Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-13 / 2. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec.31.1952 under the Act of March 2, 1879 at the P.O.of N.Y.N.Y. ÁRA: 50 CENT ISSN 0194-7990 Vol. XLVm. No. 2. Thursday, Jan. 13. 1994. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Ima, télviz idején MAGYARORSZÁG A‘‘BÉKETÁRSULÁSBAN’’ Dr. Boros Peter az uj magyar miniszterelnök találkozni fog Clinton elnökkel annak európai kőrútján BUDAPEST. A magyar kormány elsőnek fogadta el a kelet-európai államok közül Clinton elnöknek azon ajánlatát, hogy egyelőre csak egy un. "Béketársulás"-nak (Partnership for Peace) legyenek tagjai és a NATO-ba ( (North Atlantic Treaty Organization, Észak-atlanti Szerződési Szervezet)-nek majd csak néhány év múlva. A volt szocialista államok'.Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország is attól tartanak, hogy a nacionalista pártok előretörése következtében Oroszor­szág veszélyeztetni fogja őket. Különösen áll ez Lengyelországra, amelyről tudvalevő, hogy a cárok idején évszázadokon at bekebe­lezte Oroszország. Madeleine K. Albright, USA ENSZ delegá­tusa, aki Clinton kőrútjával kapcsolatban Kelet-Európábán tartózkodik, nagyon megörült a magyar kormány lépésének: "Nagy nap ez Amerikának - mondotta- nagy nap a NATO-nak, Magyarországnak, Kelet és Közép-Európa biztonságának." Jeszenszky külügyminiszter kijelentette, hogy nem érti bizonyos kelet-európai államok "cinizmusát" akik( úgy vélik, hogy az amerikai terv (a béketársulasra) csak kibúvó a NATO-ba való befogadás helyettesítésére. (Csodáljuk, hogy Jeszenszky külügyminiszter mint diplomata olyan sértő szavakat, mint "cinizmus" használt szomszédállamok politikáját illetően .-Szerk) Shalikashvili amerikai vezérkari fonok megígérte, hogy a NATO meg fogja hívni a magyar vezérkar képviselőit közös had­gyakorlatok kidolgozásara Brüsszelbe. Európai körútja folyamán Clinton elnök a következő városokban tart fontos tanács­kozásokat: Brüsszelben, a NATO vezető­ségével, Prágában, ahol találkozni fog a magyar, lengyel, szlovák es cseh kormány képviselőivel, Moszkvában, ahol találkozni fog Jelcinnel és több más orosz politikussal Minszkben, ahol a belarus vezetőkkel és végül Genfben, ahol Szíria elnökével fog tárgyalni..^ Hogy megkónnyitsek e tárgyalásokat, az elnök kíséretében három olyan diplomata lesz, akik járatosak a vidék nyelveiben: Shalikashvili vezérkari főnök,aki folyékonyan beszél lengyelül, Ms. Albright, akinek cseh és Gáti Karoly külügyminisztériumi tisztviselő, akinek magyar az anyanyelve. PARASZTLÁZADÁS MEXIKÓBAN Összeszedjük magunkat: "Nagy Ínségben lévén" dadogjuk igy: lévén, elfeledett igeidőink jól mutatják, a múltat és a jelent, ezer éve mindig Ínségben voltunk. Az alázat súlya igazmondásra kényszerit, nem titkoljuk)egyszerre vagyunk kunyeráló koldusok és gőgös pökhendiek, de havat ropogtató téli éjszakákon kifehéredik a lelkünk. Torkunkra tódulnak a szavak, annyi a kérnivalónk, mivel is kezdjük esdeklésünket........ Add meg nekünk Urunk a legfontosabbat a békét* melytől csöndes lesz a szív és elhallgatnak komondorok az udvaron, megjámborulnak a vizeket terelő juhászok, a gátőrök. Pusztulás helyett élet fakad lépteik nypmán, virágzani kezdenek a csontvázra sza'radt almafák, s békén legelészhet a gombszemu őz a határban. Kérünk, téríts vissza a tévelygéseinkről a helyes útra, amelynek ne adjunk jelzőt, maradjon meg egyszerűen útnak, járhatónak, cipő, bocskor csizma számára egyaránt, gesztenyék és jegenyefák hajladozzanak a szélén. Kérünk, hass oda, hogy nyugodtan sütké­rezhessünk ősz fejjel kedvenc padunkon, elmerülve a merengés mézizű illatában s ne sértsenek fel vad ordas szavak, indulatok behegedt sebeket és mindenki érezze, szüksége van rá az életnek. (folytatás a 2. oldalon) UTÓN EGY ÖRVÉNY FELÉ Irta: Peter Reddaway, a George Washing­ton Egyetem politológia tanára, az Amerikai Béke Intézet tagja. Clinton tanácsadói azt hiszik, hogy az ö oroszországi