Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-06-24 / 25. szám
31*62 OS NOiSBlHVHO ON OM OiNyyiO »Ecu £661 HI13H MNHiNl_-3aISSN 0194-7990 Vol. XLVn. No. 25. Thursday, June 24. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 MEGBUKOTT A JAPÁN KORMÁNY TOKIÓ. Olaszországban 2500 politikust tartóztattak le korrupció vádjával, ami természetesen kormányválságot idézett elí>. Most Japánra került sor, ahol a megvesztegetés talán még az olaszországinál is nagyobb méretű volt. Ennek következtében az ellenzéknek sikerűit a Miya- zawa kormányt megbuktatni. Miya- zawa nem mondott le, de feloszlatta a parlamentet és uj választást rendelt el a jövő hónapra. A N.Y. Times szerint amerikai kormánykörök tudatában voltak a hihetetlen korrupciónak Japanban, de nem merték őket kritizálni, mivel szükségük volt rájuk a kommunizmus elleni küzdelemben és mint példára a piacgazdaság sikereire. Magyar Igazság Budapest. Csurka István és tiz hive új parlamenti frakciót alapított Magyar Igazság névvel, melyről tájékoztatták Antall József miniszterelnököt. Csurka a Népszabadság tudósítójának a következőket nyilatkozta: "Nem törekszünk arra, hogy hirtelen növeljük a frakció létszámát, veszélyeztetve ezzel a kormány- többséget. Nem a kormány megbuktatása a célunk, hanem az, hogy határozott különvéleményünket önállóan megfogalmazzuk". Elismerte, hogy nem érdekük egy előrehozott parlamenti választás, mert időre van szükségük ahhoz, hogy mozgalommá fejlődjenek. MADRID. Hét ember szörnyethalt, 30 más megsebesült, amikor a város két részében bombarobbanás^ történt. Az egyik bomba az amerikai követség kornyékén robbant fel. Ebben a városban van Bornemiszsza ertekes kepgyüjteménye. A vandálok megkezdték támadásaikat a nagy kulturértékek ellen, miként a firenzei Uffizi múzeum ellen pár héttel ezelőtt. A Chicago Bulls kosárlabda csapata, egymást követően harmadszorra nyerte meg a bajnokságot. Az utolsó mérkőzésen a Phoenix-et győzve le 99:98 aranyban. Magyarország belesodródhat a balkáni háborúba "A Vajdaságba Belgrád szándékosan telepit Boszniából menekülő szerbeket, akiknek már van tapasztalatuk abban, miként kell faji szempontból megtisztítani egy vidéket. Ez az eljárás veszélyezteti az ott élő magyarságot. A vajdasági szerb disszidensek szerint a közeljövőben már várható a konfliktus ezen a vidéken. Ha pedig Szerbia erőszakkal űzné át a magyarokat a határon túlra^ ez belesodorhatná Magyarországot a Balkan háborúba" Ez a véleménye George Kenneynek, aki a külügyminisztérium jugoszláv osztályának tavaly augusztusig főnöke volt és aki tiltakozásként lemondott állásáról. Kenney erőteljes amerikai beavatkozást sürget a balkáni konfliktusba. A N.Y. Times múlt vasárnapi (junius 20) számában irt terjedelmes cikkében Kenney ajánlja, hogy az USA azonnal vessen be 10.000 katonát az ENSZ béke- fenntartó katonaság támogatására. Emellett indítson lélektani háborút Szerbia ellen és adjon nagyarányú gazdasági támogatást a bosnyákoknak. Fejtegetéseit e megállapítással fejezi be: "Amint a balkan válság egyre súlyosabbá válik, Clinton talán elhatározza a beavatkozást. Ha nem cselekszik és széleskörű háború fejlődik ki, az elnök osztozni fog a felelősségben." Gorazsde végnapjai A boszniai szerbek áttörték Gorazsde utolsó védelmi vonalat: hatszázan haltak meg a három hete tartó tüzérségi ostromban. A kelet-boszniai Gorazsde elleni szerb agresszió folytatása miatt rendkívüli BT-ülés összehívását kérte a bosnyák kormány ENSZ nagykövete. A közlemény szerint a szerbek már három hete módszeresen pusztítják a várost, miközben a nemzetközi közösség semmit sem tesz annak érdekében. hogy Gorazsde térségében létrehozzák a védett ővezetet. Független források azt állítják, hogy az utóbbi húsz nap során Gorazsdéban becsapódott szerb gránátok mintegy 600 emberéletet oltottak ki. A város korházát ért rakétatámadásban több mint Ötvenen haltak meg. A szarajevói rádió azt állította, hogy Mladics boszniai szerb tábornok egységei áttörték a muzulmánok utolsó védővonalát. Szerb források támadásokkal és "provokációkkal" vádolják a bosnyákokat. A mindhárom nemzet képviselőit tÖmÖritő elnökség a washingtoni akcióterv maradéktalan és a Vance-Owen-terv fokozott érvényesítésében látja a válság megoldásának kulcsát. Tűz Gorazsdéra Emberi jogok konferenciája BECS. Nem minden feszültségtől mentesen kezdődött meg a bécsi ENSZ-városban minden idők legnagyobb szabású emberi jogi világkonferenciája; mintegy i hatezer résztvevővel 130 országból, és 1400 újságíró akkreditáltatta magát, A konferencia megnyitóját tartó Klestil osztrák köztársasági elnök szerint a bel- ügyekbe való be nem avatkozás mítoszán túl kell lépni és igenis be kell avatkozni és szankcionálni kell azokat a kormányokat, amelyek lábbal tiporják az emberi jogokat. Nehéz kérdés, hogy ki és milyen mértékig szólhat bele más ország "belügyeibe", de mindenképpen tudomásul kell venni, hogy egyetlen ország sem képes hermetikusan lezárni határait és ma már egy egységes földgolyóról kell beszélnünk. A szomszédos Jugoszláviánál maradva a háború, az embargó, a több mint két millió menekült, a dunai kereskedelem teljes megszűnése nem Jugoszlávia, illetve Bosznia belügye, mert nagyon érzékenyen befolyásolja a környező országokat, s mondhatni az e^ész világot. Jeszenky Géza felszólaláséban üdvözölte az ENSZ közgyűlés 1992 decemberi nyilatkozatai a kisebbségekről, de szükségesnek tartja kötelező nemzetközi normák előírását és betartását, s különösen aggódik a Vajdaságban élő 400 ezres magyar közösség emberi jogáért. A bécsi rendezvények egyik kiemelt eseménye volt a Nobel-békedijasok konferenciája, melynek tizenhárom résztvevője volt. Ért. as 2nd Class Matter Dec.31.1952 under the Act o1 ÁRA: 50 CENT
