozáson résztvett. A mostani beszélgetés célja az volt, hogy az út tapasztalatait és az adminisztráció kialakulóban lévő politikai álláspontját megvitassák. Magyar részről az Amerikai Magyar Koalíció képviseletében Bertalan Imre, a Magyarok Vilagszövetsege Amerikai tanácsa képviseletében Papp László, az Emberi Jogok Alapítványától Hamos László és a Magyar Baráti közösségtől Ludányi András vett részt, az amerikai-lengyel, cseh és szlovák egyesületek képviselőivel együtt. Clinton elnök hangsúlyozta a közep-euro- pai térség fontosságát és közölte, hogy az előző találkozás őta mind a külügyminisztérium, mind a Biztonsági Tanácsnál egy közép-kelet-europai osztályt állították fel. Még az idén három európai útja során ellátogat majd ezen országok némelyikébe is. Kiemelte, hogy az amerikai kezdeményezés eredményeképpen NATO kész egyéni elbírálás alapján segítséget és együttműködést ajánlani azoknak az országoknak, amelyek résztvesznek a Partnerség Békéért programban. A résztvevők azzal az Ígérettel távoztak, hogy a megkezdett dialógus folytatása következik. További felvilágosításért hívja: Papp László (914) 949-1851 számot. Qabriela Imrei MAGYAR ZONGORAMŰVÉSZNŐ FELLÉPÉSE NEW YORKBAN Imreh Gabriella erdélyi születésű zongoraművésznő bemutatkozó fellépése április 8-án péntek este 8 órakor lesz a Weill Recital Hallban (Carnegie Hall mellett), Imreh Gabriella több mint 400 hangversenyt adott az elmúlt evek során Európában, Kanadában és az USA-ban. Nagy, változatos programja van Bach és Rachmaninoff műveiből. A kritikusok dicsérik felvillanyozó játékát, nagy felkészültségét. A new yorki hangversenyen Bach, Busoni, Scriabin, Sigismund, Toduta, Liszt műveket játszik. Jegyek $25.- $20.- és $15.- a Carnegie Hall pénztárában kaphatok : (212) 247-7800. Elővételben megrendelhetők: (609) 771-4285 telefonszamon. A hangversenyt rendezi: Ernesto Faragó, az International Artists Alliance elnöke. POZSONY. Jozef Moravcik kormányfő az uj szlovák kabinet első' ülése után kijelentette: elkerülhetetlen, hogy Magyarországgal mielőbb felgyorsítsuk a tárgyalásokat. Az uj környezetvédelmi miniszter, Juraj Hrasko szerint "mindennél fontosabb, hogy a bósi eró'mú kerdeseben Magyarországgal megállapodjunk." NEW JERSEY. Már hónapok óta látom az újságjukról szóló hirdetést a Hungarian American Television műsora keretében, de régóta nem olvasok amerikai magyar nyelvű újságot. Ideje már, (hogy olvassak. Kérem küldjenek információt az előfizetési feltételekről, árakról. Köszönöm es várom időszerű válaszukat. W. Batkay MICHIGAN.Küldöm előfizetésemet. Sajnos kihalnak az öreg magyarok, én is 84 éves vagyok. Van 15 leszármazottam, de egy sem tud magyarul. Z. Yuhasz Kolozsvár és Marosvásárhelyi látogatásom során egy megrendítő hirt hallottam volt barátaim, munkatársaim, ismerőseimtől. Az első hallásra nem akartam elhinni, hogy fedi a valóságot a román kormány terve a Romániában elő nemzeti kisebbségekre nézve. Gondolataim a volt Jugoszláviába vezetett, ami ott történik és történt már egy-két éve. Visszautazásom előtt meghagytam, hogy valamilyen formában kikutatva a biztosat, s/lrgósen írják meg, hogy mi az igaz erről a szándékosan megtervezett tömeggyilkolásról a román Iliescu kormány részéről. A célkitűzés ugyanaz, mint a szerbeké. Kiirtani a nemzeti kisebbségeket, elsősorban a magyarokat, mert belőlük van a legtöbb. A szerb háború nagyszerű lehetőség volt a fiatal magyar generációt halálba sodorni és igy kilátástalan a visszatérésük Romániába, Erdélybe. Tehát ott kell meghalnia a szerb frontvonalban mindenegyes szerbekhez számított romániai születésű és katonai szolgálatban lévő magyar, szász és cigány nemzetiséginek. Arról nincs pontos adatom, hogy többszázan vagy talán ezren vannak. A legtöbben a székelyföldről valók: Csíkszereda, Szepsiszentgyórgy, Szekelyudvarhely, továbbá Kolozsvár, és Marosvásárhely és igy tovább. Létfontosságúnak tartom, t hogy a szerkesztőség részére megírjam és kérésem az volna az Amerikai Magyar Szó szerkesztőségéhez, hogy az újságban megjelenne. J.SZ. Hartford, CT. NEW YORK, N.Y. Még mindig élek és panaszkodom. Itt küldök egy csekket 50.