Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-06 / 1. szám
Thursday, Jan- 6. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. JELCIN NYILATKOZIK MOSZKVA. Elsői zben nyilatkozott Jelcin elnök a december 12—i választások óta. Beismerte, hogy kormánya komoly figyelmeztetest kapott az orosz néptől, amit Ő figyelembe fog venni, de meg fogja tartani azt a kormányt, amely felelős a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetért. Beismerte, hogy a katonaság egyharmada Zsirinovszkijra szavazott. Ezzel kapcsolatban már tett bizonyos intézkedéseket. Hogy mit, azt nem részletezte. Ugyanakkor megígérte, hogy mostantól fogva jobban fog gondoskodni a szegényekről. Az újságírók megkérdezték mi a véleménye Zsirinovszkijról , a fasiszta jellegű un. Liberális Demokrata Párt vezetőjéről, akinek pártja a választásokon a szavazatok több, mint 25 százalékát kapta, kijelentette, hogy ó nem reagál arra, amit Zsirinovszkij mond, hanem csak arra, amit tesz. Nos, amióta Jelcin a fenti kijelentest tette, Zsiri novszkij már tett valamit. Németországba utazott, tárgyalt az ottani neofasiszta párt vezérével Gerhard Frey- el. Utána az ausztriai Reichenfelsbe utazott, ahol meglátogatta regi barátját Edwin Neuwirth- et, aki a második világháborúban a náci SS különítményben szolgált. Zsirinovszkij A Stern c. német hetilapnak adott nyilatkozatában Zsirinovszkij többek között a következőket mondta: "Ti németek nyilván jobban szeretitek az oroszokat, mint azokat a feketéket amerikai uniformisban, vagy a törököket, mert ezeket megégetitek". Ez célzás volt arra hogy Németországban a bőrfejűek az utóbbi hónapokban 24 bevándorolt munkást és legalább egy amerikai katonát meggyilkoltak. Ami pedig Zsirinovszkij beszédet illeti,az 1991-es elnökválasztás, valamint az idei parlamenti választások folyamán többek között a kővetkező javaslatokkal állt elő: A litván határon nagymennyiségű radioaktiv hulladékot fog felhalmozni és óriási szelelte- tőkkel a mérges gázokat Litvánia fele fogja irányítani, hogy megbüntesse azt az "áruló" köztársaságot. Az üzbégeket és tadzsikokat ágyutöl- teléknek fogja használni az Afganisztán ellen indított uj hadjáratban. Rendet fog csinálni az országban úgy, hogy egy éjjel letartóztat és agyonlŐvet 100.000 embert és attól fogva békében fog élni 300 millió orosz. A televízión csak "jóképű" oroszok szerepelhetnek, zsidóknak^ örményeknek; azerbádzsánoknak meg lesz tiltva televízión szerepelni vagy bármilyen fontos állást betölteni. Oroszországnak készen kell lenni, hogy felrobbantson egynéhány kuwaiti kikötőt és elsüllyesszen egynéhány amerikai hadihajót, hogy megvédje Oroszország régi szövetségesét, Irakot. Ami Japan azon követelését illeti, hogy adjuk nekik vissza a Kurill szigeteket, hát majd visszaadom: odaküldöm hadiflottánkat és ha a japánok csak megmukkannak,atom- bombázom Őket. Nyilvánvaló, hogy Zsirinovszkij jel nem egy normális, de rendkívül veszedelmes ember került fontos pozícióba az orosz Búcsú a mostari Neretva-hídtól A híd, ahogy még Csontváry látta Napról napra mélyülnek a balkáni testvérharc sebei, nemcsak a természet viseli ennek a borzalomnak a nyomát, de a lelkek is egyre gyógyithatatlanabbul sérülnek. A világ olykor a döbbenettől csak értetlenül áll: némán és bénultan. Vukovárról tömegmészárlás hire sokkolta a közvéleményt. Szarajevó kilátástalan harcát milliók kisérték figyelemmel és haldokló varosnak