Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-09-16 / 34. szám
4. Thursday, Sep. 16. 1993. AMERIKAI -MAGYAR SZO Fergeteges siker Azt hiszem, hogy akik jelen voltak Cserey Erzsi és társulatának szeptember 10-i bemutatóján, újabb szenzációs előadásnak lehettek tanúi. Az "En és a kisöcsém" bár nem kó'vette az eredeti darab cselekményét, de a részletek a fellépő művészek jóvoltából kerek egésszé álltak össze. Olyan csapatmunkáról van itt szó, ahol tudása legjavával szolgálta minden fellépő a kollektiv( sikert. Külön öröm számomra, hogy két jóslatom is valóravált. Az egyik, hogy a szokatlan pénteki nap ellenére telt ház Volt, a másik, hogy a közönség együtt énekelte a melódiákat az előadókkal. Szerencsét is emlegethetnénk az előadással kapcsolatban, mondván minden összejött. Csakhogy ez a szerencse a Magyar Színháznál Cserey Erzsi vezetésével már évek óta tart es eredményez meg nem ismételhetoen teltházas sikereket. írhatnánk még egyéb más jelzőket, de ez utóbbiakat még a kissé a színház iránt szkeptikusak sem tagadhatják. Soha nem volt szokásom egy előadás után név szerint és egyenként méltatni a résztvevőket. Nézetem szerint a színház csapatmunka az egyéni teljesítmények ellenére is. Ha az egészet dicséremj akkor annak része a 24. versmondó leány is, még ha izgatottságában bele is sül a mondókájába. Azonban ezen az előadáson mindenki sztárrá nőtte ki magát. Nem olyan értelemben, hogy bejött és előadta a legsikeresebb számait, hanem egymást segítették. Előkészítették a talajt egymás számára, lázba hozták a közönséget. Mautner Mimi és Szabó Szilárd remek műsorvezetőknek bizonyultak. Fanyar angolos humorukat igazi pesti vagányság- gal Ötvözték. Jó ötlet volt Cserey Erzsitől, hogy együtt állította színpadra Őket, ha nem is egy időben. Csongrádi Katára magam is kiváncsi voltam, mert az igazat megvallva, csak a "Millió rózsaszál "-at ismertem tőle. A művésznő remekül enekel és táncol, s nemcsak a színpadon teszi ezt. Belevonja a közönséget is a játékba, ahonnan "segédszinészeket" toborzott. Humora bájos és kihívóan nőies. Sikere is tagadhatatlan. Hercz Péter a Színház legüjabb felfedezettje. A fiatal basszbariton a kolozsvári és budapesti Operaházak tagja; képzett erős hangjával valószínűleg számos hires társulatnak lesz még tagja világszerte. Talán nem véletlen, hogy az előadáson megjelent Carelli Gábor, a new yorki Operaház örökös tagja, aki sok hasznos tanáccsal szolgálhat mé^ a fiatal művésznek, hogy karrierjét méltóképpen folytathassa. Katay Mihály magyar népdalai igazi kulturális gyöngyszemek voltak. Nem egyszer a publikum is vele énekelte a "Száz szál gyertyát, száz ice bort, ide az asztalra". Azt hiszem, Ő(egy "fői-földobott kő", amely "szomorúan magyar". S most Cserey Erzsi, ö van az Írás elején, közepén és a végén is. Mert az ö érdeme, hogy van ez a Színház, hogy vannak jó előadások. Az ő érdeme, hogy magyar művészeknek van hol fellépniük, ö az, akit ha bejön a színpadra, tapssal köszöntenék és vastapssal távozik onnan, ö az, aki társulatot toboroz, vezet és rendez. Cserey Erzsi sikeres, éppen ezért sok barátja van és legalább annyi ellensége. Senki sem tud közömbös lenni iránta, vap? szeretik, vagy nem. Egyvalami mégis közös ezekben az emberekben, túl a magyarságukon: mindegyikük ott ül az előadásain és tanúja lehet a sikereknek. Gratulálunk és várjuk a következő bemutatót. Deák Pál ADJA ÁT E LAPOT BARÁTJÁNAK A VAJDASÁGI HÍRNÖK JELENTI Templombúcsú Kongtak a harangok, forgott a körhinta Vajdaság-szerte több helyen ünnepeltek augusztusban templom búcsút, mivel húszadikán ünnepelte a magyarság I. Szent Istvánnak nevenapját, s Bácskában és a Bánátban jo nehány templom viseli a nevét. Szerénységben Satrincán az idén nem volt sem mézeskalácsos, sem céllövölde, sem lacikonyha, sem körhinta. A több mint száz éves hagyományra visszatekintő búcsú elsorvadni latszik, de hasonló a helyzet az anyanyelvi oktatásban is. ülés Sándor egy régi búcsút elevenít meg, részletet közlünk belőle. * TEMERINI BÚCSÚ Azt mondják, hogy a harang szavát sosem felejti el az ember, viszi magával, így vagyok én is, a temerini harang szavát olykor álmomban is hallom. Néha búsan konganak, gyászt hirdetnek, néha meg vidáman szólnak hozzám, üzennek gyermekkoromból, amikor még én is húztam a kóruson a vastag kötelet, ZÓni bácsi harangozósága idejen. A harang szava bennünk kiált es bennünk él, a harang az ünnep és a gyász, mi magunk vagyunk a harangok. Nekem van egy kívánságom, ha