Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-12 / 19. szám
Thursday, May 12- 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. ÓHAZAI KOMMENTÁR A “SCHINDLER LISTÁDRÓL Ebben az agyament világban, amikor félelmek, fájdalmak és részigazságok homályositják el a tekinteteket... amikor az ünnepi és hétköznapi demagógia fals hangjait fújja a szél a fák között..., amikor az ember egyedül marad önmagával Kelet-Európábán.... Gyere ülj mellem, s próbáljuk meg érezni mindazt, amit szavakkal képtelenség kifejezni. Hogy felfogjuk a másik belső rezdüléseit, hogy tudjuk: mi egymás reinkarnációi vagyunk... szóval, hogy sokan legyünk és többfélék... Tehát azt szeretném, hogy te is lehessél a pillantás és az örökkévalóság. A csönd és az üvöltés. A szél, a hideg, a sötétség. A napvilág és a holdnak sugara. Az üresen kongó utca. A macskakŐ. A vedlő vakolaté bérház. A dróton imbolygó utcai lámpa. A kapualji csők és remeges. A félelem« A pince. A megadás. Megannyi láb dobogása. Es a fegyverolajnak az ize is. És a VIII. kerület. És a VII. Szógesdrót és vonatfütty. És végül... természetesen.. Dávid csillaga. Sárgán és kabátra varrva. Spielberg Persze itt nem ez a lényeg. Még a hét Oscar-dij sem számit. Csak az, hogy az ortodox zsidó családból származó Spielberg annyi könnyes és dollármilliókat hozó, hatásvadász mozi után tudta: neki ezt a filmet meg kell csinálnia fekete-fe- herben. Es az Spielbergben a fantasztikus, azért lett ö egyike a legnagyobbaknak, mert tudta (?), hideg fejjel kiszámította előre (?), valahogy megérezve (?), megsúgtak neki az istenek (?), hogy most kellett leforgatnia ezt a "storyt". Talán mert rádöbbent az itt és most egységére, egymásrautaltságára, parancsoló szükségességére. Hiszen a világ felénk eső fertályán néhányan át akarják irni a történelmet. Hatmillió ember kiirtását hazugságnak, meg nem történtnek tartják, s a politika hordószonokai korábban finoman, ma már nyíltan zsidóznak. Felnyirt tarkójú, bomberdzsekis barmok szurkálódnak késsel a földalattin... a határon túl pedig reguláris rendbe szedett erőszak gyilkol fajra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül... szóval élet es halál gyorsabban devalválódott, mint a forint, a lej, a rubel és a dinár. És hallom komoly férfiak szájából is: "Addig nincs nagyobb baj, amig a demokrácia keretei kozott maradnak, amig nincsenek többen, mint ahányan- az aranyokat tekintve - Nyugat Európában szokásos." Tessék mondani, hol, mikor kezdődik az ámokfutás? Szóval a film... Hatás - biztos vagyok benne - időlegesen mindenkit fölkavar, elmenekülnie előle képtelenség, legfeljebb működésbe lep az önámitás, a szándékos önbecsapás vagy a döbbenet keltette értetlenség, amely legfeljebb két zsidózó káromkodás között azt mondja: "azért ez csak egy amcsi film, bar van benne egy-két kemény dolog...." Aki irassal foglalkozik, az tudja, hogy az éjszaka és a hajnal határán, a sötétség és a világosság peremén billegve írja az ember fejben, félálomban élete legjobb darabjait. Ebben az első percben motyogtam el először magamban ezt az Írást, amelynek ez az elkészült változata csak gyenge utánzata az "eredetinek". Ami a kettőben közös: a Schindler listája okán Összeállítottam a zsidók listáját, amelyen a Schindlerhez hasonló, fogható és méltó ezrek szerepelnek, mert embernek születtek, emberként eltek, és - ha kellett- haltak meg. Olyan szépen elterveztem: megjelentetek egy oldalt, kettőt, ^sokat, amelyen csak nevek és rövid történetek olvashatók, hogy tudjad te is, o is, Ők is az elmondhatatlan történeteket. Aztán felébredtem... Jad Vasem Jeruzsálemben, a magyar származású Herzl Tivadarról elnevezett domb tetején áll a Jad Vasem intézet. Ennek parkját szeli át az Igazak sugárütja, amelyet fák ezrei szegélyeznek, azoknak a keresztényeknek az emlékére, akik életük kockáztatásával segitették és mentették a zsidókat a holocaust idején. Nyolcezren vannak az Igazak, közülük majd kétszázötvenen magyarok, akiknek elismeréséről döntött az a tekintélyes testület, amely a közvélemény képviselőiből, az üldöztetés túlélői szervezeteinek megbizottaiból és a legfelsőbb