Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 1. szám
Thursday, Jan. 7. 1993. 5. Olcsón társult be Alitalia a Malévba? SZOMÁLIA, SZOMÁLIA December 17-én a következő tudósítást kaptuk a MALÉV new yorki hivatalától: "Új egyezményt írtak alá a MALÉV repülési vallalat és az Alitalia között Budapesten. Az egyezmény a MALEV-et részvénytársasággá (joint stock company) alakítja át a következő részesedéssel: 30% Alitalia, 5% Simest, amely egy olasz befektetési vallalat, a Külkereskedelmi Minisztérium ellenőrzése alatt. A magyar állam részesedése 51%. A fennálló 14%-ot a vállalat alkalmazottai vagy a közönség vásárolhatja meg. Az Alitalia-Simest befektetésének összege 77 millió dolláron felül van. Az egyezményhez a következő megjegyzéseket fűzte a budapesti Népszabadsag: "Az esemény rangjához illÓ körülmények között az ünnepi szónoklatokat hallgatva aligha jutott bárkinek eszébe,, hogy volt a tavaszon egy vizsgálat a MALÉV berkeiben, nem sokkal a korábbi vezérigazgató Déri Tamás távozása után. A vizsgálat megállapításairól a közlekedési miniszter számára készített jelentést, ma is bizalmas belső dokumentumként kezelik. A jelentés nem erősíti meg a MALÉV nyereségéről szóló híreket és megkérdőjelezi a vállalatnál gazdasági területen dolgozók felkészültségét is. Feltár egy a vállalat és a volt vezérigazgató magánvállalkozása közötti, milliós bevetel kiesést okozó kapcsolatot. A volt vezérigazgató még vizsgálat előtt távozott, a dokumentum pedig bizalmas iratként pihen a minisztériumban..." A Népszabadság riportja a következő konklúzióval végződik: "Ennyi vezetői hiba, visszaélés gyanús mozzanat láttán miért nem tartotta fontosnak a miniszter (Siklós Csaba) egy alaposabb vizsgálat megindítását? Miért nem érdekli Siklós Csabát, hogy vajon mi a pontos gazdasági mérlege a MALEV-nak? Miért nem érdekli a minisztert, hogy az allami tulajdont feltűnő sürgősséggel rendkívül előnytelen feltételek mellett, s messze értéken alul adták el egy külföldi vállalatnak? BUDAPEST. A Barclays Bank newyorki export finanszírozási csoportja ,126 millió dolláros hitelt nyújt a MALEV-nek két Boeing 767- 200er típusú repülőgép vásárlásához. A hitel, amelyet az Egyesült Államok export-import bankja, az Eximbank fog garantálni, a vételár 85 százalékát fedezi. A két új Boeingot a magyar légitársaság a rövidesen beindítandó Budapest-New York, illetve a távol-keletre irányuló nagytávolságú járatain fogja közlekedtetni. <§> BUDAPEST. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent elemzése szerint 1991 végéig 9117 külföldi érdekeltségül vállalkozás készített mérlegbeszámolót. Tavaly az első félévben további 2079 újonnan alakult vegyes vállkozás adatait kapták meg. Dr. SZABÓ EHDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és sfwb hormonzavarok diagnózisa 220 East&Oth Street NEW YORK NY 10021 Telefon: (SIS) 688-5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Irta: Howard Fast Éhségtől szenvednek emberek milliói szerte a világon. Ezrek, tízezrek halnak éhen évente a Szahara déli részén, Bangla- desben, Afrika tucatnyi országában, Boszniában épp úgy, mint Kurdisztánban. A második világháború idején, mint újságíró személyes tanúja voltam ezrek éhhalálának az indiai Bengálban. Mi, amerikaiak inkább ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a jövőbe tekintsünk, a múlt nem igen érdekel bennünket. Ezért nincs nagy érdeklődés aziránt, hogy ezek a borzalmak hogyan keletkeztek. Az elmúlt évek folyamán az amerikai sajtó alig említette Szomáliát. Néhány hónappal ezelőtt, mint a villám a tiszta égből, egyszerre csak elénk tárultak a Szomáliái borzalmak. Itt hát az ideje annak, hogy megértsük, miből keletkezett a káosz Szomáliában és az azt kisérő tömeges éhhalal. Honnan jöttek azok a fegyveres banditák, akik elrabolják az éhezőktől a számukra küldött élelmiszereket. Szomália akkora területé ország, mint Texas. Lakói arabok, hinduk, Pakisztánok