meghalok, bárhol is, húzzák meg a temerini harangot, kiáltsa el, hogy mennyire szerettem a falumat, őseimet és azt a régi kertet, amelyben a mama virágokat gondozott és én is locsolgattam,öntÖzgettem esténként az ágyasokat. Temerini búcsú! Ki emlékszik már azokra a régi színes forgataghoz hasonló, vidám búcsúkra. Talán csak a harangok. Mentünk a misére, hallgattuk Kopping Gáspár igehirdetését, utana végigjártuk a sátrakat, a legények elmentek kuglizni az Amerikába vagy a Kalmár-féle vendéglőbe, Csikós Feri kiállt a kocsmája elé, s végigsétált az utcán Stuchlik Lajos bácsi. Bognár Pali szuszogva sietett valahova, ünnepi hangulata volt a nagy napnak. Ilyenkor hazajöttek a rokonok, a családtól elszakadt lányok, vejek, unokák a szomszéd községből is^ ahova elszármaztak. Nálunk az udvaron három szekér is állt, a Bánátba szakadt testvéreké. A mama libát vágott, fánkot sütött, apám a legjobb borát hozta fel a pincéből. Öt vendéglőben rendeztek aznap táncmulatságot. Búcsú-bál volt a mulatság neve, s reggelig tartott, szakadatlanul húzták a talpalávalót a tamburások meg a trombitások. A Csillagban még másnap délben is szólt a zene. És ezzel elbúcsúztam a nyártól is, a réttÖl,a csordakut csodálatos rejtelmeitől, a fűzesektől, a Cigánybárótól. Most, hogy emlékszem a régi napokra, a temerini búcsúkra, képzeletben ismét otthon járok. De jó volna még egyszer a mama kezét fogva a harangszó hívására elballagni a temerini templomba. SZTÁLIN ÉS HORTHY (folytatás az 1. oldalról) és munkást kényszeritett Amerikába való kivándorlásra. Másodszor, amikor esztelenül háborúba vitte népeit, köztük a magyarokat. E háború folyamán kb. fél millió magyart rekesztett ki az életből. Mint Magyarország kormányzója a háború után, Horthy német példára megkezdte a másfajta "kirekesztést". Kirekesztette a zsidókat a numerus clausus törvényhozás révén először az értelmiségi pályákról, azután az üzleti világból, végül pedig az életből. És kirekesztett az életből közel fél millió magyart, amikor minden ok nélkül, esküszegö módon megtámadta Szerbiát és később a Szovjetuniót is. A magyar haza Vörösmarty szavai szerint "ápol és eltakar". Igaz, nem mindenkit ápol egyformán. De egyformán eltakar mindenkit, aki azt óhajtja, vagy akinek hozzátartozói azt kívánják, hogy magyar földben térjen Örök nyugalomra. Senkinek nem lehet, nem szabad kifogásolnia, hogy Horthyt hozzátartozói magyar földön akarták végső nyugalomra helyezni. De hogy azt az embert, aki felelős volt a magyar népet ért sorozatos tragédiák egész seregéért, ilyen módon temetik el újra a magyar kormány tagjainak részvételével, kihívás nemcsak a kornyék magyar gyűlölettől átitatott vezetői és népéi ellen, de magával a végzettel is. A környező államokban közel Öt millió magyart tartanak túszként magyar gyűlölő kormányok. Ady megálmodta, hogy lesznek ilyen emberek a magyar ugaron, amikor megírta "Ezeknek Mohács kell" c. költeményét. Ne adja a sors, hogy szörnyű víziója valóra váljon. Filmsorozat Horthyról Horthy admirális címmel Horthy életútját bemutató háromrészes filmsorozatot vetített a Magyar televízió szeptember első napjaiban a kormányzó újratemetéséhez kapcsolódóan. , Az osztrák-magyar koprodukcióban készült dokumentumfilm kortársak, rokonok, valamint történészek segítségével idézi fel Horthy életét, kormányzóságát. AZ AMERIKAI LISZT TÁRSASÁG ÜNNEPÉLYE ifAz amerikai Liszt Társaság október 7-tol 10-ig tartja ünnepségét a Catholic Universityn Washington D.C.-ben. Először mutatják be Amerikában a "De Profundis" c. művet, melyet Liszt 1835-ben irt. Az egyetem zenekara, Randall Craig Fleischer vezetesevel és a kanadai Philip Thomson zongoraművész adják elő, melyet Mr. Thomson először Budapesten mutatott be 1992-ben. ; Az ünnepség további programján Liszt es^ más kiváló 19. századi zeneszerzők müvei kerülnek bemutatásra, amellett előadások lesznek zenei témákról zongoraművészek es zenetudósok részvételével, akik a világ különböző országaiból érkeznek. Érdeklődök forduljanak a következő címhez: Prof. Thomas Mastroianni, Benjamin T. Rome School of Music, Catholic University of America, Washington, D.C. 20064. Raymond Burr hires hollywoodi filmszínész 76 éves korában Californiaban elhunyt. 90 filmben szerepelt élete folyamán. A CBS-TV Perry Mason filmjeiben lett közismertté. Két Emmy-dijat is nyert. Dr. SZABÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 229 Cast 69 tk Street (812) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel.