bíróság egyik főbírójából áll. Ahhoz, hogy valaki a Népek Igaza lehessen, hiteles dokumentumok, tanúvallomások, ha kell a bizottság kutatásainak eredményei szükségesek, s a fellelt tények alapján nyeri el a címet. Igazak Akkor most csak ügy találomra elmesélek neked egy-egy történetet. Például azt, amelyik Raile Jakab jezsuita atya emberségéről szól. Egy megmentett írja róla: "1944 áprilisában Kőbányára, egy zsidó munkatáborba hurcoltak. Apám oda üzent, hogy szokjék meg, és keressem fel Jakab atyát a jezsuitáknál. Mire odaértem, apám már ott volt, Öcsém, aki Miskolcról menekült, pár nappal később érkezett. Először a monostorban voltunk elszállásolva, majd a pincéjében. Jakab atya nemcsak minket bujtatott,hanem menyasszonyomnak és családjának is elintézte, hogy menedéket kapjanak... Tudomásom volt róla, hogy másokat is megmentett, sót rendtársait is arra biztatta, hogy segítsenek a rászorulóknak. Nagy bátorságot tanúsított akkor is, amikor nem engedte be a fegyveres nyilasokat a rendházba..." Es akkor most ismerkedj meg azzal a rövid indoklással, amely például Pillér Jenőről emlékezik meg tőmondatokban: "Főhadnagyként a 107/11-es munkásszázad parancsnoka volt. A századnak körülbelül 250 zsidó tagja volt. A század két parancsnoka - meggyözódéses antiszemiták - rosszul bántak az emberekkel. A harmadik parancsnok, Pillér főhadnagy odave- zénylésétől fogva humánus, segítőkész magatartást tanúsított a munkaszolgálatosok iránt. A Szálasi-puccs után nem volt hajlandó felesküdni, sót megakadályozta, hogy a nyilas pribékek betörjenek a munkaszolgálatos táborba. Embereit pápai menlevéllel, élelemmel latta el." A neveket, a történeteket, az emlékeket lehetne sorolni még azokról az Igazakról, akik menleveleket szereztek, sajat papírjaikat adták át a rászorultaknak, bujtatták, etették és itatták őket... Minden bizonnyal több magyar igaz ember is elnyerhette volna e címet, megérhette volna, hogy személyesen is átvegye a csak dicsőséggel járó kitüntetést, s fát ültessen a Herzl-dombon, ha a történelem és a politika nem szól közbe, ha 1967 után Magyarország és Izrael közötti húsz esztendeig tartó tudomásul nem vétel nem akadályozza meg az embereket abban, hogy kiállhassanak mindazok mellett, akiknek az életüket köszönhetik. Remélem érzed, tudod, hiszen te is itt, ebben az országban születtél és élted gyermekkorod, hogy nem a gyávaság, a kényelemszeretet vagy a feledékenység akadályozta meg Őket ebben, csupán csak az, hogy buz^ósá- gukkal ne okozzanak nekik hátrányt, kellemetlenseget, ne hozzanak bajt a fejükre egy érzéketlen korban, csak azért, mert hálásak nekik egy életen át. Szóval... most itt a vége felé azt akarom mondani még neked: ha elmész a moziba megnézni Spielberg filmjét, és úgy érzed, hogy meghatódsz, sird ki magad nyugodtan, ne szégyelld a könnyeidet, mert ezek a fullasztó, sós csöppek azt bizonyítják, hogy tiszta a szived... Boros István (Magyar Nemzet) NEW YORK, N.Y. Az itteni székhelyű Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézete dijával tüntetik ki junius 22-e‘n New Yorkban Göncz A'rpád köztársasági elnököt és Michal Kovac szlovák államfőt a nemzetközi megértés és együttműködés érdekében kifejtett tevékenységüket ismerve el ezzel. Ez pedig itt Gáti Józsefné összezsu- goritott története:- "Szoba-konyhás lakásában bujtatott ártatlanul üldözött zsidókat... ■ Sohasem kérdezte meg azoknak a nevét, akik segítségre szorultak. Akik ismeretlenül becsengettek hozzájuk^ ( legalább egy tányér . meleg ételre és szállásra számíthattak, menekültek egymásnak a kilincset, csak egy töltött talán éjszakai biztosan A szinte adták volt aki éjszakát náluk, de éppen ezzel menekült meg elhurcolástól. az NON STOP JARAT NEW YORK (JFK)-BUDAPEST KOZOTT SI/IM.EkTSS", MÁJUS 2-TÓL KEZDŐDŐEN NAPONTA MA091 IND. JFK 17:45 ERK. BUDAPEST 08:50+1 MA090 IND. BUDAPEST 11:50 ERK. JFK 15:25 UTAZZON KÉNYELMESEN, ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE yVtdL-E^Hungarian Airlines^ USA BELI IRODAINK TELEFONSZAMAI EAST COAST 212-757-6480 800-223-6884 MIDWEST 312-819-5353 800-877-5429 WEST 310-286-7980 800-262-5380
