Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-12-16 / 47-48. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ •niursday, Dec. 16. 1993. Korrupció Olaszországban BENEDETTI FANTASZTIKUS KARRIERJE RÓMA. Olaszország felett menthetetlenül összecsapnak a hullámok. A titkosszolgálatok körüli botrányok immár a politikai intézményrendszer csúcsait ostromolják. Bettino Craxi, az egykori szocialista párti miniszterelnök vallomása pedig arra utal: Italiában nincs egyetlen vállalat és párt sem, mely ne lett volna reszese az illegális finanszírozások, a törvénytelen üzletszerzések homályos szövevényének. * Carlo De Benedetti Az elmúlt hetek kétségtelenül legnagyobb negativ szenzációja Carlo De Benedettinek, az Olivetti számítástechnikai cég, a hetedik legnagyobb itáliai ipari vállalkozás igazgatójának előzetes letartóztatása volt. A vád a szokásos: vesztegetés. A nagyiparos állító— lag( 10 milliárd lírát fizetett ki az illetékes minisztérium vezetőinek azért, hogy megkaphassa az olasz posta modernizációjának 168 milliárd lírás üzletét. De Benedetti áldozatnak -------------------------és nem bűnösnek tartja magát. Ez azonban nem változtat a tényen: az Olivetti-rész- vények árfolyama meredeken zuhanni kezdett, s a letartóztatás hire olyan láncreakciót indíthat el, mely megrendítő csapást mérhet Itália egesz gazdaságára. "Akarjuk az igazságot de a munkahelyeinket is" - replikázik az a 40 ezer ember, akinek léte függ az Olivettitől. Olaszország feje tetejére állt. A letartóztatások, idézések, vádak és beismerések kavalkádjában érdek és igazság immár szétválaszthatatlanul ( összegabalyodik. Ebből a szempontból példaértékű a De Benedetti sztori. Olaszország 1976 májusában tanulta meg a nevét. Agnelli kívánságára Cesare Romiti és Umberto Agnelli mellé ót is kinevezték a FIAT ügyvezető igazgatójává. A nyolcvanas évek elején ebben a légkörben jutott De Benedetti a későbbi fejlemények fényében végzetesnek tekinthető elhatározásra. Tulajdonostárs és alelnök lett az Ambrosiano Bankban, Robert Calvi sötét ügyleteiről hírhedt pénzintézetében. Abban a reményben vetette bele magat az üzletbe, hogy a bank szénája még rendbehozható, s egykoron ö lesz Calvi utóda. Az eseményeket utólagosan rekonstruálva azonban a "jégszemú' bankár" csupán pajzsként akarta felhasználni őt ügyletei folytatásához. De Benedetti két hónap múltán bevitt 52 milliárd lira helyett 81 milliárddal távozott, Calvi pedig hat hónap múlva - 2000 milliárnyi adósságot hátrahagyva - felakasztotta magát egy londoni hid alatt. ( A bankcsőd világraszóló botrányt kavart, s az elsőfokú eljárás nyomán De Benedettit hatévi börtönbüntetésre Ítélték. Az ítélet azonban egyelőre Demoklesz kardjaként függ fölötte, mert bár mintegy hatezer oldal a csatolt dokumentum, az indoklásra még nem készült el, s a fellebbezési eljárás majd csak annak ismeretében indul. Nagy Csaba A pápa, a vadkapitalizmus meg a szocializmus Részletek II. János Pál nagy feltűnést keltett interjújából "Az Európát és a világot megrázó számos súlyos társadalmi és emberi probléma gyökerei részben a kapitalizmus elkor- csosult kifejeződési formaiban keresendők. A kommunizmus annak a vadkapitalizmusnak ellenreakciójaként jött létre, amelynek megváltozása jelentős mértékben éppen a szocialista eszméknek köszönhető." Megőrzendő értékek Egyebek mellett erről is beszélt II. Janos Pál abban az interjúban, amit a La Stampa cimu olasz napilapnak adott, s ami - megállapításai miatt - megkülönböztetett nemzetközi figyelmet keltett. Karol Wojtyla pápává választásának 15. évfordulója alkalmából adott nyilatkozatában kifejtette véleményét a kereszténység lelkiismeret-vizsgálatának sztikségességé- ről, a vadkapitalizmus hordozta morális kockázatokról, a szocialista gondolat megőrzendő értékeiről, a kontinens egyesülési folyamatában Kelet-Európát fenyegető veszélyekről, valamint a délszláv válság rendezését nehezítő önző nyugati magatartásról. