Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-02-25 / 8. szám

Thursday, Feb. 25. 1993. 5. GONDOLATOK A MINISZTERCSERE UTÁN... (folytatás az 1. oldalról) és kulturális élet megmaradt lehetőségeiből. Andrásfalvy valószínűleg személyes kapcso­latok jóvoltából került a posztjára, de biztosan volt kiválasztásában szerepe a régi idők konzervatív hagyományának is: a kultuszminiszter legyen hivő katolikus, i i < i 'ii'1 es a szarmazasa vagy mas szalak révén kötődjek a németséghez (Haller, Homan, Reunisch-Rajniss). Az Antall-kormany tagjai közül minden bizonnyal Andrásfalvy hökkentette meg legtöbbször a közvéleményt. Sokszor ébresztette azt a gyanút, hogy ő, a magyar művelődés legfőbb irányítóba, nem mutat a műveltség dolgában személyes jo példát. A magyar szellem világával, igényeivel szemben tanácstalannak látszott. Egy csöndes vidéki ember szemével nézte az irodalmat,- művészetet, alig vette( tudomásul, hogy az él, sót uj módon él és alkot a huszadik században is. Általában mintha hiányzott volna gondolkodásából a mi századunk. (Személyétől függetlenül is komoly társadalmi probléma, hiszen a lakosság legiskolázottabb rétegéből került ki) Legizgalmasabb kijelentése néhány hete hangzott el; azt mondta: megérti Khomeinit, amiért halálra "Ítélte" az angol irót, Salman Rushdie-t (Valószínű, hogy a The Satanic Verses-t sem Khomeini, sem Andrásfalvy nem olvasta. Magyar fordítása még nincs.) Talán ez érlelte meg véglegesen az elbocsátásának gondolatát a miniszterelnökben. Ha valamelyik hivatali elődjével akarnám összehasonlítani, kisértést érzek, hogy Ilku Pálra gondoljak, pedig sok kultuszminiszterünk emlékét őrzöm, valamennyire még a Horthy-korszakbol is. De inkább egy mindkettőjüktől nagyon különböző indulásé és helyzetű volt közoktatási minisztert állítok vele szembe gondolatban: Darvas Józsefet. ö szegényparaszti családból, az ország elmaradott zugából jött. Ha a kulturált­ságról van szó, az összehasonlításban Darvas mellett döntök. Igaz iró volt, de csak tanítóképzőt végzett, az pedig diákos- kodása idején középfokú iskola volt. Nem rendelkezett tehát semmilyen tudományos fokozattal. Andrásfalvy Bertalannak van akadémiai fokozata; persze, erre a múltat végkép eltörölni akarók azt mondhatják, hogy ja, a Kádár-korszakban lett kandi­dátus. Darvas épkézláb magyarsággal beszélt, Ő botorkált a magyar szavak között. Pár hónapja újsághírbe került egy ingerült kijelentése: "Az egy mocsok volt." A lelkiismeretes magyartanár szigorúan rászól tanítványára, ha ilyen mondatot szerkeszt. Eddig a távozókról volt szó. De a többség maradt. Mint mondtam, ők sem hivatásosak, egy kivételével. Maradt a külügyminiszter; a professzionizmus hiánya az ő eseteben, a tárca különleges feladata és fontossága miatt, nagy kockázatot jelent. Maradt a belügyminiszter, akit némelyek fasiszta szimpátiával gyanúsítanak és akinek a bőrfejű-ügyek miatt fasisztoid szervezetek, csoportok fedezésének kellemetlen sajtó­vádjával kellett szembenéznie. A kormányfő elhatározása nagy, bár inkább csak pillanatnyi megkönnyebbülést eredményezett. A közvélemény úgy érzi, hogy megmozdult valami. De ha a további jövőre nézünk, a költő aggodalmas szavai jutnak eszünkbe: "Isten óvja nagy csapástul, Mi magyar hazánkat!" Bán Ervin A kínai gazdaságba tavaly kilencmilliárd dollárnyi tőkét fektettek be a külföldi vállalkozók. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy a kormány szabad utat nyitott a befektetőknek az infrastruktu­rális beruházásokban, a nyersanyagkészletek kutatásában s a kiskereskedelmi hálózat működtetésében is. A College de France-ban* tartott előadá­saiban Michel Foucault gyakran megjegyezte, hogy az Igazság minden hiedelemmel ellentétben nem abszolút, sem állandó, sem egyértelmű. Mint mondta: "az Igazságnak megvan a maga történelme, amely a nyugati kultúrában két korszakra osztható: az első a mennykóigazságé, a második a mennyigazságé". A mennykőigazságnak pontos ideje, helye van, és egy, az istenek által kiválasztott személy nyilatkozza ki. Ilyenek voltak a delphoi jóslatok, a bibliai próféciák és ilyenek napjainkban a pápa ex cathedra megnyilatkozásai. A mennyigazság viszont mindig, mindenütt, mindenkire érvényes, mint Kopernikusz, Newton vagy Einstein megállapításai. Az első korszak évezredeken át tartott. A kinyilatkoztatott igazságnak rengeteg hive volt, köztük eretnekirok és kérlelhetet­len inkvizitorok. A második korszak, a tudományos gondolkodáson alapuló igaz­ságé, csak a 18. században kezdődött. Ennek is megvannak a "főpapjai", és Michel Foucault nem tartotta kizártnak, hogy egy szép napon ezek is mobilizálódnak látásmódjuk es jogaik védelmében, és hogy érveik