politikájuk sikeres. Strobe Talbot, volt oroszországi nagyköve­tünk, aki most helyettes külügyminiszter lett, ugyancsak lelkesedik az oroszországi reformokért. "Továbbra is támogatnunk kell a reformmozgalmat" - irta januar 2-án a Boston Globe-ban. Rövidlátó vélemény ez. Oroszországban nem történt előrehaladás pénzügyi stabili­zálás felé. Az infláció havonta 20 százalé­kos, a parlamentben többségben vannak a reformellenes képviselők: 82 - 64 ellenében. Ilyen körülmények között a diplomácia első szabálya az lenne, hogy ne engedjük magunkat egy Örvénybe sodródni. Különösen oktalan és veszélyes lekötni magunkat bármely egyénhez vagy csoporthoz. Ennek csak az lehet a következménye, hogy megharagitjuk a másik oldalt és megvádolhatnak bennünket a belügyeikbe való beavatkozással. És mi pontosan ezt tettük. Először kritikátlanul keblünkre öleltük a szeleburdi Jelcint az ő radikális reformjaival. Azonkívül a Clinton adminisztráció úgy nyilatkozik, mintha Jelcinnel együtt intézné Oroszország belügyeit. Oktalan dolog volt Clintonnak elfogadni azt a jelszót hogy: "minél több reform, annál több támogatást adunk nekik." Az orosz népnek semmi kedve nincs még több reformhoz, Az az orosz kormány, amely magáévá tenne ezt a politikát, politikai öngyilkosságot követne el es kirobbanthatná a polgárháborút. Az új év elején paraszt­lázadás tört ki Mexikó leg­délibb és leg­szegényebb államában, Chia- pasban. Fegyve­res indiánok foglalták el az ájlam három városát, San Cristobalt, de las Casast, Ocosingot és Altamiranot és fogadalmat tettek, hogy bevonulnak az ország főváro­sába, Mexikóba városba is. A kormány­csapatok ellentámadása kiverte a felkelő­ket két városból. A harcoknak e sorok írásáig több mint 100 halálos áldozata volt. A felkelők "Zapatistáknak" nevezik magukat az 1910—i felkelés hőse után, aki harcot indított annak idején a nincstelen mexikói parasztok földhöz juttatásáért. A lázadás vezetői kijelentették a sajtó tudósítóinak, hogy mozgalmukat a Salinas elnök által elfogadott NAFTA szerződés váltotta ki, "ami halálos Ítélet" Mexikó indián népére. A mozgalmat számos katoli­kus pap, un. "felszabaditási teológia" hívei is támogatják, állítják a Chiapas állami hatóságok. A papok nevében Ft. Gonzalo Ituarte kijelentette, hogy a Salinas kormány egyszerűen megfeledkezett Chia­pas és más vidékek szegénysorsú népéről. Nem lehet egy országot fejleszteni úgy, hogy egy egesz népet, az indiánokat nyomor­ban hagyjuk, hangoztatják, ök hazánk országalapitó atyái. Salinas öt évi elnöksége folyamán 242 PRD tagot gyilkoltak meg az országban. Több száz mást vetettek börtönbe és kínozták meg. A gyilkosságok hirei kiszivárogtak külföldre és Salinas kénytelen volt - Mexiko történetében első ízben - egy Emberi Jogok Bizottságot létesíteni (CNDH) rövidesen azután, hogy Salinas és Bush megkezdte a tárgyalást a NAFTA érdekében. Az új világ felfedezése és Mexikó meghó­dítása óta a spanyolok szüntelenül irtották a bennszülött indiánokat. Ennek következ­tében gyakoriak voltak a paraszt, illetve indián felkelések. A katolikus egyház dicséretére legyen mondva , hogy mindig akadtak, akik az indián nép védelmére keltek. Ezek között kell megemlékeznünk de Las Casas püspökről (akiről várost neveztek el Chiapasban). Az ő közbejárása- ra a spanyol királyság törvényre emelte az indián rabszolgák felszabadítását uraik halála után. Nagyarányú parasztiézadások voltak 1712-ben, 1868-ban és 1910-ben (a Zapata forradalom), SAN JUAN, Porto Rico. Több százezer gallon olaj jutott San Juan kikötőjébe, amikor egy nehéz olajat szállító uszály megfeneklett a part közelében. A sziget kormányzója katasztrófának nevezte az eseményt, mert a turistaszezon most kez­dődik és attól tartanak, hogy sokan távol­maradnak a szerencsétlenség következté­ben. 1992-ben több, mint 3.7 millió turista kereste fel a szigetet, amely nagy mértékben hozzájárult a kormánykiadások fedezésé­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents