Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-10-14 / 38. szám
6, AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 14. 1993. Kossuth kaktusza A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem botanikus kertje őrzi az ország legnagyobb kaktuszgyujteményét, igy Kossuth Lajos két kaktuszát is, amelyek legendás úton kerültek Debrecenbe. Kossuth a torinói száműzetésében többek kozott botanikával is foglalkozott. Halála után gyűjteménye a kolozsvári egyetem botanikus kertjébe került. A két debreceni példány Szeged érintésével érkezett a cívisvárosba. A képen dr. Nemes Lajos a gyűjtemény gondozója. Lörinczy István verseskönyve Kedves salgótarjáni olvasónk, Lörinczy István egy kis verseskőtetet küldött szerkesztőségünkbe. A könyvecske cime: "Ázott Csillagok", Szász Endre hires magyar művész illusztrációival díszítve. A kötet 75 verset tartalmaz, egyik szebb és érdekesebb a másiknál. Alant közlünk belőle. Olvasóink bizonyára értékelni fogják azokat. Akiket érdekel a kis k'ótet, Írjanak szerkesztőségünkbe és mi próbálunk belőle szerezni. Gratulálunk Ló'rinczy barátunknak a szép kiállítású könyv megjelenése alkalmából. KEK ROCK NAGYANYÁMRÓL nagyanyám kötöget a kontya kék üveg fonala a Napból fáradt madarakból nagyanyám olvasgat emléket bogozgat álmodik a Holdról lobogó volt-hajról nagyayám kiballag lépése kék harmat a kertben lépeget egy alma rápereg nagyanyám őszben jár egy falevél rászáll nagyanyám kötöget a kontya kék üveg Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flush ing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST elfogadunk Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. Rushdie a jók között is a legjobb Egy napra ismét előbújt rejtekhelyéről Salman Rushdie, az indiai származásiig de évtizedek óta Nagy Britanniában élő iro, hogy egy nagy könyvesboltban, a Kensington High Street-i Waterstone's-ban átvegye az utóbbi 25 év legjobb brit regényéért járó dijat A Booker-dij kiosztása minden év novemberében kimagasló kulturális eseménynek számit; már a zsűri elé bocsátott mintegy feltucat könyv összeállítása is vihart kavar, nemhogy maga a győztes könyv kiválasztása. Tévéd, aki azt gondolja, hogy a Booker-dij névadójának bármi köze lenne az irodalomhoz, könyvszakmához. A Booker Rt. 160 éve, ma már harminc országban működő élelmiszemagykereskedelmi vállalat, amely a sarki kocsmáktól kezdve a Buckingham-palotáig mindenhová szállít, és évi 3.4 milliárd fontos forgalmat bonyolít le. A Booker cégnek valószínűleg semmilyen közvetlen haszna nincs abból, hogy évente egyszer húszezer fontos csekket nyújt át egy írónak, ettől még senki nem vesz egyetlen szendviccsel sem többet, a vállalat politikája azonban a kiválóságra való törekvés, és ezt az üzenetet remekül közvetíti az irodalmi dij. Rushdie az "Éjfél gyermekei" (Midnight's Children) c. könyvével nyerte a dijat. Rushdie regénye két szálon fut: az egyik Saleem Sinai, az India 1947 aug. 15-i függetlenné válásásnak éjszakáján világra jött 1001 gyermek egyikének története, a másik az új hindu nemzet fejlődése. A regényíró maga mindössze két hónappal korábban született Bombayban, ám gimnáziumi tanulmányait már Rugbyben vegezte, Salman Rushdie majd f Cambridge-ben Járt egyetemre. Az "Éjfél gyermekei"-rol azt tartják, hogy Cervantes és Gogol, illetve e századi példát említve Garcia Marquez hagyományait követi. Az írónak különben hires-hirhedtté vált "Sátáni versek" cimü kötetét is jelölték Booker díjra, - ez az a regény, amelynek következtében Khomeini ajatollah 1989-ben "fetvá"-val, halálos ítélettel sújtotta, amelyet Irán muzulmán fundamentalistái azóta többször is megerösitettékRushdie az utóbbi négy évben illegalitásban el, ami azonban nem akadályozza meg abban, hogy időnként előadásokat tartson és publicitást szerezzen ügyének. Éppen ezért sokan úgy vélik, hogy a Booker-szuperdijat politikai megfontolásból ítélték a (| szókimondó, véleményét soha nem leplező írónak. Utcát neveznek el Eötvös Károlyról Magyarul beszélők klubja Izraelben Napjainkban Magyarország és Izrael gazdasági, kulturális, tudományos, valamint turisztikai kapcsolatai jelentős mértékben erősödnek. Ebben fontos szerepet játszik az a körülmény, hogy a több mint négymillió lakosú országban csaknem kétszázötven- ezer magyar származású zsidó él. Közülük többen húsz, harminc vagy negyven esztendeje élnek Izraelben, héberül mégsem beszélnek. Az ö szamukra és minden magyar anyanyelvű részére nagy segítséget jelent, sót meghatározó szerepet tölt be életükben az izraeli magyarul beszélők klubja. Több is van az országban, de a legnagyobb a Haifától mintegy harminc kilométerre fekvő tengerparti üdülőhelyen, Nphariyában található. A klub elnöke, Peter Ferenc, aki negyven éve él az országban és héber nyelvű kutatásokkal foglalkozik. m Mi a Magyar Klub célja? - kérdeztem tőle. • - A közel huszonöt évvel ezelőtt létesített klub a magyar nyelv és kultúra ápolásának legjelentősebb fóruma, s mint ilyen intézmény, erősíti a kulturális, a tudományos és a közéleti kapcsolatokat Magyar- országgal. Milyen a klubelet?- Meglehetősen élénk; itt minden heten különféle irodalmi, művészi programokat rendezünk. Az Izraelben éló magyar irők és költők olvassák fel verseiket, ismertetik könyveiket. Kiállítást rendeznek a képzőművészek. A magyar nyelv ápolását több száz kötetes kb’nyvtár szolgálja. Állandó színjátszó csoport működik. Népszerűek a csoportos kirándulások, amikor világviszonylatban is egyedülállónak mondható műemlékeket látogatunk meg. Milyen tervekkel foglalkoznak?- Nekem személy szerint az k tervem, hogy Nahariyaban,ebben a szép tengerparti városban utcát nevezzünk el Eötvös Károly magyar íróról és parlamenti képviselőről. Ez már folyamatban van és remélem- rövidesen megvalósul. Szó van még közös izraeli-magyar bélyegkiállitásról is, a magyar zsidóság deportálásának Ötvenedik évfordulója alkalmával. A tragikus jubileum kapcsán az Egyesült Államokban élő zsidósággal közösen, bevonva a magyarországi szervezeteket, már különféle programokon dolgozunk. Karczag László
