Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-10 / 6. szám
4. Thursday, Feb. 10. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO VWWWAVWWVW/AW Levelek ^wwwwww^ww NEW YORK, N.Y. A lap január 6-i számában, a szerkeszti rovatában közolt íráshoz közérdekénei fogva volna hozzászólásom. írja a szerkeszti, hogy szép meleg kesztyűt kapott karácsonyra egy kedves ismerősétől. Amint jobban szemügyre vette, látta, hogy a Fülöp-szigeteken készült. Az okot már régen tudjuk. Nos, hát ez az, ami már sokakat foglalkoztat, mert minden miértnek megvan az azértje is. Én is vettem egy jó kinézésű belelt műanyag kesztyűt az astoriai Robbinsnál, mely áránál fogva a nyugdíjasoknak igen megfelel. Nos a kesztyű rövid használat után az ujjaknál kifeslett, mert hanyagul, gyenge cérnával varrták össze. Ara 3.99 volt. Előzőleg egy jókinézésü sportos, hosszú ujjú inget vettem ugyanott. Méretem "large", de az ingujjak csukló részén es nyaknál nem volt begombolható, szűk is volt és a gomblyukak kicsik voltak. Ezért tiz dollárt fizettem. Ma már bármihez nyúlunk az astoriai Steinwayn lévő üzletekben, minden "Made in China". Mar tudjuk miért? A N.Y. Times- ban olvasom, hogy éppen most volt ott Pekingben Clinton elnök megbízásából Bentsen pénzügyminiszter es kijelentette, hogy nem fogunk átvenni olyan exportcikkeket, amelyet olcsó börtönmunkával, szakképzetlenül és hanyagul ( gyártanak, így már érthető az egész. Ajánlom a lap olvasóinak, hogy jól nézzék meg, mit vesznek. A jó kinézésű japán subway kocsikon még 6 ülésen sem ülhetnek többen, mint öten, télen csak négyen, mert a kisméretű japánokra szabták. ^ * ASTORIA, N.Y. Mellékelem az előfizetésemet egy évre. Nagyon szeretem a lapot és minden sorát külön élvezem. A-Mikussay * NEW YORK, N.Y. Mellékelem előfizetésemet és sikerekben gazdag egészséges új évet kívánok. Louise vadasdy Az alanti levelet kaptuk L&rinczy István külmunkatársunktol: Itt küldöm szeretettel kislányom, Lörinczy Ildikó 17 eves gimnazista fényképét, az Amerikai Magyar Szó olvasóinak... A kislány a NÓgrad Szépé c. szépségversenyen a közonsegdijat nyerte el 1993. december 4-én Salgótarjánban, s 1 hét Kanári-szigeteken töltendő utat nyert, december 18-tŐ’l december 25-ig. Itt küldöm az erről szóló újságcikket is és szeretettel várom, hogy erről az örvendetes eseményről hirt adjanak olvasóinknak Honfitársi üdvözlettel Lörinczy István Salgótarján. "Nagyon örültem, hogy eljutottam a Kanári-szigetekre és láthattam a világ legnagyobb papagá jgyújte m ényét, a többezer éves sárkanyfákat és csodálatos emberekkel köthettem talán életre szóló barátságot a gyönyörű szigeten." Lörinczy Ildikó „ . A Salgótarjáni Hírlap interjúja Lörinczy Ildikóval: Mi leszel, ha "nagy leszel?"- Életcélom, hogy ( riporter legyek, nagyon tetszik ez a pálya. Előbb persze diplomát kell szereznem, nyelveket kell tanulnom. Angolul már jól beszelek, kétszer voltam Angliában egy ottani ismerős családnál. Emellett németül is tanulok. Szeretsz szerepelni? ATLANTIC OCEAN Petersburg Moscow ludapest HA BUDAPESTRE MEGY NEKÜNK MEGVAN A KAPCSOLATUNK^ Finnair kitűnő kapcsolatokat ajánl a Helsinki Gatewaytől Budapestig. A kapcsolat Helsinkiben gyors és könnyű, mivel a Helsinki repülőtér kényelmes és modern. Ezenkívül a Finnair szolgálatai megütik a legmagasabb stanoardot. Díjnyertes konyhája, kitűnő borai *>C és a személyes figyelem minden . -- “ repülést emlékezetes élménnyé tesz. Információért és rezervációért hívja utazási ügynökét vagy Finnair-t New Yorkban, telefon: (212) 889-7070, vagy 800-950-5000 Uncommon Concern For The Individual- Fontos, hogy megmutassam magamat. Szeretek szerepelni, minden nagyobb iskolai ünnepélyen mondok verset. A Bolyai gimnáziumba járok, harmadikos vagyok. Szabad idődben mit szoktál csinálni?