Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-09-09 / 33. szám
4. Thursday, Sep. 9. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO ÄÄ5H MAGYAR BARÁTI KÖZÖSSÉG Továbbra is amerikai magyarságszolgálaf Külföldön elve is megtartjuk és ápoljuk magyar nemzeti értékeinket, kultúránkat. A világ magyarsága tömbjeivel, szigeteivel, szórványaival együttműködő külképviseletet vállalunk, a másságot, a mások véleményét is tiszteié emberséggel együtt a "haza és haladás" szellemében szolgálva magyar nemzetünk érdekeit is. E gondolatokat is tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Baráti Közösség közgyűlése egyhangú szavazata 1993. augusztus 20-án fogadott el a Lake Hope (Reménység Tava) partján, Ohio államban. Az összejövetel azt is kijelentette, hogy az MBK együttműködési szerződéssel kíván résztvenni az Anyanyelvi Konferencia- a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasaga munkájában, és felhívással emel szót a Romániában, Szerbiában és Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbségek emberi jogaiért, meg^ állapítva hogy magyar anyanyelvi és anyanyelvű oktatásuk még mindig, minden szinten korlátozott, veszélyeztetett. Támogatásról biztosította a gyűlés a kolozsvári Collegium Transsylvanicum megalakításának terveit, és gyakorlati segítséget Ígért a Duna TV adásainak vételét biztositó felszerelések beszerzésére Szlovákiában és a Székelyföldön. A közgyűlés a Magyar Baráti Közösség 22. évi Magyar Hétén tanácskozott. Az aug. 14 és 21 közötti találkozóra jelent meg az MBK negyedévi Itt-ott c. folyóirata 26. évfolyamának 42 oldalas 1. száma Éltető Lajos szerkesztésében, többek között Bojtos László, Cseh Tibor, Kántor Lajos, Mozsi Ferenc, Papp László, Pomogáts Béla és Tőkés László írásaival. A konferencia ideje alatt tartotta meg értekezletét az 1991-ben bejegyzett és eddig 22 tagszervezetből és 110 egyénből álló Magyar Amerikai Koalíció igazgatósága is, Lauer Edit elnök vezetésével. A Magyar Baráti Közösség ez évi konferenciája Somogyi Balázs gondnok megnyitója után az összmagyarság néhány legfontosabb jelenkori problémáját igyekezett áttekinteni mintegy 150 résztvevővel. Dobos László pozsonyi iró és képviselő a szlovákiai magyarok, Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész és szerkesztő a romániai magyarok helyzetéről, küzdelméről szólt. A világ magyarsága együttműködését is szorgalmaztak előadásaikban: Dobos László a Magyarok Világszövetsége, Kántor Lajos az Anyanyelvi Konferencia - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága társelnökeként. A kisebbségi magyarságról tájékoztatott Gyurcsik Iván (Pozsony) alaposan adatolt elemzése és Tokay György (Arad) is, s a résztvevők a vajdasági magyarság védelmét kérő ENSz beadvány szövegtervezetét körözték. A Duna TV kárpát-medencei hatását,, további terveit Csáky Zoltán (Budapest) szerkesztő ismertette, bemutatva (egy filmjüket, a Csiksomlyói búcsú, 1993 c. dokumentum-esszét. Magyarország irodalmáról Zalán Tibor budapesti költő, gazdasági alakulásairól Teleki Pál washingtoni közgazdász tartott előadást. A MVSz új működését társelnöke: Dobos László, és amerikai tanácsának titkára, Papp László (New Canaan, Ct) ismertette, az Anyanyelvi Konferencia-A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága munkájáról annak két társelnöke: Kántor Lajos és Nagy Karoly (Edison, Nj) számolt be. Hogyan lehet amerikai intézményeket, szervezeteket magyar célok szolgálatára is mozgósítani - ez volt a témája Lauer Edit (Cleveland, Oh), Bojtos László (Cleveland, Oh) és Előd László (Pasadena, Ca) előadásainak, számot adva gazdasági, társadalmi és egyházi szervezetekkel folytatott gyakorlati munkájukról. A következő nemzedékek, az ifjúság amerikai magyarság-megtartásával több előadás is foglalkozott. A magyar nyelv és kultúra külföldi megtanulása, művelése, a kettős, vagy többes identitás problémaköre sok gyakorlati tapasztalat és elvárás, elgondolás és terv tárgya volt Bállá Zsolt (New Brunswick, NJ); Kovács Róbert (Washington, DC) és Somogyi Ilona (Cheshire, Ct) vezetésével. Szerzői