Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-09-30 / 36. szám
Thursday, Sep. 30. 1993. 6. A VILÁG LEGGAZDAGABB EMBERE Brunei szultánátusa a távol-keleti Borneo szigetének csücskén fekszik. Az aprócska ország lakossága 261 ezer fő, többségeben malájok lakják, de nagy számban élnek kínaiak és filippinok is. Az államvallás az iszlám, a kormány élén pedig a 47 esztendős Hassanal Bolkiah szultán áll, aki a hetekben ünnepelte uralkodásának 26. évfordulóját. Az ország természeti kincseinek java részét a Dél-kinai tengerből kitermelt olaj és földgáz adja, jelentős bevételi forrást jelent továbbá a fakitermelés és a fafeldolgozás. Köztudott, hogy a brunei szultán a világ leggazdagabb embere: a monarchia vagyona eléri a 37 milliárd dollárt (bár a pénz legnagyobb része valójában az államé). Az uralkodó a világ legnagyobb aranykupolával ékesített 1800 szobás palotájában lakik, s nem kevesebb, mint 153 Rolls-Royce tulajdonosa. A jólétre persze az ország polgárai sem panaszkodhatnak. Nem fizetnek például személyi jövedelemadót, ingyenes az oktatás és az egészségügyi ellátás. Az alkalmazottak utazási költségjuttatása olyan bőséges, hogy majdnem minden felnóttkoru brunei lakosnak van autója. Nem jelent hát számukra problémát a pénz, főként ha figyelembe vesszük, hogy az egy főre eső jövedelem évente átlagosan 18.400 dollárt tesz ki. Ezzel . Japán után Brunei a térség második leggazdagabb országának számit. Most, a demokratizálódás korában, a szultánnak az okozza a legfőbb fejtörést, miként konzerválja a 600 éves monachiát az országban. Mióta 1962-ben egy fegyveres felkelés leverését követően felfüggesztették az alkotmányt, az uralkodó rendeletekkel kormányoz, ő az állam miniszrelnÖke és egyben védelmi minisztere is. Egyik bátyja a külügyminiszter, a másik pedig a pénzügyminiszteri bársonyszékben ül. Hatalmának megszilárdítása érdekében a szultán kiotlötte a malájmuzlin monarchia ideológiáját, amely a maláj kultúra szerepét hangsúlyozza és az uralkodó mint az iszlám legfőbb védelmezője iránti tiszteletet hirdeti. Összefonódik tehát az iszlám és a monarchia, hogy mindkettő fennmaradhasson. Itt is gondot okoz a fiatalság, amelynek képviselői szórakozóhelyek híján nem tudnak mit kezdeni a szabadidejükkel. Jobbára az utcákon verődnek össze, nemritkán állítják elŐ Őket a rendőrőrsökön kisebb bűncselekményekért. A közelmúltban betiltották az alkohol árusítását s bezáratták a buddhista templomokat, amit elsősorban az ország lakosságának kínai része vett zokon. De hát a jólét segít elviselni az efféle kényelmetlenségeket. (Kovács) AMERIKAI MAGYAR SZÓ Korda-évforduló Csakugyan érdemes volna egyszer komolyan vennie valakinek azt a már mások által proponált ötletet: párhuzamos életrajzot írni Szent-Györgyi Albertról és Korda Sándorról.. Hogy nincs közük egymáshoz? Csak pusztán egyazon évben, egyazon napon születtek száz évvel ezelőtt? Lehetne attól még számos (közös tanulsága e két magyar világpolgár eletenek. 1893 szeptember 16-án Pusztatürpásztón látott napvilágot Kellner Henrik uradalmi gazdatiszt, s neje, leánykori névén Weisz Ernesztina fiaként Kellner Sándor László, vagy ahogy jobban ismerik más felén a világnak: Sir Alexander Korda. A brit filmgyártás nemzetközi tekintélyének megalapozója, ha egy mondatra akarnánk redukálni sokszínű életművét. Korda Sándor producerként nagyobb alakja az egyetemes filmtortenetnek, mint rendezőként. Bizonyos abban, hogy az évszázad legnagyobb filmgyártói és filmgyártás-szervezői ( közül kimagaslik rendezői és egyáltalán: művészi hozzáértésével, sőt realizált művészi teljesítményével is. Kitűnik ez a Korda sokoldalúságát dokumentáló egyórás filmből is, amelyet az Angliában élő Sásdy Péter készített a BBC számára, melyben Magyarországot, Ausztriát , Németországot, tehát Korda Sándor életútjának korai állomásait járja végig. Néhány igazán eredeti jellemzés is elhangzik a filmben Kordáról. Hozzáértéséről a filmkészítés minden részletéhez értő producerről - éppenúgy, mint magánéleti boldogságáról és boldogtalanságáról, társaséletérŐl és társtalanságáról. Korda