- dollárról, mint támogatást leányom és az én részemről. Elvégre Budapesten én mindig kéregettem az ottani lapnak. Schill Mihály és Rose Ann Lapunk egyik kedves fiatal olvasója, Szilas László esztergomi lakos nem mindennapi gyűjtemény tulajdonosa. Néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy rendőri emlékeket fog gyűjteni. Levelben megkereste a kö'rnyezo országok rendőri szerveit és ma már a világ 45 országából közel 500 karjelzés, 15 féle sapkája és számos uniformisa vándorkiállításként járja Magyarország városait. Tagja az angol és ausztrál rendórgyűjtők szervezetének. Most azzal a kéréssel fordul az amerikai magyarsághoz, hogy aki tud, segítsen neki gyűjteménye kiegészítésében és küldjön egy-egy rendőri, seriffi karjelzést, emblémát vagy jelvényt a címére. Minden küldeményt külön köszönettel fog meghálálni. Neve és cime: Szilas László, Esztergom 2500. Perez utca 3. Hungary Ebben a hónapban ünnepük az évszázad egyik legnagyobb építkezésének, a Panamacsatorna munkálatai megkezdésének 90. és befejezésének 80. évfordulóját. A csatorna építkezése azonban nem a hiteles 1904-es dátummal kezdődött. Ugyanis az ötlet már a francia kormány agyában is megfogalmazódott a századfordulón. A legkeskenyebb, mintegy 6.25 mérföldet akartak átvágni az akkor meg Kolumbiához tartozó területen. A munkákat az is segítette volna, hogy eléggé nagy kiterjedésű tavakat "csak" át kellett volna vágniuk. Neki is fogtak a franciák, de mar az őserdő irtásánál abba kellett hagyniuk. A moszkitók által terjesztett halálos láz minden harmadik munkás életét követelte. Nem sokkal azután polgárháború tört ki Kolumbiában es az északi rész el akart szakadni az anyaországtól. Az USA kormánya elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Ugyanis már Ők is felismertek a csatorna óriási jelentőségét. Megteremteni a kapcsolatot a flotta két ~ óceáni egysége között és összekötni a két legnagyobb várost, New Yorkot és Los Angelest. A háborúban mintegy 3 millió akkori dollárral a felkelőket támogatták és cserébe megkapták a csatorna- epités hallgatólagos jogát. Igen, bármilyen furcsán hangzik is. erről a munkáról semmiféle Írásos szerződés nincs. Teddy Roosevelt, aki meggyilkolt elnöktársa helyebe lépett, 10 millió dollárt irányzott elŐ a munkára, ami 1904 márciusában kezdődött. Odairányitották a legkepzett hadmérnokseget és a munka katonai szervezettséggel, pontossággal és gyorsasággal haladt. Természetesen az amerikaiaknak is a moszkitók okozták a legnagyobb problémát, melyek a felkavart mocsárból törtek elŐ. Mindenegyes moszkito megölése 1 centbe került az adófizetőknek. Az erdők kiirtása és a mocsarak lecsapo- lása után létrehozták a világ legnagyobb mesterséges tavát. A munka éjjel-nappal megszakítás nélkül folyt. Vasutat építettek a munkaterület mellé és egy szerelvény haladt lassan a munkagépek előtt, amit azok szépen megraktak., majd az e'pitési anyaggal érkező kocsikat rakták ki és építették be. Fehérek, mulattók, feketék vegyesen dolgoztak együtt. Még azt is megszerveztek, hogy a vallási csoportok hogyan vegyek ki a pihenő napjaikat. A munka befejezésének megtekintésére Teddy Roosevelt is ellátogatott. Ez volt az első alkalom, hogy az USA elnöke elhagyta az országot, és az első alkalom, hogy az allamfo egyszerű emberekkel és munkaeszközökkel jelent meg az újságok címoldalain. A megnyitást követően egy újabb alkalom jelentkezett, hogy az USA ipara megmutassa fölényét, ugyanis kitört az I. Világháború. De ez már egy másik fejezete a történelemnek. Deák Pál FIDZSI-SZIGETEK. Hatalmas erejű, a Richter skála szerint 7.5 fokos földrengés rázta meg a szigeteket. A lökések kivételesen nagy ereje ellenére áldozatok nem voltak, a szigetek lakói többnyire tudomást sem szereztek róla, mert a Lau szigetcsoport alatt 600 kilométer melységben volt a rezgés. A PANAMACSATORNA Havann^ Guadalajara^ ^Mexikóváros ATIANT1 Q . ^ Puebla közép Amerika Valencia Caracas q » Panama * - »Pazdel *f!mm MBUBIIin# Rio Guya 3 6/ p„i a ^Bogotá . a® d^l-Amerika Guayaquil # Chimbote#