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjúban elhangzott legfontosabb megállapításokat. Ellenreakció-hatás A pápa véleménye szerint a kommunizmus a vadkapitalizmus ellenreakciójaként aratott sikereket ebben az évszázadban, s jórészt hasonló okokra vezette vissza a litvániai és a lengyel baloldal legutóbbi (O/itabci'néc itiáÁ; OREGON. Az 1993. nov. 11 —i kiadásban megjelent egy cikk a 28 MÍG 29-es típusú modern orosz hadirepülőgépről, melyeket az oroszok adtak Magyarországnak adósságuk törlesztésére. A szerkesztő úr megjegyzését elutasítom. Magyarországot ma és a múltban nem lehetett és nem lehet megvédeni kapával, kaszával, vagy az Ön által ajánlott utasszállító géppel. Véleményem szerint csak egy modern fegyverekkel ellátott hadsereggel. A MÍG 29-es segitÓ eszköz. Felteszem a kérdést: hol lenne ma Izrael, ha az ország vezetői úgy gondolkoztak volna, mint a szerkesztő úr ma. Meg vagyok győződve arról, hogy Szlovákia nem téritette volna el a Dunát, a románok, szerbek másként bánnának a jelenlegi határokon túl élő magyarsággal, ha a katonai repülőtereken 300 MÍG 29-es állna, vagy 300 F-16-os. Dr. Für Lajos hadügyminiszter kijelentette, hogy Magyar- ország csak védelem céljából kapta a 28 MÍG 29-est. Magyarország magára van hagyatva, egy ütőképes hadseregre az országnak szüksége van. Tisztelettel Mike Varsandar MICHIGAN. Küldöm előfizetésemet az 1994-es évre és egyben kívánok kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet a szerkesztőség minden tagjának és dolgozójának. Sándor Erzsébet WASHINGTON, D.C. Nagyon köszönöm az^ újságot, mindig őrülök, hogy rámtaláltak. Köszönöm áldozatos munkájukat, amit a lapért tesznek. Kívánok boldog karácsonyi ünnepeket Deák Zoltánnak és a szerkesztő- ség minden tagjának. Kas2ap Tep,z választási győzelmét is. Úgy Ítélte, hogy Marx a maga módján az ultraliberális kapitalizmusnak ugyanazokat a negativ következményeit rögzítette, melyekről XIII-Leo pápa enciklikája, a "Rerum Nova- rum" is szólt. "A kommunizmus megszületése egyfajta reagálás volt a valóságra, s ezért növekvő támogatásra talalt nem csupán a munkások, hanem az értelmiség köreiben is. Sokan közülük úgy gondolták, hogy a kommunizmus javíthat az életkörülményeken. Ilyen megfontolásokból számos értelmiségi vállalta az együttműködést a kommunista hatóságokkal. Ám egy meghatározott pillanatban rá kellett döbbeniük, hogy a valóság eltér elképzeléseiktől. Néhányan - a legbátrabbak és a legőszinteb- bek - kezdtek eltávolodni a hatalomtól, s ellenzékbe vonultak." Karol Wojtyla a baloldal választási sikereit nem a kommunizmushoz való visszatérésként hanem a rendszerváltás után létrejött új kormányok sikertelenségének következményeként értékelte. "Azok akik ma >kozép< vagy >jobboldali< erőként határozzák meg magukat, nem voltak felkészülve a kormányzásra, mert nem rendelkeztek ilyen tapasztalatokkal. Erősek és egységesek ellenzékben, ám megosztottak egy konstruktiv szerepben, a kormányzásban" - fejtette ki. A pápa szerint, mig egyik oldalról jo^os volt a küzdelem az Önmagát szocialistaként vagy kommunistaként meghatározó igazságtalan, totalitárius rendszerek ellen, a másik oldalról el kell ismerni, hogy a szocialista gondolkodás tartalmazza az igazság magvait, melyeket nem szabad elpusztítani és veszni hagyni. "A szélsőséges kapitalizmus védelmezői minden módon igyekeznek elhallgatni meg azokat a hasznos elemeket is, amelyeket a kommunizmus vallott: a munkanélküliség elleni harcot, a szegények iránti gondoskodást." Hozzátette: a hétköznapi emberek gondolkodása szerint a kommunizmus időszakában létezett a szociális gondoskodás, mig a kapitalizmus túlságosan is individualista. A kérdésre, vajon nem itéli-e el jobban a kapitalizmust, mint a kommunizmust, II. János Pál igy válaszolt: "Az Európát és a világot megrázó számos súlyos társadalmi és emberi probléma gyökerei részben a kapitalizmus eltorzult kifejlődési formáiban keresendők. Azt, hogy a mai kapitalizmus már nem olyan, mint XIII. Leo idejében, jórészt a szocialista gondolat érdeme. A szakszervezeteknek köszönhetően létezik a szociálpolitika. Ám a világ néhány országában az állapotok továbbra is csaknem olyanok, mint egy évszázaddal ezelőtt". A pápa ennek ellenére kifejezte meggyőződését, hogy a "harmadik ut" utópia csupán. "Az egyház szociális tanítása szempontjából a kapitalizmus elvi alapjai elfogadhatók, ám az elferdült gyakorlatot eliteli". "Én két világ, a Kelet és a Nyugat pápája vagyok, akit a világ hatalmasságai nem mindig néznek jő szemmel" - közölte Wojtyla. "Zöld utat kérnek tőlem az abortuszhoz, a fogamzásgátláshoz, a váláshoz, amit pápaként nem tehetek meg." A délszláv válság kapcsán elhangzott megállapításait kommentálva, a pápa leszögezte: személy szerint következetesen háborúellenes. Ám a népeknek joguk van az önvédelemre, ezért az egyházi doktrína a védekező háborúkat igazságosoknak ismeri el. Úgy értékelte azonban, hogy az Öböl-háború második szakasza nem annyira védekező, mint inkább büntető jellegű volt, s egyfajta vallásháború jegyeit viselte magán.