Sándor, akit tanácsköztársasági közszereplése miatt kis híján eltették láb alól Horthy különítményesei és jóformán csodával határos módon sikerült külföldre szabadulnia ( nem is jött vissza soha többé hazájába, jóllehet mindig megvallotta magyarságát), aki még karrierjének csúcsán sem átallotta jobbnak nevezni Kun Bélát a rossz hírénél, ez a Korda Sándor korának korántsem kivételes, hanem bizonyos Uj ember, új ruha. Az előbbi Clinton, az utóbbi pedig: a mindenkori hatalom jelképe, a Fehér Ház ovális dolgozószobája. Amig az elnök megérdemelt szabadságát töltötte, némileg átalakították, mégpedig ügy, hogy hűen tükrözze lakója személyiségét, ám egyúttal az amerikai elnöki intézmény méltóságát is. Első pillanatban talán nem is annyira feltűnő a változás. Pedig a színek megváltoztak, erősebbek, nyomatékosabbak lettek. Alapvetően a kék, a fehér, a piros (a zászló színei) és az arany dominál. K. Hochersmith, a fődekorátor mondja, akit Clinton szülőhazájából, Arkansas államból hozatott:- Azt hiszem, az elnök azt akarta, hogy a szoba olyan hazafias, katonás légkört sugalljon..., a csillagok, a sasmadarak, a babérkoszorúk mind ezt hivatottak tükrözni. Az óriás méretű - csaknem kilenc méter hosszú - szőnyeget kicserélték. Korábban világoskék volt, most sótétebb, közepére belesz'ótték az elnöki pecsétet, körülötte Ötven fehér csillag^ zöld olajágak alkotják a széles szegélyt. Új^ krémszínű drapériák kerültek fel a rózsakertre néző ablakokra. A kandalló mellett álló két karosszék új kárpitot kapott, ezúttal aranyszínűt, és a televíziók képernyőjéről is jól ismert két kanapé, szintén más ruhába öltözött: vajszínű és bordó csikók váltják egymást, a párnák sötét vörösek. Korda Sándor tekintetben tipikus gyermekeként megőrizni és kifejezni akart egy világrendet, nem magváltoztatni. Alexander Korda perfekt módon illeszkedett a brit konzervatív birodalmi világszemlélet praktikus és elvi követelményeihez. A Magyar Filmintézet klubszerűén működtetett fővárosi mozija, az Örökmozgó az évfordulón Korda Sándor, a filmrendező korai, hazai működésének talán legértékesebb maradványát, az 1918-ban készült Az aranyember cimü Jókai adaptációt is műsorára tűzi a világszerte máig ismert és játszott vm. Henrik magánélete és a Rembrand mellett. Azonkívül bemutatják még: Vörös Pimpemel, Az oroszlánnak szárnya van, A bagdadi tolvaj, A zsungel könyve, Szahara, A harmadik ember, Hobson választása, HI. Richard ás A Winslow fiú c. filmeket. Alkalomhoz illő és méltó ez a program. Csala Károly A bennfentesek szerint azonban nem is annyira a külső változott meg, mint inkább a hangulat... Clinton elnök precízen bezárja a fiókokat, asztalán nincsenek papírok szétszórva. Egy aranyozott olló díszeleg az asztalon, no meg egy levélnehezékként használt bronzbéka. Ám más is van az elnöki dolgozószobában, ami kizárólag a gazdája egyéniségére vall: John F. Kennedy mellszobra ott díszeleg az egyik könyvespolcon és visszahozatta a néhai elnök által használt íróasztalt, amelyet mellesleg Viktoria királynő ajándékozott az Egyesült Államoknak 1880-ban. Látható még Abraham Lincoln és Franklin D. Roosevelt mellszobra és egyéni "ízként" Rodin, Gondolkodójának egy bronzmásolata. Mi tagadás,a házigazda büszke az otthonára. Persze nem minden elnök élt azzal a lehetőséggel, hogy saját ízlésének megfelelően alakíttassa a Fehér Házat, benne a szárny délkelet szögeletében meghúzódó ovális dolgozószobát. Tudniillik nem olcsó mulatság. Az a szőnyeg például, amelyet Bush volt elnök nézett ki magának 49.625 dollárba került. Most a raktárban fog pihenni. Azt mondják, hogy az új elnök áltál kért átalakítások teljes összege el fogja érni a 400.000 dollárt. Ámde a számlát nem a kincstárnak kell állnia, hanem magánadományokból óhajtják fedezni. A király új ruhája MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hotel, lakás, iroda építkezéshez es ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk. Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. > Új címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Telefon: 212/695-2245 E*tot 212/684-2175
