Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-07-08 / 27. szám
5. Thursday, July 8. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO Püski Sándor isinél találkozót szervez BUDAPEST. Politikusok, történészek, irók több kötetre való tanulmányban foglalkoztak a XX.századi magyar történelem egyik kulcsfontosságú eseményével, az 1943-as szárszói konferenciával. Talán azóta sosem voltak annyira időszerűek az akkor felvetett kérdések és kétségek, a magyarság jövőjéért való aggodalmak, mint most, a rendszerváltozás harmadik esztendejében. Az egykori szervező Püski Sándor kezde- menyezésére idén augusztus 23-29-e kozott a Balatonszarszo és Balatonszemes közötti Hullám kemping területén ismét megrendezik a Balaton-parti konferenciát. A nyári találkozóról, Szárszó eszmeiségének időszerűségéről Püski Sándorral beszélgettem t- Hogyan merült fel a konferencia megrendezésének a gondolata?- Most lesz a legendás '43-as találkozó ötvenéves évfordulója ezt mindenképpen meg akarjuk ünnepelni. Most jött el az első igazi alkalom arra, hogy az évfordulót megünnepeljük és konferenciát rendezzünk. Hiszen az ünneplés mindenképpen csak ürügy arra, hogy Szárszó szellemi hagyományát követve végre szólhassunk a mai nemzeti gondokról.- Mely mozgalmak képviselőit várjak a konferenciára?- Körülbelül ezer főre számítunk, ennyit tudunk elhelyezni es ellátni. Elsősorban a népi-nemzeti elkötelezettségű mozgalmak és pártok, a pártokon belül a nemzeti gondolatot magukénak valló csoportok képviselőit várjuk, neves személyiségeket. Ok egy hétig együtt élve arról vitatkoznak, hogy mi az, ami szerintük elromlott az átalakulásban és mi az ebből, amit még helyre lehet hozni. ~A konferencián hetven-nyolcvan fővel képviselve lesznek a "régi" szárszóiak - már csak tiszteletből is - akik közénk tartoznak mind a mai napig. Például László Gyula régészprofesszor, aki annak idején is előadást tartott, Kiss István, Vörös Vince és mások. Sajnos sokan már nem élnék az akkoriak közül. Azután varjuk a mai "középnemzedéket" az irodalom, a művészetek, a politika, a tudományok területéről, mindazokat, akik népi elköte-- lezettségüek. Egy napot a politikának szentelünk, amikor például Für Lajos, Csurka István, Pozsgay Imre és Kosa Ferenc is szót kap, de pár héten belül nyilvánosságra kerül a teljes névsor. Bácskaiak, bánátiak, délvidéki magyarok! A Temennben megjelenő című kisújságból rendszeresen értesülhet arról, hogy mi történik odahaza. A független magánlapot a legjobb tollú otthoni újságírók, publicisták írják. Benne: hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, múltidéző történetek és még sok más, az ősi szülőföldről szóló írás. Kérjen ingyenes bemutatkozó példányt, rendelje meg Ón is! A szerkesztőség postacíme: Vajdasági Hírnök 21235 Temerin Petőfi Sándor 70/1. Serbia telefon és telefax: +38 21 840 731 Kék szárnyú sirálymadarak Sütő András levele Csoóri Sándorhoz Tisztelt Elnök úr és engedelmeddel nekem továbbra is kedves barátom, Sándor! Csodára készülj most föl, levélkémet nem fájdalmas, nem is komor gondolatokkal kezdem, hanem az öröm, a köszönetnek meleg szavaival. Teszem ezt a ma^am nevében, am annak krónikás tanújaként is, hogy az Öröm es a hála érzése az erdélyi-romániai magyarság egészének mindennapi megnyilatkozása. Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben , felhangzik a boldog kiáltás: DUNA TEVE!( Igen, a budapesti műholdas televíziós adas kezdete: a nemzeti paranoia s a megosztó szándék ólomketreces korszakának vége; diktatúrák omlása után az egyseges magyar szellemi égbolt fölhuzatalának minden eddiginél eredményesebb folytatása; kiteljesítése határok, sorompók, irracionális nemzeti konfliktusok fölött égi magasságoknál is magasabban, Illyés Gyula álmainak csillagos régiójában, ahol csituló fájdalommal idézhetjük őt: Haza, a magasban. S mivel Illyés szellemi hagyatékának jegyében és szuverén törekvéseid alapján az össz- magyarságra felfogás-bábeli változatosságban alakuló egységet gyakorlatilag is ilyen szép eredménnyel szolgálod, kerlek, kedves Sándor, vedd szivedbe köszönetemet és köszonetünket; vedd, és a Duna Tv sugárforrásához visszatérve, oszd