Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-08-26 / 31. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 26. 1993. Gy. Horváth László műfordító amerikai kitüntetése Gy. Horváth László, az Európai Könyvkiadó főszerkesztőbe, nemrég értesült róla, hogy neki Ítéltek a Columbia Egyetem Thorton N. Wilder-diját.- Mit jutalmaz a Wilder-dij?- A Columbia Egyetem minden évben kiválaszt három országot, annak illetékes intézményeitől javaslatot kér, hogy az amerikai irodalom tolmácsolásáért kit jutalmaznának. Az idén Magyarorszag, Norvégia és Irán került sorra. Tudomásom szerint engem a kiadóm és a debreceni egyetem javasolt. Bekérték az általam fordított müvek teljes listáját, és most értesítettek, hogy megkaptam a Wilder- dijat, válaszolt Gy. Horváth László.- Rangos kitüntetés ez?- A Columbia Egyetem egyike annak a nyolc hires amerikai egyetemnek, melyeket összefoglaló néven Ivy League Collegesnek mondanak, azaz repkény borította egyetemeknek, hiszen legalább a XVIII. században alapították őket. Ilyen egyetemtől kitüntetést kapni eleve rang. Hozzá kell tenni, hogy műfordítókat sehol sem jutalmaznak igazán, főként nem az angolszász országokban.- Először kapta meg a dijat magyar műfordító?- Igen, és tartok tőle, hogy a körforgás értelmében hosszú ideig én leszek az egyetlen díjazott.- Hogyan dolgozik?-Először mindig végigolvasom a könyvet. Ezen nem kell mosolyogni, mert számos kollégám van, aki azt vallja, ha előre tudja a történet végét, akkor unja a fordítást. Igyekszem rögtön a legjobb megoldásokat megtalálni, tehát nem csinálok nyers szöveget.- Hogyan kezdődött a pályája? ~ Az én pályám elég romantikusan kezdődött. Amikor a Rábaközben, egy Egyed nevÜ falucskában általános iskolába jártam, ötödikes-hatodikos koromban Cooper-regé- nyeket olvastam és nagyon megtetszettek az angol nevek, sok y, w, eh... Megnéztem, láttám, hogy ezeket fordította Szinnai Tivadar, Réz Adám... Elhatároztam, hogy en is fordító leszek. Merész ambíció volt ez, hiszen a felmenőim egytől egyig parasztok voltak. Nálunk a polcon nem sorakoztak a lexikonok, kézikönyvek. Mar Csornán, a gimnáziumban sem találkoztam magamfajta parasztgyerekkel. Mindenesetre angolt tanulhattam, utána hála Istennek, felvettek az ELTE-re. Az egyetemen még különlegesebb volt a helyzetem, ha két-három faluról jött hallgató volt is az évfolyamon, azoknak a( szülei értelmiségiek voltak. Rengeteg hátrányt kellett behoznom. A nyelvtanulás szempontjából simán ment az ügy. Gimnáziumban talán második osztályban a magam kedvtelésére lefordítottam egy kisregényt. Sok mindennel próbálkoztam és egyszer elküldtem néhányat az Európa Könyvkiadónak. Amikor másodéves egyetemista lettem, bemerészkedtem az Európába. Itt kaptam meg életem első megbízását, George Santayana egyik esszéjét. Terjessze lapunkat! "Magyar költők tündöklő végtelen sorokban...!" Hubay Miklós Figyeljük e hangokat Elhangzott Szegeden, Juhasz Gyula születésének 100. évfordulóján. E centenáris ünnep fényeivel együtt egy fáklya utolso nagy lobbanása segít ma megértetni a magyar néppel, hogy miről is volt szó itt Magyarországon a lira legutóbbi száz esztendejének, vagy akar hétszáz esztendejének a történetében. Hogy egyetlen nagy revelációról van itten szó a magyar költészet ó- és újszövetségének könyveiben, akár Ady évfordulóján, akár . az Aranyén, akár a Juhász Gyuláén, üssük fel őket. Már eddig is ügy érezhettük, hogy Juhász Gyuláról minden elmondatott, gyönyörűen, s nekünk már csak ismételni lehet, már csak visszfényeket lehet gyújtani az ő születésének, halálának szinte egybeeső ünnepén. De ha más nem, hát ez a mai nap egy friss gyász