Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-08-19 / 30. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 19. 1993. Az NDK sírját is az utazási vágy ásta meg Már nem Magyarországon randevuznak a németek BONN. A nyaralásnak valóságos kultusza van Németországban: a szabadság szent dolog, az egyik legfontosabb szociálpolitikai vívmány. Az évi szabadnapok száma éppen olyan központi kérdés a munkavállalók es munkaadók alkujában, mint az illetmény vagy a heti munkaidó. A német iskolai szünetek arányosabban oszlanak meg az évszakok kozott. Rövidebb ugyan a nyári vakáció, de hosszabb a karácsonyi, a húsvéti vagy az őszi szünidő. A németre jellemző, hogy egész evben készül a szabadságra. Amikor az iskolai nagyvakáció megkezdődik, aligha van a világnak olyan eldugott sarka, ahol nem találkozhatnánk nyaraló németekkel, családokkal és hátizsákos-sátoros fiatalokkal. 1989 őszén az utazási vágy volt a vér nélküli keletnémet forradalom egyik kirobbantó szikrája. Ez a szenvedély azóta is kiolthatatlan az új tartományok polgáraiból; uticélok között azonban továbbra is a korábbi tiltott gyümölcsök. Nyugat- Európa és a Földközi-tenger partja áll az elsŐ helyen, de felkapottak a Karib- tenger vagy éppen Ceylon is. A korábban oly kedvelt Magyarorszag visszaszorult, mert a keletnémetek igényei szinte olyan mértékben nőttek meg, mint valutájuk értéke. Német szakemberek szerint alapvetően meg kellene változtatni a magyar idegenforgalmi kínálat szerkezetét, az árak és az értük kínált szolgáltatások arányairól nem is beszélve. Jönnek-mennek a törökök A Nyugat-Európából nyári szabadságra térő törökök ezrei lépik át a magyar határt Hegyeshalomnál. Jönnek Németországból, Belgiumból, Franciaországból, sietnek haza. Számukra a magyar utak teljesen ismeretlenek, ezért konvojban jönnek, s ha valamelyik lemarad, gyorshajtással ig' ekszik azt behozni. A balesetek száma P ’ig egyre nő. A román határnál pl. Nagy- la ;nal néha negyven órát is várniuk kell. Gyulánál a nyári hónapokban huszonnégy órát várnak. A magyar határrendészet és rendőrség igyekszik mindent megtenni, hogy a törökök minél gyorsabban kijussanak az országból, hogy Budát elkerüljék. Hegyeshalomnál anyanyelvükön szórólapokat kapnak, melyek segítenek nekik, hogy hol pihenhetnek, aludhatnak, étkezhetnek. Visszafelé, mivel Magyarországon keresztül jennek ismét, ugyanez a helyzet. Évekkel ezelőtt Jugoszlávián keresztül mentek, ma azonban ez szinte lehetetlen az állandó bizonytalan helyzet miatt. MUNKAÜGYBEN Ha házvezetőnői vagy babysitteri^óllásra van szüksége, vagy ilyen munkaerőt keres - forduljon bizlommal ALEX »ez Hungarian Employment Agency 255 E 74 St. New York, N.Y. Telefon: (212)628-2500 ; Hortobágyi változások Aki először jár az Alföldön (legyen az illető külföldi vagy az ország más tájegységéről való) csodálkozik: mi itt a látnivaló? Főleg akkor döbben meg a távol vidékről érkező, ha az útikalauz a puszta szépséget ecseteli. Valóban: mitói vonzó az, ami lényegeben csak a sik földből, égből, néhány csárdából és gulyából áll? Valószínűleg Petőfi Sándornak lesz igaza, aki 1844 júliusában ezt irta" Méneseknek nyargaló futása/ Zug a szélben, körmeik dobognak/ S a csikósok kurjantása hallik/ S pattogása hangos ostoroknak." Az Alföld című vers ma már nem aktuális. Száguld ugyan a ménes, de kevés a csikós, nem is igen kurjongatnak. A Hortobágy idegenforgalmi látványosság lett, valóságos árucikk, csemege a külföldieknek; ilyen a magyar betyárvilág. Azért ne legyünk igazságtalanok, mert az utóbbi évek álromantikája szünőben van. A vendég pontosan tudja, hogy a magyar nem vadlovak hátán nyargalászik és van rendes ruhája a bŐ szárú gatyán kívül is. S ha vége a bemutatónak, autóba ül, elmegy a gyerekéért az óvodába, iskolába. Az expo idejére a magyar puszta újra előtérbe kerül. Még ma is azon idegenforgalmi nevezetésségeink közé tartozik, amely nem maradhat ki egyetlen külföldi programból sem. Annak ellenére