Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-20 / 3. szám

ÁRA: 50CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec.31.1952 under the Act of March 2, 1879 at the P.O.of N.Y.N.Y. ISSN 0194-7990 Vol. XLVIII. No. 3. Thursday, Jan. 20. 1994. (AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Harca munkanélküliség ellen ELKHART, Ind. Két évvel ezelőtt bezárta itteni üzemét a Whitehall Laboratories és menesztette 800 munkását. A cég az American Home Products, egyik vállalata, a közismert gyógyszereket, Dristant, Anacint, Preparation H-tr gyártja. 800 amerikai munkáscsalád életet hozta válság­ba a gyár lezárása: fiatalokat kellett kivenni az egyetemekről, csaladok élete vált tragikussá, válóperek, öngyilkosságok, otthonok, házak elvesztése stb. Száz és száz más amerikai városban ismétlődnék meg ezek a tragédiák most, ho^y százával csuknak be amerikai gyárakat, százezrével bocsátanak el munkából ameri­kai dolgozókat. Harminc-negyven évvel ezelőtt, ha egy gyár bezárt, az elbocsátott munkásnak legtöbbször nem kellett mást tenni, mint átmenni az utca túlsó oldalára és jelentkez­ni egyi másik gyárban; legtöbb esetben felvették. Napjainkban azonban Clinton elnök már figyelmeztette Amerika munkásait: senki se bízzon abban, hogy egesz életre biztosítva van munkahelye. A Whitehall Laboratories 800 munkása azonban nem nyugodott bele abba, hogy a gyár, amelyben legtöbbjük felnőtt élete javát töltötte becsületes munkával, egysze­rűen az utcára dobta Őket. A Whitehall 800 munkása harcot indított erdekei védelmére: perbefogták a cégét az un. RICO törvény alapján (RICO Racketeer Influenced Corrupt Organization). A cég Elkhartból Porto Ricoba költöztette a gyárat. A portoricoi törvények megkövetelik, hogy a gyár bizonyítsa miszerint odaköltözése nem fosztotta meg más városok dolgozóit munkaalkalmuktól. A Whitehall ezt állítot­ta, ami pedig csalás, jelentették a munkások a törvényszéknek. A törvényszék a munkásoknak adott igazat és 24 millió dolláros kártérítésre ítélte a céget. ( A 24 millió dollárból a munkasokat képviselő ügyvédek 8 millió dollárt, a szakszervezet (Oil Chemical and Atomic Workers) 2 millió dollárt, egyeb kiadások 3.5 millió dollar és a munkások tiz és félmillió dollar kártérítést kaptak. Ennek alapján e^yes munkások 32.000 dollárig terjedő végkielégítést kaptak. Az ilyen ügyekben a védőügyvédek a kártérítés egyharmadat kapjak. Egyenek esetében ez igazságos lehet, de ilyen esetben mint a Whitehall munkásainak pere, az ügyvédek­nek nem lett volna szabad olyan kapzsinak lenni. Hat-nyolc ügyvéd annyit kapjon, mint 800 munkás? Dehát ez más lapra tartozik. Nem ez volt az első eset, hogy munkások pereltek munkaadókat, gyárak lezárása miatt. A General Motorst Ypsilanti, Mich.-i gyára lezárása miatt perelték. Követeltek, hogy a 14 millió dolláros adókedvezmény ellenében a gyárat tovább üzemeltessek. De egy reakciós bíró a gyárnak adott igazat és az üzemet lezárták. Hasonló eset történt North Tarrytown, N.Y.-ban, ahol a GM szintén készült lezárni gyárát 1986-ban. Országszerte kezd terjedni annak a Clinton kitart Jelcin mellett MOSZKVA. Bar sokan figyelmez­tették Clinton elnököt, hogy ne azonosítsa magát tülsagosan Jelcin elnökkel és annak gazdasági programjával, mégis változatlan melegséggel ölelte meg az orosz államfőt és biztosította Amerika további támogatásáról. Beismerte azonban, hogy a kommunizmusból a kapitalizmusba való átmenet folyamán sok orosz van kitéve nélkülözésnek. Ezért ajánlotta, hogy erősebb 'védelmi háló'-t készítsenek