döbbenetével szemvakitó luciditásban mutatja föl ennek az (egyetlen magyar lírának az értelmet. Ezért most Juhász Gyulától is csak egyetlen verset akarok idézni, amely éppen ennek a lira-egységnek a kinyilatkoztatása. Ritka egy vers az életműben, mert szinte befejezetlen. Ma ügy is mondható, hogy "nyitott vers". Három pont fejezi be, illetve utal rá, hogy mondandójának korántsincs vége a verssel. Holott Juhász Gyula rengeteg szonettje és egyéb verse is a lehető legcsattanosabb lezárás mestersegbeli müveszetevel tündököl. Ez nem. Elődeit sorolja fel ebben a versben "Balassi, Csokonai és Petőfi, Arany..." ( A hármas pont a vers végen nyilvánvalóan azt jelenti, hogy nincs lezárva a magyar költők tündöklő, végtelen, dicső sora. A boldog ősöké. Az áldott elődöké. De kezdjük a verset: Az emberek, az élők es halandók Elmúlnak tőlem lassan, csöndesen, Es becsukódnak minden földi ajtók... Ez az intonálás a magára maradó ember szomorú panasz-szava. De van ereje a hires depressziósnak, hogy szorongását, fájdalmát, diadalérzetre fordítsa át: S a bánatok:, maradnak csak velem A bánatok, s a régi boldog ősök, Magyar költők, tündöklő végtelen Sorokban az áldott elődök, Ök súgnak szellemhangokon nekem. Ez itt a vigasztalás. Ez a most a gyönyörüket Íróknak elégtétele a lebirhatatlanért. A félrecsüszott nyakkendőkért, idealizált szerelmekért, történelmi tragédiákért, rejtőzködő úristenünkért. Balassi, Csokonai és Petőfi, Arany, Tömörkény« és ói figyelem E hangokat, mint darvakat a téli Magányos, hűvös, ködös éjjelen. Ez a kép a hideg égen vonuló darvaké, akikre a költő felfigyel, nagyon régi. Danténál igy vonulnak a szerelmesek fent a magasban, amennyiben a Pokolban van még magasság. Weöres Sándor fordításában mondom, elnézést, hogy fejból "mint siró darvak búsan menetelnek..." Valóban, alvilágot idéző kép ez. Mennyei kép! S a verseben utolsónak felszáll hozzájuk Juhász Gyula is. A kórusban együtt szól a hangja a többiekével: S hozzájuk hangolom az énekem... Itt a vége a versnek, ezzel a bizonyos három ponttal, jelezni, hogy felszáll majd közéjük a kedves fiatal barát József Attila (alig pár hónappal Juhász Gyula halála után), felszáll majd Babits, akivel egykor arról leveleztek, hogyan kell sajátos magyar poézist teremteni, felszáll majd a másik jóbarat: Szabó Lőrinc, és ma a mai napon Juhász Gyula Illyés Gyula. Mától kezdve Ő is szellemhangon szól nekünk - "mint a darvak". A kórus az una eademque lyra kórusa egyre gazdagabb. Fájdalmas, pótolhatatlan veszteségeinkből gazdagszik. És ezekből gazdagodhatunk mi is. Azt hiszem, Juhász Gyula e versének, s egész költészetének ebbeli tanitása-mely épp oly paradox, akár az evangéliumi paradoxonok ("boldogok, akik sirnak") - ma, a világlirának e friss gyászában úgy hathat, mint a legtisztább evidencia. TABORY MAXIM TISZTELETÉRE Elnémult a hang Elnémult a szó Megkondul a vészharang A gyászos induló A költő, ki eddig alkotott Ma már nem ad visszhangot Magába fordult Szózata elnémult Nem kell a szó, az irás? Nem kell a költ&i vallomás? Minden más csak népámitás! Minden más csak pusztítás! Nem kell az irodalom? Nem kell az önzetlen oltalom? Minden más, csak papirhalom Minden más, csak puszta rom Mikor ébred fel a világ? Mikor dobja félre szennyes orgiáját? Ferencz Amália tfVWWWWAWWWWW HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egész évre $25.- Felévre $14.- Kanadába és Európába $30.Megüjitásra:............ $ Név:............................................................ Cim:............................................................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Street, New York, N.Y. 1000?
