Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-03-04 / 9. szám
Amerikai Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. Of N.T..N.Y. inNwrt ISSN 0194-7990 Vol. XLVH. No. 9. Thursday, March 4. 1993.1 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003.Tel: (212) 254-0397 "PEARL HARBOR" NEW YORKBAN HADÜZENET AMERIKÁNAK? OLVASÓINKHOZ "Ha nem volna egy olyan újságunk, mint a Magyar Szó, bejárnám, mint egy kolduló szerzetes, egész Amerikát mindenhol, ahol magyarok élnek. Kopogd tatnék minden ajtón és kérnék vagy könyörögnék, adjanak pénzt, hogy egy ilyen lapot tudjunk létesíteni"/ "Szerencsére van egy ( ilyen lapunk, nem nézünk szembe ejjjy uj lap alapításának roppant nehezsegeivel, költségeivel. De csak addig létezik, ameddig, a legmesszebbmenő módon támogatjuk." Pontosan negyven évvel ezelőtt ezt irta Rev. Gross László kiváló külmunka- tprsa lapunknak az( 50-60-as években. Es én most kalaplevéve állok előtted, kedves olvasóm, aki e sorokra tekintesz, mint ahogy állna előtted Rev. Gross is, ha élne és kérlek, küldj támogatást a lapnak. Amerikában ma csaknem nyíltan szervezkedik a magyar reakció. Soha olyan nyílt antiszemita uszítás amerikai lapokban nem volt, mint amilyen jelenleg folyik egyes magyar kiadványokban. Magyarországon a kormány felszájkosa- rázta a rádiót és tv-t, s otthoni barátaink aggódnak, hogy legközelebb a sajtóra is rákerülhet a sor. Otthoni barátaink, olvasóink remélik, ho^y itt Amerikában továbbra is lesz szócsöve a magyar nép igazi érdekeinek. Igyekszünk a legjobb lapot szerkeszteni, amit a rendelkezésünkre álló lehetősegek megengednek. Ha voltak, vagy vannak fogyatékosságok, ne ítélkezzetek túl szigorúan. Szívesen vesszük a kritikát, igyekszünk munkánkon állandóan javítani. Segítsetek lapunkat fenntartani. Túl sok forog kockán létezésén. Deák Zoltán A Magyar Szó Szerkesztősege KOLOZSVÁR. Gheorghe Funar betiltatta Kolozsvárott a külföldi zászlók használatát és a külföldi himnuszokat, - jelentették a Rompres hírügynökségre hivatkozva. Ez bizonyosan fokozni fogja a feszültségeket a város román és magyar lakosai között. Az intézkedés a városi tanács ülésén született, amelyről az RMDSZ képviselői a szavazáskor tiltakozásképp kivonultak. Eddig még ismeretlen tettesek egy több százfontos dinamitbombát rejtettek el egy autóba, behajtották azt New York egyik legfontosabb kereskedelmi épületébe, a World Trade Center pincéjében lévő garázsba, leparkolták az autót az épület központi oszloptámasza közvetlen közelébe. Céljuk az egész épület rombadöntése lehetett. A bomba február 26-án pénteken d.u. 12 óra 18 perckor felrobbant, megölve 5 személyt s többé-kevésbé súlyos sérüléseket okozva közel 1000 irodai alkalmazottnak és látogatónak. Szerencsére nem tört ki pánik, különben a halálos áldozatok száma százakra nőhetett volna. Az illetékes városi, New York állami és szövetségi hatóságok erélyesen nyomoznak a tettesek kézrekeritése érdekében. A robbanás hadüzenet volt Amerika ellen. Meg kell tudni, ki vagy kik üzentek hadat. Amerikának meg kell tudni, mennyire biztonságosak nagyvárosainak középületei. Meg kell tudni, mennyire biztonságos az Amerikai Egyesült Államok. Amerika népének tudomásul kell venni, hoqy a hideg háború befejezése óta a világ veszélyesebbé vált, mint amilyen volt. Pedig elég veszélyes volt, amikor a két szuperhatalom egymásra irányított több tízezer atomrakétát. Most, miután elköltöttünk több mint egy trillió dollárt nemzetvedelemre a hidegháború esztendeiben, újabb, másféle védelmi rendszert kell bevezetni városaink, középületeink, repülőtereink, hídjaink, alagutjaink védelmére, a new yorkihoz hasonló terrortámadások elkerülésére. Kik gyanúsíthatok a World Trade Center elleni merényletért? Az első hivatalos nyilatkozatok célzást tesznek Szerbiára. Ennél sokkal valószínűbbnek tartjuk a következőket: Kolombiai drogtermelők, akik kolosszális vagyonra tettek szert abból, hogy az amerikai nép milliói kábítószer-fogyasztás révén keresnek ideiglenes enyhülést gondjaikra. A bomba lehetett a válaszuk az amerikai hatóságok kábitószerelleni politikájára. Izlámi fundamentalisták elsó számú ellenségüknek tekintik Amerikát. 1983-ban Bejrutban már megmutatták, mire képesek, amikor ugyancsak egy bombával rakott autójukkal 243 amerikai katona halálát okozták. Nem sokkal azután Abu Nidal, a hires müzlim terrorista megjósolta: "Eljön majd az idő, amikor lovegeink el fogják érni New Yorkot!" 1993 február 26-a történelmi dátumnak fog bizonyulni. Amerika megszűnt a biztonság szigete lenni. Életünk másként fog folyni. Módosul majd politikai rendszerünk. Az amerikai népnek ügyelnie kell majd, hogy e módosulás közepette érintetlenül ' maradjanak demokráciánk pillérei: az Alkotmány és a Szabadságlevél, a Bill of Rights. JERUZSÁLEM. Egy fiatal palesztinai késsej támadt Tel Aviv utcain a járókelőkre. Két izraelit megölt és nyolcat megsebesített, mielőtt sikerült elfogni. A rendőrség szerint Ziyad Silmi tettet egyéni elhatározásból hajtotta végre. Üdvözöljük László Balázst new yorki magyar új fókonzult Feb. 25-én szép számmal jöttek Össze a Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusának szép otthonában a magyar egyházak, szervezetek, egyletek, sajtó, rádió, televízió képviselői, hogy üdvözöljék és megismerjék az új főkonzult, László Balázst és kedves feleségét. A szimpatikus főkonzul pár bemutatkozó szavát mindenki odaadó figyelemmel kisérte. Kérte a megjelenteket, hogy ápolják a magyarság közös ügyeit, legyenek segítségére az otthoniaknak, mivel tapasztalatuk nagyobb a demokráciában több évtizede élőknek, mint a hazaiaknak. Ez a segítség nemcsak az esetleges befektetésekben, de minden téren nyilvánuljon meg. Megemlítette, hogy bizalommal forduljanak a fÖkonzulátushoz ügyeik elintézésében, mindenkor segítségére áll az itteni magyaroknak. Kívánunk jó egészséget és munkájához sok sikert.