az ínségeseknek. Ugyanakkor azonban sürgette nemcsak folytatását, de fokozását a reformoknak. Az amerikai követségen tartott fogadásra azonban Clinton meghívta az ellenzék néhány képviselőjét j Zuganovot az új parlament kommunista frakciójának vezetőjét és Zsirinovszki] párt egy fiatal 25 éves tagját. De Zsirinovszkijt nem hívták meg, mert miként Christopher külügyminiszter kijelentette, az ő cseleke­detei és kijelentései alkalmatlanná teszik ó't Amerika elnökével való találkozásra. De az az ember, aki tankokkal, ágyuk­kal lövette szét az ország szabadon válasz­tott el&zŐ parlamentjét - Jelcin, alkal­mas volt az elnökkel való találkozásra. Clinton elnök megállapodott Jelcinnel arra vonatkozólag, hogy a két ország egymásra irányított atombombás lŐvegeinek "W Boris Jelcin, orosz elnök és Clinton, amerikai elnök sétára indult Moszkvában. célpontjait megváltoztassak úgy, hogy azok tévedés vagy szabotázs esetén az óceánba hulljanak. Ez persze csak szim- bólikus egyezmény, mert a lővegeket percek alatt vissza lehet irányítani eredeti célpontjaikra. Ukrajnával is egyezményre jutott Clinton, az ottlévÖ atombombákra vonatkozóan. Ezeket egymilliárd dolláros segély ellené­ben át fogják adni az oroszoknak, akik aztán leszerelik azokat es a bennük lévő plutóniumot az ukrajnai atomtelepek üzemeltetésére fogják felhasználni. Pusztító földrengés Los Angelesben LOS ANGELES. Január 17-én, hajnali 4 óra 31 perckor pusztító, a Richter skála szerint 6.6 fokos földrengés sújtotta Los Angeles északnyugati, sűrűn lakott részét. Több mint egymillió embert riasztott fel éjjeli nyugalmából, számosán pusztul­tak el összeomlott lakóházakban, a sebesül­tek számát százakra becsülik. A várost körülvevő rendkívül forgalmas autóutak - az 5-os, a 118-as, a 101-es - több pontjukon összeomlottak, ami megbé­nította és valószínűleg hetekig, hónapokig megbénítja a közlekedést Los Angelesben. felismerése, hogy néhány vagy néhány tucat pénzes embernek joga van amerikai polgárok tízezreit megfosztani megélheté­sétől, olyanokat, akik életük javarészét a cég szolgálatában töltöttek. Ha az üzlet nem megy jól, üljenek le az alkalmazottak képviselőivel és beszéljék meg, miként osszák fel az évek folyamán felhalmozó­dott nyereséget, hogy maradjon a munka­adónak is pénze új vállalat létesítésére és a dolgozóknak is legyen miből élni, amig új munkaalkalmat találnak. Reméljük, hogy az amerikai munkásmoz­galom vezetői aktivan fognak dolgozni e probléma igazságos megoldásában. A katasztrófa központjában lévő városnegyedekben, San Fernando völ­gyében, Northridge-en, VanNuysban, Sherman Oaksban, Monroviában, Rese- dában, Studio Cityben számos olvasónk lakik. Szerkesztőségünk azonnal igyeke­zett ezen olvasóinkkal telefonon érint­kezni, de a városon kívülről érkezett telefonkapcsolatot megszüntették. Ezúton fejezzük ki reményünket, hogy valamennyi ottani kedves olvasónk sértetlenül élte tűi a földrengést. Lapunk ezúton szólítja fel olvasóin­kat, hogy aki csak teheti, járuljon hozzá az Amerikai Vörös Kereszt által vezetett segélyakció támogatásához. A legutóbbi, 1989—i földrengés óta több mint egymilliárd dollárt fordítottak a városi hatóságok a nagy autóutak bizton­ságosabbá tételére. Hogy ennek ellenére mégis összeomlottak ezek a néhol emeletes magasságú országutak, vizsgálat tárgyává teszik. Clinton elnök vészhelyzetben lévőnek nyilvánította a sújtott vidéket. A földrengés fokozni fogja California problémait, amelyek már amúgy is elég súlyosak voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents