Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)

1993-11-11 / 42. szám

Hiursday, Nov. 11.1993. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO VÁLASZ Dr. KISGESZÉNYI MIKLÓSNAK Kedves Deák Zoltán! Nem csekély meglepetést, sót csalódást okozott az AMSZO szept. 2-i számában megjelent cikk, amelyet Dr. Kisgeszényi Miklós irt. Bar meglehet, hogy én nem értek eléggé a sajtószabadság kérdéséhez. Gondolom a kommentár nélkül lehozott Írást ügy kell érteni, hogy az találkozott a szerkesztőség álláspontjával. Ha igy van, akkor meg nem tudom, hová tegyem a lap elvi álláspontját. Dr. KM nyugodtan belemarhat a Magyar Köztársaság elnökébe, annak személyisege tiszta és sértetlen marad, tetszik ez KM urnák vagy sem. Nem tudom, honnan veszi KM az információit, csak nem a fantáziáját engedte szabadra? Göncz Árpád megválasz­tása óta - közvéleménykutatások szerint- a népszerűségi listák élén áll. Még egyetlen alkalommal sem fordult elÖ, hogy ne ó lett volna a listavezető, ami 60-70%-t jelent, szemben más vezető politikusainkkal, akiknek egy része a lista végén kullog. KM úr azt Írja, hogy "minden­ki tudja",.. Mit is tud "mindenki"? Szerinte azt, hogy Göncz Árpád "szenilis, részrehajló es képtelen önálló döntésre." Ez utóbbira reflektálok először. KM a fenti állítását azzal látja alátámasztva, hogy "legtöbb döntése előtt kikérte az Alkotmánybíróság véleményét". KM ür hol járta ki a demokrácia iskoláját? Ilyen állítást hallva nálunk azt mondják: Nem tudja, mit beszél. Az Alkotmánybíróságot a törékeny demokráciákban - ilyen a kelet­európai demokráciák többsége - éppen azért találták ki, hogy többek között egy köztársasági elnök se dönthessen a saját szájize, a maga meggyőződése szerint. Tudja KM úr, hogy kikkel árul egy gyékényen? Akik idehaza legszíve­sebben felrúgnák az Alkotmánybíróságot, ha az nem úgy dönt, ahogy ők szeretnék, magyarul: akik a demokráciát csak akkor szeretik, ha nekik van igazuk. A "szenilitás" vádja egyszerűen képtelen­ség. Göncz Árpád vendéglátói nem mulasz­tanak el egyetlen alkalmat sem, hogy megemlítsék: nem fiatal kora ellenére milyen fáradhatatlan, tisztességesen részt- vesz a tárgyalásokon és időt, energiát nem kiméivé próbál előnyöket szerezni az országnak. - Csak egy példa a sok közül: Göncz Árpádot kiveve, még egyetlen politikusunk sem látogatott el szibériai rokonainkhoz, a komikhoz, mert a kiima és a maláriás szúnyogok bizony kellemetlenek tudnak lenni! Ha KM úr a "bácsizást" rojja fel "bűnéül", részben igaza van, de csak részben. Tudva­levő, hogy Magyarországon (és minden a feudális hagyományokat őrző országban) a "bácsi" kifejezés. kollokviális, emberi közelséget, a kapcsolat melegségét jelenti. Van persze egy másik pejorativ jelentese is, ami a tiszteletlenség, a "bratyizás" kifejezőbe. Próbálna valaki a német állam­elnököt, Richard Weizsäcker urat "Richard bácsinak" nevezni, csak azt árulná el magáról, hogy sültparaszt. Bush-t miért nem nevezték "bácsinak" vagy Mitterand-ot "Francois bácsinak"? Kelet-európai szind­róma, hogy az emberek egyrésze nem tudja tisztességesen megszólítani a másikat. Vajon mit jelent KM szótárában a "tapasz­talatlan kezdő"? Nézze csak még közelebbről vezető politikusainkat - volt történész, jogász, filozófus, vendéglátóipari csapos, stb. - egyet-kettőt kivéve "kezdő" es "tapasztalatlan". "Ahhoz képest, hogy kezdő" - mondják pestiesen - egészen szépen tud viselkedni. Az angol királynővel, s nemrég a holland királyi párral olyan fesztelenül tárgyalt, ahogy kezdők általában nem szoktak. Áprópo! Tárgyalóképesség! Politikusaink- tisztelet a kivételnek - tolmács nélkül Göncz Árpád nem boldogulnak. Elnökünk folyékonyan beszel angolul, irt néhány, világszinpadokon is sikert aratott drámát, mit kell még bizonyítania? KM szerint nem illik népszerűségre igényt tartani annak, akit 56-ért előbb halálra ítéltek, majd életfogytiglanra. Szemben (neveket hadd ne mondjak) azokkal, akik utólag csináltak maguknak 