Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-24 / 8. szám
Thursday, Feb. 24. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. • # POÉTÁK ZÖLDBEN Van egy míves csoport Magyarországon, mely soha nem hirdetett, nem fogadott sztrájkot. ^ Nem is fogja megtenni azt a közeljövőben holott senki nem fenyegeti megtorlással ebben a témában. Annál is inkább ódzkodik ez a csoport a munkamegtagadástól, mivel csak nevetnének rajta országszerte^ mert milyen amyagi kár szármázná abból, ho^y sztrájkolnának a költők? Egy taxisblokad, egy vasutas- sztrájk, az igen.^ Na de ha leáll az a néhány tucat ünnepi férfiú, és az istennek sem hajlandó verseket Írni addig, amig... Na es akkor mi történik? Úgy látszik^ a magyar költő csataterekre, tudöbaj'ra, várbörtönökre és barikádokra, tarkólóvésre es szögesdrótra rendezkedett be. Ha baj van, nemzeti, hát szóljon a költő. Azért van. Történelmi sorsfordulók jönnek, hat jöjjön a szózat, jön a szánd meg Isten a magyart, es dübörög a sovány poéta, aztan zokog a lira, mint malom a pokolban, mert hát odalett az emberek vetése... Ünnepi férfiú a magyar k’óltó. Manapság egyre inkább. Csak zöldben jelentkezik, mert feher ingen és feheren illanó újságpapíron piros a vér a pesti utcán és fölbug egy mondat a zsarnokságról kegyetlen-igaz orgonán aztán... A magyar kÖltóre akkor figyelnek, amikor vagy vele van nagy baj, vagy a magyar égen s földön. Hogy aztan őkelme mit eszik köröm közül, kis sós töpörtŐt retekkel, mig a kővetkező véres pesti utcáig megszedi magát az elelmes, sírva vigadó magyar - hát az nem fontos. A magyar költő igenis legyen lármafa, égÖ szövetnek, mely magát megemésztve, másoknak világol, hírvivő és hősi halott, dongjon holtában is a melle, ha arra egy egész nemzet borul, de ha elül a vész haragja s a viszály elvérzik a csatákon (urak: a viszály vérzik el!) akkor ne alkalmatlankodjék korgó gyomorral, hiszen építkezik és gyarapodik a honfi. Szegény Csokonai (O volt honjában a legbujdosóbb magyar, de fénykullozott fel magyar eget - Ady), mikor a Debrecenből eltávolitották fura urak, ígyen készült Patakra: "Verböczyhez megyek, ti tálán meg nem martok,/ kik a törvényiéből moslékot habartok," Talán hosszú életű jogász is lehetett volna, akkor meg minek a Csokonai név a magyarnak?! Hagyjuk békén. Egy levelet hozott a posta, egyik kedves folyóiratom főszerkesztője irta és abban ezt is: "A verseket vállalom, a közlés időpontját még nem tudom pontosan. Sok jó verset kapunk, s ez az idők romlását jelzi." Tűnődtem egy keveset és féltem. Attól, amennyivel esetleg többet tud a barátom az időről, mint jómagam. Azzal vigasztaltam magam, hogy hiszen olyan nagy baj nem lehet, mert a verseket, a költészetet sikerült szinte teljesen kilúgozni a lapokból, Márpedig ha nem kell a vers, akkor - magyar tapasztalatok szerint - még nincs baj. Mert akkor fordul a világ, mikor szükség van a versre, a képes beszédre, s az eleven költőre, akit ki lehet állítani valamelyik magas lépcsőre, meghurrázzák, aztán bezárják. El nem felejtik soha-soha, mert jönnek ám a nemzeti ünnepek. Ünnepi eseményként köszöntjük Illyés Gyula összegyűjtött verseinek megjelent három kötetet. Ez valóban nemzeti ünnep ma a könyves világban. Nem vagyok ünneprontó, ha az evangélium néhány sora jut eszembe: Bizony mondom, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.... Czego Zoltán ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT Fantazia: a nagy temetés rendező Szemelvények dr. Takaró Géza hagyományából. Fortéjos Deák Boldizsárról sokáig csak azok tudtak, akik a személye körül folyó érdekfeszitö irodalmi és tudományos vitában résztvettek. Még akkor is, amikor úgy jó negyven évvel ezelőtt az Erdélyi Szépmives céh 52-ik számú kiadványaként Kisbán Miklós magyarázatával megjelentek szemelvények az ő "Uti-Memoriale"- jából, csak a Céh tagjainak küldték meg: annak a 330-nak, akik - a névsort végignézve - Erdély szine-javat képviselték, és annak a 210 "külföldi tag"-nak, akik között találjuk Ravasz László dr. nevét is. . , , Fortéjos uram neveben a Deák szó azt jelenti, hogy a "liberalium artium magister" fokozatot nyerte az akkor hires padovai egyetemen. Körülbelül abban az időben, amikor a Mayflower elérte az amerikai partokat. Mint iskolázott és nyelveket beszélő ember elkísérhette az erdélyi főkövetet Törökországba, de legtöbbet Olaszországban utazott. "Italiában jártomban eljuték Assisium- ba a Sanctus Franciskusnak városába, ahol három öreg templom vagyon, kiket az taliánok e szent ember emlékezetire egymás tetejébe épitvék, ahogy az kévékét rakják kalandjába. Megjáram mindet, csudájára az írásos falaknak, hol