-Rengeteget olvasok, főleg Adyt és Dosztojevszkijt kedvelem. Emellett szeretek új ismeretségeket kötni, utazgatni, fotózni is. Faragó Zoltán Emelkednek a tarifák Most: víz, buszjegy, távirat BUDAPEST. Február elsejétől a regionális vízmüvek által alkalmazott viz- és csatornadíjak mellett a közlekedési tárca is emel: ( nőnek a távolsági autóbuszok viteldijai, valamint a táviratok tarifái. Otthoniak véleménye LEVELEK A MAGYAR SAJTÓBÓL En már az átkoslia születtem bele Mint annyi ember körülöttem, én is csak eltűröm a társadalmat, beletörődtünk, hozzászoktunk, hogy a döntések a fejűnk felett zajlanak. 46 éves özvegy- asszony vagyok. Én már az átkosba születtem bele, nem kellett zsellérként, cselédként szolgálnom. Az átkos 40 év alatt emberi tartást szereztem magamnak. Nem dőzsöltem, de tanulhattam, szerény keretek között célt tudtam tűzni magam elé, és volt rá lehetőségem, hogjy megvalósíthassam. 70 éves édesanyám mindig azt mondta: jó nektek, tanulhattok, nem kell télen-nyáron hóban-fagyban, hajnalok- hajnalán szolgálni a mindennapi megélhetésért. Mindig elolvasom a rovatot, valóban túltengenék a tiborci panaszok.(Mint ahogy ezt a nép nevében szólók gúnyosan szóvá teszik. Sajnos nem gondolnak bele abba, mit is jelent valójában 1993-ban ez az ősrégi sirám.) Két gyermekem van. Fiam szerencsés, dolgozik. Tűrhető fizetéssel, kft-ben. Náluk nem érvényes a Munka Törvénykönyvé, nincs fizetett ünnep, ebédtérités, munkaruha, egyéb "luxusdolgok", akinek nem tetszik mehet - tizen állnak a helyére. Leányom kereskedelmi szakmunkásképzőbe jár. Az ő hibája is: nem tanult jól, csak közepesen. A szakmunkásképzőben egy régi épületben 1200 gyermeket zsúfoltak Össze. Ebédelni természetesen nem tudnak, nincs helyisége az iskolának. Es mégis örülhetünk, mert más szakmunkásképzőben "baráti alapon" 60 ezer forintot kell adni a szakoktatónak, hogy a szakképzés megoldható legyen. Csak azt mondhatom: ne hallgassatok, ne legyetek közömbösek, igenis tudni kell választani! Megirom nevemet és címemet, ám gyermekeim miatt kérem, csak akkor jelentessék meg, ha nagyon muszáj. t# Előttünk a cigány lova Furcsa érzés fog el, amikor azt olvasom az írott sajtóban, hogy ezt meg azt "privatizáltuk". Ezzel nem azt állítom, hogy semmit nem szabad privatizálni, de nem úgy, ahogy csinálják. Mert ugyebár a hatalom eldöntötte: ezt is, azt is el kell adni, es ebből következik, hogy gyáraink nagy többségét potom pénzért adtak el, nagy többségében a külföldi tőke tette rá a kezét. Pedig ha már lábunk alól a talajt és fejünk felöl a tetőt is eladták, akkor annak a sok százezer dolgozó embernek is részesülnie kellett volna belöTe, akiknek a kétkezi munkája és pénze is benne van. És még nem beszéltünk az árakról, a mindennapi megélhetési gondjainkról. Amikor 50 forint (most mar 62 forint) a legolcsóbb kenyér, ahol 30-35 forint egy liter tej, ahol a gyermeke azt mondja: "apu, éhes vagyok", és nemigen tudok mit adni neki, akkor mit mondjak neki? Tálán azt, amit Szabó Tamás tárca nélküli miniszter bácsi és a többi felsÓ tízezer bácsi es néni, hogy várjuk ki, amig jobb lesz? Akkorra úgy járunk majd, mint a cigány lova, amely már-már megszokta a koplalást, csak közben éhen halt. Kántor István Szolnok Terjessze lapunkat!