56-os legendát "hősies múltat". Es még egy f szempont. Aki közelebbről ismeri Göncz Árpádot, tudja, hogy szerény, etikus és éppen egyszerűségével vonzza az embereket. KM úrnak nem kötelező szeretni a Magyar Köztársaság elnökét, szerencsére vagyunk elegen, akik felelősséggel tesszük ezt. Megtanultuk ugyanis, hogy ki érdemli meg bizalmunkat, elismerésünket és tiszte­letünket, nem a hozöngők, hanem az egyszerű, tenni kész vezetők. Közöttük van Göncz Árpád is. Üdvözletté^ Dr. Gabor Éva Budapest 1993 okt. 8. Amerikai Magyar Szó Szerkesztősége! Szégyen gyalázat a levelek rovatában Dr. Kisgeszényi hozzászólását lehozni minden kommentár nélkül. A sajtószabadság nem ezt jelenti. Göncz Árpád, Magyaror­szág elnöke, a legbecsületesebb, legtisz­tességesebb magyar politikus, bölcs és hozzáértő. Az Alkotmánybíróság Ítéletet olyan esetekben kéri, amikor olyan törvények születnek a parlamentben, amelyek kétségesnek látszanak az Alkotmánnyal szemben. Nem véletlen, hogy a kózvéleménykutatások alkalmával következetesen ő áll a népszerűségi lista első helyen minden alkalommal. Az sem igaz, hogy az Alkotmánybíróság nem választott testület. Igaz, nem mint testület választott, hanem minden egyes tagja - más-más időszakban. Ki ez a Kisgeszényi, mit tett a lapért, hogy egy ilyen gyalázkodó levelet szükséges­nek gondolt valaki lehozni? Mélységes felháborodásomnak csak azzal tudok hangot adni, hogy kijelentem - ezután a lapot semmilyen formában nem vagyok hajlandó támogatni. Striker Barbara Budapest 1993 okt. 10. Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a lap szept. 2-i számában Dr. Kisgeszényi Miklósnak az én Szekfü megemlékezésemről írott észrevételeit. Minden megjegyzése külön cikket, illetőleg választ kivanna. (Az utcanevek megváltoz­tatásáról szeretnek egyszer részletesebben elmélkedni; nem mindegyik átkeresztelt utca kapta vissza hajdani nevét.) Ezúttal csak egyre akarok viszontválaszt, remélve, hogy a szerkesztőség helyt ad neki. A hozzászóló szerint természetes, hogy a nagyhatalom vagy nagy "barát" megveti és megalázza a kicsit, a gyöngét. Hazámra nézve nem tartom törvényszerűnek, elkerül­hetetlen végzetnek. Finnország is kicsi és gyönge volt, a második világháború idején pedig elmaradottabb, mint a mi országunk. Amerikában mégis nagyon tisztelték, és Moszkva is kénytelen volt tisztelni. A magyar megaláztatás oka az úri vezetés értelemellenes gondolkodása, tárgyalási érvelese volt; úgy viselkedett, mintha nem ezen a világon élne, és nem akart levonulni a szinról a nemzet megmen­tése érdekében. Gondolkodni nem tudásának árát aztán a nép fizette meg. A győztesek megvetették az "elitet", de a megaláztatást az egész országnak viselnie kellett. Jó lenne, ha megtanulnánk a költőtől: "A műit csak példa legyen most!" .. dr. Bán Ervin t Üdvözlettel a Szerkesztőségnek es Kisgeszényi urnák Budapest 1993 okt. 8. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Dr. Kisgeszényi otromba sértegetéseket tartalmazó levelének kommentár nélkül való közléséért engem terhel a felelősség. A levél közlése bún volt, nemcsak Göncz Árpád személye, de a magyar nép ellen is. A ^történtekre nincs sem mentség, sem enyhítő körülmény. Ezúton kérek utólag bocsánatot Göncz Árpádtól és lapunk olvasóitól. „ i, „ t Deák Zoltán *4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4 KARÁCSONYRA AJÁNDÉKOZZON KÖNYVET! Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben $10.­Horváth Ilona: Szakácskönyv $ 7.50 t Acs Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban * 3*~ Remekírók: Novellák $ 3*~ Deák Zoltán: Noble Flame ^ 5*­Petófi összes versei $ ®­Sislay József: Versek $ 2.­Lutherán István: Versek $ 2.­Ország László: angol-magyar $ 17*~ magyar-angol szótár $ ... és beszéld el fiadnak $ 20.­zsidó hagyományok Magyarországon Pető Margit: A matyó konyha $ 3.­Postaköltség $1.50 Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 f 4* 4*4* 4*4*4*4*4*4*4*4* 4*^

Next

/
Thumbnails
Contents