esteken Dobos László iró és Zalán Tibor költő műveit hallották a résztvevők a szerzők előadásában. Ugyanekkor tájékozódhattak Kántor Lajostól a kolozsvári Korunk c. irodalmi és társadalomtudományi folyóiratról, valamint a kisebbségi magyar kulturális sajtó támogatására alakult Apáczai Sajtóhid Alapítványról és Mózsi Ferenctől az általa Chicagóban alapított és szerkesztett Szivárvány c. irodalmi folyóiratról. Az ifjúság színvonalas irodalmi műsorának tucatnyi versmondója a magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott. Bemutatták Gálán Géza (Pozsony) 1989-90-ben az MBK-ről készített TV interjú-sorozatát is Miért is? címmel. Ökumenikus áhitatok, elmélkedések (Kálmán Szabolcs, Cleveland, Oh, Bertalan Imre, Washington, DC, Nyeste István, Columbus, Oh) tábortűzi és esti népdalozások, gyermek és ifjúsági szavalóverseny és táncest egészítette ki az egy hetes találkozót. , Dr. Nagy Karoly Tóth Árpád: ROZSKENYÉR Nézem a homorú völgyet, A tárt öli? lapályt: Nagy, Ősi fenyőfa-teknő, Mit vén idők véseje vájt. A jámbor tót falucskák Mint békés rozskenyerek Töppednek a barna teknŐn, Mind oly szelíd s kerek. Falusi, kerek kis sorsok Jóizét érzem, A sok apró, messzi tornyot Simogatni nyúlna kezem: O, falvacskák, kiket a béke Hűs kovásza dagaszt, Békételen szivemnek Izenjetek vigaszt! Már esti homályban ültök Csak itt fenn sajog a táj, Fátylasodó szememnek Hunyó nap bús tüze fáj; Hunyó, rossz nap parázsa Szivembe ette magát - Kis falvak, pöttömnyi békék, Adjatok jóéjszakát... Álmodjam rólatok ma! Mig csöndetek takar, Pelyhes csönd, szívig és állig, Tán zsongul az árva zavar, Rámsimitja az álom Sugárzó, szép tenyerét, S kiformálja szivemből A béke rozskenyerét. Terjessze lapunkat! A VAJDASÁGI HÍRNÖK JELENTI Baranya Itt legmélyebb a csönd, e népek találkozójának háromszögében, ahol a lankás domboldalról lecsurgó múlt emléke viaskodik a mával Csörgits József A magyar sajtó végórái A vajdasági magyar sajtó továbbra is súlyos gondokkal küszködik. A Magyar Szó cimü napilap áldatlan helyzete év eleje óta tart, az újságírók és a műszaki személyzet problémája az, hogy az olvasóknak komoly gondot jelent a lap megvásárlása, mivel vásárlóerejük minimálisra csökkent. A papír ezzel szemben csak világpiaci áron szerezhető be, a hatalom pedig, amelynek a törvény értelmében részt kellene vállalnia a lap finanszírozásában, hozzájárulását a minimálisra szorította vissza. A privatizálást nem engedélyezi, de még ha engedélyezné is, a vajdasági magyarság nem olyan tőkeerős, hogy egy napilapot egymaga el tudna tartani. Ilyen gondokkal küzd a magyarnyelvű televízió is, a "JÓ Pajtas" gyermekújság. A vajdasági Magyar Szó nem egy esetben a Soros-alapit- vány közvetlen támogatásával jelenhetett csak meg. Ki a veszélyeztetett? A tavaly év végén megejtett választások eredményeként Zentán a helyi Önkormányzat 29 tagja közül 26 magyar lett, és igy Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössege határozza meg a Tisza-parti város politikai életét. A Szerbiában uralkodó Szocialista Pártnak két tagja van az Önkormányzatban. Ennek eredményeképpen a szerb nemzetiségűek egy-két kisebb-nagyobb csoportja alaptalan vádakat, hazugságokat tesznek közzé a hozzájuk közel álló sajtó hasábjain.. Jugoszlávia széthullását követően a szer- bek életük kockáztatása árán sem vállalják, hogy kisebbségi sorba kerüljenek. Dr. Hódi Sándor, a VMDK alelnöke a következőket mondja: A szerbek harciasságával szemben velünk magyarokkal az a baj, hogy szót is alig merünk emelni a saját érdekünkben. Bácskaiak, bánátiak, délvidéki magyarok! A Temerinben megjelenő című kisújságból rendszeresen értesülhet arról, hogy mi történik odahaza. A független magánlapot a legjobb tollú otthoni újságírók, publicisták írják. Benne: hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, múltidéző történetek és még sok más, az ősi szülőföldről szóló írás. Kérjen ingyenes bemutatkozó példányt, rendelje meg Ön is! A szerkesztőség postacíme: Vajdasági Hírnök 21235 Temerin Petőfi Sándor 70/1. Serbia telefon és telefax: +38 21 840 731