képírók kiábrazzák az jámbor Franciskus eletit, cselekedetit, egesz históriáját. Öreg koldus barat, kiknek rendjét o alapította vala, vezette ott entern, sokat hallék tőle ez jámbor emberről, ki1 az istenes szegénységet tanította vala, miért i;s talianul "Poveretto di Dio"-nak azaz "Úristen Szegényecskejének" hívtak. Nem irom ide mindazokat, mikor ottan hallék - meg vagyon az írva sok vaskos pápista könyvekben, deákul is, vulgaris nyelvekben is, - csudábbnál-csudább dolgok, kit elhisz az ember, kit nem- nem vagyok bírája. De amit az epületesseg mián nevezetes dolognak vélek az az, hogy ez Urunk szegenyje olyan mélységes alázatos ember vala, hogy még az oktalan állatot is egy-testvérnek monda és ha szolitá okét: "rigó öcsémecském-vadgalamb hugocskám",- imigyen monda. Ez nagy szeretet az igaz csuda, ki benne élé az Ó jóságos szivében. Meg is ismerték, meg is szerették az állatok... Elsőben persze nem érek fel ésszel és fölös gonoszsággal viselkedének ez jó barátjukkal..." Fortéjos ezek után bele kezd a történetbe, amint az öreg baráttól hallotta. Ho^y a hegyek kozott, Gubbio város környéken rettenetes farkas garázdálkodott. Széjjeltépett embert, állatot. Már ki sem mertek a házból mozdulni. Franciscus nekivágott az erdőnek, fegyvertelenül. Nyúl, gímszarvas, őz lelkereszketve futott el, mókus a fára, hiába mondotta nekik a jámbor: "Ne féljetek, nem bántalak, segíteni jöttem, hogy a gonosz farkast jobb életre intsem." Hiába. így járt a havaslegelőre kiérve a bárányokkal, kuvaszokkal is. Mind félt és elfutott. Bájos, gyermeki egyszerűséggel és őszinteséggel írja le, amit csak hallott az öreg baráttól. "Szajkó az erdó' hírmondója, ő adván hirt hiúz jöttéről, keselyű röptéről, elkezd csacsogni: Itt a veszedelem!" Pedig Franciscus csak azt akarta megtudni, hol lakik az a fenevad. Végre ott terem előtte. Ez nem fél senkitől, leül,a jámbor ember kezet fog az ordassal ós beszelni kezd" - "Farkas testvér! Te sok kárt, gonoszságot tevéi, elpusztítván és megölvén Isten teremtményeit az ő engedelme nélkül és nemcsak állatokat szaggattál széjjel, de még embereket is, kiket az Isten penig a maga képire teremté. Ezért te vasvillát érdemelnél, mint gaztolvaj és leggonoszabb gyilkos. Ellenséged is már mindenki. De en azt akarom - farkas testvér - hogy békesség lenne közted és amazok között...." A történet a városban végződik, ahol a békét megkötötték. (Több szempontból jellemző, hogy mikor Kisbán ezeket a szemelvényeket a kézirat sárgult lapjairól másolgatva először az "Ellenzék" irodalmi mellékletében közreadta, némelyek azzal gyanúsítottak, hogy az egészet az ujjúból szopta, mások meg, hogy ezek a történetkék vonatkozásban vannak a mai állapotokkal.) "A többi oktalan állatokkal is máskép leve idővel... hozzasereglenek, nyulak ülének ölébe, bárányok fekvőnek lábához, szarvasok evének kezéből. De különösképpen az madárnép kedvellette legislegjob- ban... Meglátszott ez, midőn halála elkovetkezé. Körűié állanak az koldus barátok, sok más szent emberek is búsulva sirdogálva az ő elmúlásán. Hát egyszer csak sok-sok ezer madár szállá be a házba. Csízek, pintyek, fülemilék, vadgalambok, gerlék, rigók, veresbegy, pacsirta, őszapó, njind-mind mindenfajta énekes madár. Es csoda vala látni az sok kismadárkát, kik betolták az egész házat. Es mikor megvála az lelke földi testétől, az e^ész madárság hirtelen fölrepült, mint sűrű úszó felleg az égbe követte." Eddig az óreg barat elbeszélése. Ezt a temetést Fantázia űr rendezte - mondja az olvasó. Nem egészen. Kiérez- hetó ebből valami Ősi, prófétai ihletett latás: "... lakozik a farkas a báránnyal, a párduc a kecskefiuval, a borjú és az oroszlán-kölyok, a tehén és medve, a csecsszopb és a vipera... es egy kis gyermek őrzi azokat!" Fortéjos Deák Boldizsár epikája is világnézetet hordoz.-► -♦ -♦VIDEÓK AZETTAK!«- <• SZISZTÉMA CSERÉLÉSE. Amerikai rendszerről magyar szisztémára, vagy fordítva; 24 óra alatt. Küldje videóját szeretteinek! tttt VIDEOFILM, tttt a Szcnlalyu magyarországi látogatásáról, 2 órás színes műsor. Ára $ 3Ü.“#. postaköltséggel együtt. úbtckú KAPHATÓ ☆☆☆☆☆ a történelmi Magyarország színes térképe, az ország és a vármegyék címereivel, plasztikkal védett kartonon, 22x32-es nagyságban. Ára $ 20.®*. postaköltséggel együtt. Megrendelhető a következő címen: MAGYAR NAPLG-ÚJSÁG - VIDEO DEPARTMENT, P.O.Box 822, Daytona Beach, Florida., 32115, USA. Tel: (904) 254-4919. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egész évre $30.- f Felévre $ 16.Kanadába es Európába $ 35.Megujitasra: Név:............. Cim:. ¥ i_ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Street, New York, N.Y.