és az amharik nyelvet beszélő bennszülöttek. Gyakori szárazságtól szenvedő ország, melynek 5 milliónyi lakója főleg pasztorko- dásból élt. ( A második világháború előtt három allaip, Franciaország, Anglia és Olaszország osztotta fel egymás között. Kelet-Afrikának ez az Indiai óceán menti partvidéke először 1960-ban mondhatta magát függetlennek, akkor sziint meg a londoni felügyelet az úgynevezett Brit-Szo- mália területén. Röviddel később önállósult, majd csatlakozott az olasz gyarmati rész is, s Szomália Köztársaság néven egyesültek. A több mint hatszázezer négyzetkilométeres, az Indiai-óceán mellett a Kenya és Etiópia szomszédságában húzódó földön azonban nem hozott felhőtlen boldogságot e frigy. Két nagy rivális család akarata ütközött, a Darod csoporté, amely Sziad Barret támogatta, és az Isaaq kláné. Akik három évtizedig elnyomva érezték magukat, 1988-ban nyílt fegyveres harccal akartak elégtételt venni. Mint annyi más afrikai ország, a függetlenség után Szomália is szocialista utat akart járni, s ehhez elméletet és pénzt Moszkvától kapott. Az anyagi javak csökkenésével Sziad Barre' lazított e kapcsolaton, majd 1977-ben nyíltan átáüt az Adeni-öböl kijáratát stratégiai értéknek fölfogó Washingtonhoz. ( Az Egyesült Államok a hidegháború e korszakában politikai indíttatásúnak fogta föl Szomália pálfordulásat, s az Indiai-óceán fölötti uralomért megkezdett küzdelemben nem is volt ez jelentéktelen elóViy a térségből mindinkább kiszoruló Szovjetunióval szemben, s az ellenséges csoportok ellenőrizhetetlen káoszt idéztek elő. Az éhség és a rettenet földjén Szomália a borzalmak földje, mondta a Nemzetközi Vöröskereszt egyik képviselője, Geoff Loane a Der Spiegelnek. Maga a pokol, és sohasem gondoltam volna, hogy a világ idáig hagyja fajulni a dolgokat. A mintegy ötmilliós ország egyharmada potenciális halott, állapították meg a világ- szervezet szakértői, s nem sok esélyt látnak ra, hogy megmentsék őket. Amit 1984-85-ben Etiópia megélt, a katasztrofális éhséget Szomáliában súlyosbítja a belháborü, s áttételesen az, hogy az országban rengeteg a fegyver. A kóbor csapatok helyenként gyerekkorúakból verődnek össze, s ők ugyanolyan kegyetlenül ölnek egy-egy zsákmányért, mint a felnőttek. Az emberélet és a fegyver egyaránt olcsó; Mogadishuban egy kalisnyikovért husz-hatvan dollárt kérnek, egy német G3-as puska negyven dollár, két golyó egy cigarettát ér a piacon, amelyen szinte mindent árulnak. De nemcsak a hidegháborúban felgyülemlett hatalmas hadi arzenált árusítják ki, hanem az elrabolt javakat is és nagy a forgalma a kábítószereknek. Szomáliában meghatározó az éhség és a félelem a szemük előtt zajló keserves éhhaláltól. Más jog és törvény már nem létezik e szerencsétlen földön, amelyen csak megrendülhettek az odabátorkodó humanitárius aktivisták. A szenvedésekhez képest későn ébredtek e tragédia súlyosságára a nemzetközi szervezetek. Mégis a Die Zeit közölt egy fotót, amelyen egy asszony táblát tart, rajta a fölirat: "Élelmet igen, idegen csapatokat nem." Amikor a Szovjetunió összeomlott és az USA is kivonult onnan, a két szembenálló csoport katonaságának maradványai fegyveres bandákká zsugorodtak, amelyek népük rablásából éltek. Felelősek vagyunk mindezekért egyenlően, mi amerikaiak es a volt Szovjetunió is. Mi a kommunizmus elleni harc jelszavaival igyekeztünk igazolni, hogy tömtük őket fegyverrekkel épp úgy, mint ahogy tettük Nicaraguában, Salvadorban, Afganisztánban és Kambodzsában. Ugyanezt tették az oroszok is. Ezek a tékozlások teljesen tönkretették a szovjetet, minket pedig a világ legnagyobb adós államává tették. Dél-Korea és Vietnam diplomáciai kapcsolatot létesített egymással, véget vetve a két ország között, a vietnámi háború éta tartó ellenségeskedésnek. A közösen kiadott nyilatkozat közli, hogy április 2-án a két ország fővarosában összekötő irodák kezdik meg működésűket. AMERIKAI MAGYAR SZÓ