es eszközeik nem sokban különböznek majd a távoli, sötét korok hiveiétől. Lehet, hogy ennek éppen most jött el az ideje. Elég elolvasni a most közzétett ügynevezett "Heidelbergi Felhívást", és a félelem alapot nyer. Kétszázhatvannégy tudós, köztük ötvenkét Nobel-dijas irta alá ezt a felhívást, amely "megbélyegzi azt az esztelen új ideológiát,amely ellenzi a tudományos és az ipari fejlődést. Nyilván nem véletlen, hogy ennek a felhívásnak a közzétételét a Rio de Janeiro-i globális csúcstalálkozóra időzítették. Földünk lakói körében egyre növekszik azoknak a száma, akiket aggaszt, a "tudományveszély". Az aggodalom annál is indokoltabb, hogy az utóbbi evekben egész sor ökológiai katasztrófa fordult elő az "ipari fejlődés" jegyében bolygónk különböző pontjain. Hogy csak a nagyobbakat említsük Three Mile Island (200 ezer evakuált), Seveso (37 ezer fertőzött személy),, Bhopal (2800 halott, 20 ezer sebesült), Csernobil (300 halott, 50 ezer sugárfertózött), Guadalajara (200 halott, 20 ezer hajléktalan)... Ezek és a többi üj típusú katasztrófa (az utóbbi húsz év során mintegy ezer "fekete ár" és több mint 180 súlyos vegyi baleset történt, amelyek mintegy nyolcezer halálos es több mint 25 ezer sebesült áldozatot követeltek) nagymértékben szertefoszlatták azok reményeit, akik arra számítottak, hogy a modern tudomány aranykort hoz az emberiségnek. A "Heidel­bergi Felhivás"-ban sokan már egy tudományéivá új ideológia első megnyilvánulásait vélik felfedezni, ami nem oszlatja el, de még csak nem is csökkenti a technika-tudományos világnézettel szembeni gyanakvást. Egyre több embernek az a meggyőződése, hogy a jelenlegi gazdasági rendszerben sem a Dél, sem az Észak nem életképes; egyre többen követelik egy tartós fejlődést célzó gazdasági rendszer bevezetését; egyre többen vélik, hogy minden embernek joga van jó minőségű környezethez, és hogy ezt a jogot sürgősen be kell iktatni az új emberi jogok sorába. Menny vagy mennykő, de kell, egyre égetőbben az igazság, a tiszta igazság, hogy utánunk ne jöjjön a vízözön; hogy megáldjuk Földünk­nek (végre) azt a lehetőségét, hogy hason­lítson valamelyest a mitikus és áhított gyönyörök kertjére. * 1539-ban alapított egyetem, ahol ma a legrangosabb professzorok adnak elő. Egyedülálló intézmény Párizsban és talán a világon is. Soros az üzletemberek Nobel-díjasa? Üzletembereket nem terjesztenek fel Nobel-békedijra - am ha mégis, a jelölt Soros György lehetne, aki adományaival nagymértékben hozzájárult egy demokra­tikus kultúra kifejlődéséhez Kelet-Eurőpá- ban - Írja az olasz Corriere della Sera. A Soros Alapítvány 1984-től 1991-ig 31 millió dollárral segítette elÖ a ( magyar önálló gondolkodás fejlődését. Érdemeit azonban nem mindenki ismeri el. A nacio­nalista és antiszemita jobboldal - Csurka István vezetésével - a magyar kultúra megfertőzésével vádolja - Írja az olasz újság. Soros elismeri, hogy nem lelkesedik az alapítványokért, mert magukban hordoz­zák a korrupció, az elbürokratizálódás veszélyei, amely Magyarországon 1989, tehát a kommunizmus bukása után követke­zett be. Talán most még sikerül új célok megfogalmazásával érdemben működtetni, a nyílt társadalom, a véleménykülönbségek elismertetése érdekében. Arra a kérdésre, nem ábrándult-e ki a személyét é^t támadások miatt, igy válaszolt: - Kiábrándult vagyok, de nem azért, mert az odaadott pénzemet nem értékelték. Ha valaki pénzt adományoz, ne várjon ezért másoktól hálát. Azért Az Európai Közösség tagországaiban tavaly átlagosan egy százalékkal nőtt a GDP, a bruttó hazai termék értéke. A költségvetési hiány pedig több államban meghaladta a monetáris unióban előirt hatszázalékos maximumot. vagyok csalódott, mert a személyemet ért támadások olyan nacionalista irányzato­kat jeleznek, amelyek a diktatúrához vezethetnek. "Számukra én egy olyan társadalmi rendszert képviselek, (amely ellentétes az általuk kívánttal. En egy befelé és kifelé nyitott társadalmat óhajtok. Ok viszont a magyarság, az etnikai azonosság elvén alapuló társadalmat akarnak. Ideológiát építettek fel: azt mondják, hogy a zsidók és a kozmopoliták veszélyeztetik a magyarságot". Ezen logika szerint a kommunizmust a zsidók hozták be, s a kapitalizmus is a kezükben van. Soros György pedig az alapítványával a kommunista zsidókat kívánja átmenteni kapitalistákká. RAMONET CIKKE A PÁRIZSI LE MONDE-BAN AMERIKAI MAGYAR SZÓ Menny a pokolban — ■'■■■■ .......... ■ ■ ■■ ■ i ———— Dr SZABÓ EADRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRIN OLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East Í9 Street Telelőn: (812) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel

Next

/
Thumbnails
Contents