tekintik. A háború kíméletlen lángja már perzseli a Vajdaságot. A tömérdek pusztítás után egy újabb hir a harcoló Bosznia- Hercegovinából: meghalt a hid. Szétlőttek a mostari Neretva-hidat, leomlott csodálatosan karcsú ive, csak két oldalpillére meredezik romosán az ég felé. A világhírű műemléket 1566-ban építették. A béke jelképe volt, mint minden hid. Ivo Andrie, a Nobel-dijas szerb iró irta egy helyen a hidakról: "mindabból, amit az ember életó'sztöne emel és épit, számomra semmi sem jóravalóbb és értékesebb, mint a hidak. Fontosabbak a házaknál, szentebbek, mert közösebbek a templomoknál... végül mindaz, ahogyan életünk kifejeződik - gondolatok,erőfeszítések, pillantások, mosolyok, szavak, sóhajok, - mindaz a túlsó partra hüz, amelyhez mint célhoz igazodik, s csak ott nyeri el valódi értelmét. Mindennek van valami leküzdeni és áthidalni valója; zűrzavar, halál vagy értelmetlenség..." Mindhárom a jelen esetben. Zűrzavar, halál és értelmetlenség. Meghalt egy művészeti értékű jelkép, amelyet megcsodálni messze földről érkeztek a turisták ezrei. Fényesre koptatott lejtős kövein, a gerincén megálltak, lenéztek a zölden-kéken kavargó Neretvára, ahová gyermekek ugrálták bele néhány dinárért. Megpihentek az utasok a hídfőnél épült kis cukrászda teraszán, aztán mentek tovább a sebes folyó mentén, le egész a tengerig. A mostari Neretva-hid nincs többé, romba döntötte a gyűlölet. Csak azokban él tovább, akik látták egy régi nyárban és megmarad emléknek Csontváry Kosztka Tivadar nagy vásznán, akiket Boszniában járva megigézett szépségé és lefestette. politikai életben. Ä légkört, amely ezt lehetővé tette, Jelcin és amerikai tanácsadói, a massachussettsi "Wunderkind" Jeffrey Sachs "sokkterápiás" gazdasági tanácsai, valamint szív és lelek nélküli Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) nevű "Golem" és a Világbank teremtette. Clinton elnök pedig szinte habozás nélkül sietett Jelcint támogatásáról biztosítani, amikor az ágyutüzzel szétszoratta a törvényesen megválasztott előzó orosz parlamentet. Azt mondja az írás: a halottak egyszer feltámadnak. Lehet, hogy a gyűlölet tűzé- ben elpusztult karcsú hidakra is érvényes ez az ígéret? Elés Sándor Állt 427 évig ÚJVIDÉK. Gyász Mostarban. De gyászolhatna az emberiség is, amely szegényebb lett az UNESCO védelme alatt álló török építészeti remekművel. A fehér kőhid, a festői neretvai városka jelképe nincs többé. Állt: 427 évig. A hidat 1557-ben kezdték építeni, s 1566-ban fejezték be. Hajrudin mester müve volt. A délszláv háborút az etnikai tisztogatások mellett az tette meg hírhedtté: a kulturális örökség, a műemlékek kíméletlen pusztítása. A barokk Vukovar lerombolása, az UNESCO védte Dubrovnik, a történelmi városmag a Stradum ágyúzása, Szarajevó óvárosa, a Bascsarsija megrongálása és Mostar... Me'g egy kifejezés megjelent a délszláv válsággal kapcsolatban: a városok gyilkolása. A kulturális értékek, történelmi emlékek megsemmisítésével más kultúrák visszaszorítása ki nem mondott ( célként szerepelt. A "kultúrák háborúja". A történelem mindent megbocsát, de az egész emberiség tulajdonát képező nemzeti kulturális értékek megsemmisítését sohasem. Sebestyén Imre Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelek* 229 E 79 St New York NY. 10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing,N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szakiéi esetén házhoz megy.