meg hálánkat mindazokkal, akik a kék szárnyú sirály madarakat s velük a nemzet mindennapi üzenetét, a Duna-taj békéjét, szolgáló szavait, képsorait hozzánk eljuttatják. Hogy nem a nagy múltú és anyagiakban dúskáló intézmények tökéletességével? Hogy nem a bőségből válogatók lehetőségeivel? Szellemileg erősen alultápláltnak vagy nemzetutálatban túltápláltnak kell lenni ahhoz, hogy emiatt bárki orrát fintorítsa, kétágú nyelvét a kezdet fogyatékosságain élvezettel fenegesse. Mostan pedig, kedves Sándor, aggodalomra váltom az ó'römot, mondván: hallom, halljuk, olvassuk a Duna Tv létrehozatala, működésé, puszta léte elleni folyamatos berzenkedést, kifogásemelést, rágalmat és gyalázkodást - főleg személyed alpári, balkáni mocskolásat. Az irracionális gyűlölet hangjai mindannyiunkat elképesztenek, fólháboritanak. Olvassuk, halljuk a Duna Tv állítólagos törvénytelen mivoltáról szóló politikai és fiskális dörgedelmét, s azt kérdezzük: kik ezek a dühös emberek? Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér, ennyit jelent a kisebbségi létbe szakadt magyar nemzeti közösségek ügye? Sütő András és Csoóri Sándor Mondd meg Sándor, ha tudod: Széchenyi komor felismerésén túl, miszerint magyar nem vész el, csak magyar által: e mai, nemzet megosztó, de magyar nemzetiségeket is sújtó viszályok fátumból támad- tak-e, vagy megszüntethető okok sorozatából? Én ( mindkettőnek a következményei latom, de bizonyítása most hosszadalmas lenne. Hanem azt hoznám föl, ami leginkább aggaszt bennünket Erdélyben, hogy a Duna Tv keltette botrány csak része egy még botrányosabb politikai kisértet járásnak. Magyar sajtóban olvasható olyan célozgató, burkolt vélemény, miszerint a magyar kisebbségi ügyekben érintett szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős, ma több, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének ürügyén, maholnap újra időszerűvé "liberalizálhatják" Illyés emlékezetes telitalálatát Ceasescuról; a hóhér egyedül akar maradni áldozatával. Magyarfaló, paranoiás politikusok ezért tiltakoznak ma is a Duna Tv "légitámadása" ellen. Akik tehát Budapesten ellenzik azt, akaratlanul is Őket segitik. Ismétlem, akaratlanuL Az okozatok azonban - mint tudjuk- fütyülnek szüleikre, az okokra. Ezért kérlek téged, Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnökeként is légy segítségünkre a Duna Tv körül támadt erdélyi aggodalmak eloszlatásában. Tudom, hogy nem csupán a koránszólásért szenvedtél meg annak idején. Ellep a fejed búbjáig ma is a rágalom, ama réginek felerősített, gátlástalan folytatása. Mit mondjak erről? Nem az a legény, aki üti, hanem aki állja. Xllod, mi pedig nagyon sokan melletted állunk. Baráti öleléssel: (Marosvásárhely, 1993. május 22.1 Csendőrök a Vasarely család házában Csendőrök szálltak ki a napokban Victor Vasarely, a Párizs környékén élő világhírű magyar származású festőművész lakásába, és azt vizsgálták, hogy a 87 éves, jó ideje beteg mestert a család valóban házi Őrizetben tartja-e? Az , incidens újabb fejezete annak a háborúskodásnak, amely a Vasarely Alapítványt kezelő aix-marseille-i egyetem és a Vasarely család között robbant ki. Utóbbiak - s itt elsősorban a mester ügyeit intéző menyről, Michele Vasarelyről van szó - azzal vádolták az egyetem megbízásából az Alapítvány elnöki tisztét ellátó Charles Debasch-t, hogy saját hasznára értékesíti a Vasarely képeket. Debasch válaszul a családot támadta meg. Azt állította, hogy a Vasarely-orökosők visszaélnek a mester betegségével, gyakorlatilag házi őrizetben tartják. Az aix-marseille-i egyetem "fehér könyvet" állított össze az ügyről, amelyben egy olyan vád is szerepel, miszerint a család a megengedettnél több litográf lenyomatot készített a művész képeiről s ezeket a maga javára értékesítette. A személyében is megtámadott Michele Vasarely közölte: rágalmazási és becsületsértési pert indított az alapítvány volt elnöke ellen, aki az Aix-en-Provenceból eltűnt 93 Vasarely-kép miatti gyanút úgy akarja elterelni, hogy másokat vádol. Maga a mester Victor Vasarely Jacques Toubon kulturális miniszterhez fordult védelemért a személyét és családját ért támadás ellen.