nem, hogy már évekkel ezelőtt mezőgazdasagi művelés alá vették ezt a több mint 115 négyzetkilométer nagyságú területet. Maradt azért romantika bőven. S tegyük hozzá: szerencsére, mert a világkiállítás látogatói közül várhatóan tízezrek lepik majd el a szikes területeket. Csakhogy! Alaposan fel kell készülni a vendégsereg fogadására, mert a jelenlegi állapot nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon ellása a külföldieket. Olyan vállalkozókat kell keresniük, akik megfelelő tőkével és kivitelezhető tervekkel rendelkeznek. ( ( t A régiót jól ismerők tisztában vannak azzal, hogy a terület növény- madár,- és állatvilágának megőrzése, védése a legfontosabb szempont, nem teheti tőnkre meg az expo sem. A közlekedés talán elfogadható. A Hortobágy Debrecentől mindössze 41 kilométerre fekszik. Sajnos kevés a szálláshely: három hotelban 200 vendéget fogadhatnak. Ezenkívül 70 családnál is meg lehet szállni. Az eddigi gyakorlat - s ez kiválóan működik - az ide látogató lovagolhat, részt vehet sétakocsikázáson, megnézheti a ménesterelést, gyönyörködhet az egyedülálló lovasbemutatókban - és persze ehet-ihat a csárdában. A Hortobágy folyó alkalmas a horgászásra, az ügyes pecás pontyot, süllőt és néha harcsát is foghat. Júliusban a hortobágyi nemzetközi lovasbemutatónapok mindig tömegeket kápráztatnak el, s ugyancsak ezrek vesznek reszt az augusztusi hidi vásáron. A történelemkönyvekből tudjuk, hogy valamikor a középkorban félszáznal is több virágzó falu népesítette be a Hortobá- gyot, ma már csak a nevük maradt meg. A tatárjárás es a török hódoltság megtette a hatását, elnéptelenedett a környék. Kialakult a rideg állattartás, s ez századokon át megmaradt. A szikesedés akkor kezdődött, amikor 1840-ben szabályozták a Tiszát. Ezen a helyzeten a ( Keleti- és Nyugati-főcsatorna megépítése változtatott. Az itt élők tudják, hogy már most fel kell készülni az 1996-os világkiállításra. Egy percnyi vesztegetni való idejük sincs. Tisztában vannak azzal is, hogy óriás a kihívás, a lehetőségek pedig páratlanok: a régi legenda él, a külföldiek tudatában elraktározódott a magyar puszta mítosza, s feltétlenül meg akarják tekinteni. Talán úgy kellene okoskodniuk a hortobágyiaknak, hogy képesek legyenek azt adni, amit elvárnak tőlük. Ez az egyik legnehezebb feladat: egészségesen Ötvözni a múlt századok felidézését a korszerű szállodákkal, utakkal, csatornákkal, telefonnal, éttermekkel - vagyis mindazzal, ami a XX. századok jelenti. Nem lesz könnyű munka... K.L. 1938 óta a legnagyobb rendezvény a szigeten Attila - Isten kardja Augusztus 20-án lesz Szörényi Levente Attila cimü rockoperájának bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A zeneszerző húsz evvel ezelőtt határozta el, hogy Attila egyéniségét - akiről fájdalmasan keveset tudunk - közelebb hozza a mindennapi emberhez. Az István a király tiz évvel ezelőtti bemutatója és diadalutja után nehéz volt egy újabb, hasonló vállalkozásba fogni. Az István sikere visszahatott az újabb m(l megírására. Az új rockoperáról adott felvilágosítást Szörényi Levente. Milyen történelmi támpontokat találtak a szövegkönyv megírásakor?- Én először Bánffy Miklós A nagyúr cimü, Attiláról szóló munkáját ajánlottam. Ezt a szerzők elvetették es Nemeskürty Istvánt kérték föl, aki irt egy müvet Isten kardja címmel, igy ez lett a szövegkönyv alapja. Nemeskürty István A Bibliai Örökség - a Magyar küldetéstudat története cimü kötetében sokat foglalkozik a források alapján a hun-magyar kapcsolatokról. Anonymus után 1283-ban IV. Kun László krónikása, Kézai Simon irt erről: "A Jafet törzséből származó Menrót a bábeli nyelvzavar kezdete után két fiút nemzett, Hunort és Magort, akiktől a hunok, vagyis a hungarusok erednek... Több más fiút és leányt is nemzett.... ezek csupán beszédükben különböznek valamelyest, mint a szászok és a thüringiaiak... Kiválasztottak a harcra a bátor férfiakat... a többieket (folytatás a 8. oldalon)
