Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-05-20 / 20. szám
ÜZENET A SÍRBÓL A MAGYAR NÉPHEZ (Szekfü Gyula 5. oldal) Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1! Elttl 3S NOiS3~iyVH3 ON Q'd OiNv'diO 8111 I d I13H 1. iNdiNI 33'dO LAn Mcm* Of N.Y.^.Y. ISSN 0194-7990 Vol. XLVn. No. 20. Thursday, May 20. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inci 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003.Tel: (212) 254-0397 CLINTON GYŐZELEM-VERESÉG Clevelandban az emigrációról t Clevelandban május 8-i hétvégén tartották a magyar nemzeti emigrácios vezetők kétnapos tanácskozását. Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének elnöke szerint, a nemzetpolitika és az emigráció, kérdései, az 1994-es választás előkészületei, a Magyarok Világszövetségéhez fűződő viszony, valamint a kisebbségi kérdések állottak előtérben. Pásztor szavai szerint egyetertes mutatkozott abban, hogy Magyarországon nem következett be a rendszerváltás a vart mértékben, a nep-nemzeti gondolat képviselőit megpróbálják kiközösíteni a politikából és visszarendeződés veszélye fenyeget. , ( A nemzeti emigráció egyik part mellett sem kötelezi el magát, hanem olyan személyekre kivan építeni, akik sikraszállnak a renderváltás véghezviteléért. Nincs szó arról, hogy a Magyarok Világ- szövetsége mellett új szervezetet akarnanak létrehozni - mondotta Pásztor - de a nemzeti emigráció kirekesztve érzi magat az MVSZ-ból és ellenzi, hogy annak tisztségviselői a nemzetiek megkérdezése nélkül, a nevükben is nyilatkozzanak. $13000 magyar csecsemőkért USA támogatja az erdélyi magyar csecsemők amerikai adoptálását. Csiszár Julia a szegedi árvaház gondnoka a kis Ignáckával, akit mamája Szegeden szült meg amerikai adoptálás reményében. Lapunkban már több ízben foglalkoztunk azzal, hogy erdélyi magyar anyák Magyarországra, elsősorban Szegedre jönnek megszülni gyermekeiket abban a reményben, hogy ott, megfeleli ár ellenébe^ amerikai szülök fogják őket adoptálni és Amerikába vinni, ahol remélhetőleg majd jólétben fognak felnó'ni. (folytatás a 2. oldalon) Clinton elnök harcias boszniai terve, a szerbek utánpótlási vonalainak elvágasa és a muszlimok felfegyverzése teljes elutasításra talált európai részről. Az európaiak kérték, hogy az amerikaiak is küldjenek szárazföldi békefenntartó alakulatokat, mert úgy gondolják, hogy ez nagyobb megfontolásra intené őket. Bar az elnök állítja, hogy eddig is jóval többet tett, mint Bush elnök, ami valószínűleg igaz, de bejelentései nem voltak politikailag kellően előkészítve; különösen vonatkozik ez montenegrói, koszovoi ajánlatára, mely szerint amerikai erők állomásoznának az ország területén, ho^y a háború esetleges továbbterjedését megakadályozzák. Ajánlatát megköszönték és kijelentették, hogy Ők nem hívták az amerikaiakat és nincs is szükségük a segítségükre. Itthon a helyzet kedvezőbben alakult] a képviselőház Pénzügyi Bizottsága minimális változtatásokkal 24:14 arányban elfogadta az elnöki javaslatot az adózás módosítására. Minden demokrata támogatta, minden republikánus ellenezte a tervet. A módosítások a következők lennének: Személyi jövedelmi adó. Családonként WASHINGTON. D.C. A Medicare intézmény 32 millió idős amerikai és 3 millió 600.000 munkaképtelen személy egészségügyi kiadásait fedezi, ami 140 milliárd dollárba kerül évente a kormánynak. Ez 15 százalékai teszi ki az amerikai nép évi egészségügyi kiadásainak. A Clinton kormány most azt tervezi, hogy a Medicaire rendszert beleillesztik évi $140.000 felett, illetve egyéni adózás esetén $115.000 felett az adó a jelenlegi 31 százalékról 36-ra emelkedik, $250.000 felett 39.6 százalékra. Social Security. Azoknál a családoknál, akiknek évi jövedelme $35.000 fölött van, illetve egyéni adózás esetén $25.000 éves jövedelme fölött a Social Security összegének 85 százaléka adóköteles lesz. Energiaiadé. 26 cent/BTU (Millió British Termál Units) szinte minden energia hordozóra. Az aluminium- ipar és más elektromos energiát nagy mennyiségben felhasználó iparagak mentességet élveznének az energiaadó alól. Corporation adó. A jelenlegi 34 százalék az évi $10 millió fölötti nyereség esetén 35-re emelkedik. Kis magánvállalkozások. Jelenleg évi $10.000 irható le az adóból, mint gépvásárlás, egyéb beruházás, ez évi $25.000-re emelkedne. Adócsökkentés. Az üzleti vacsorák, szora- koas eddigi 80 százalékos adóleirása 50-re csökkenne. A tervezett adóemelés várhatóan $250 milliárd allanrn többletbevételt jelentene az elkövetkező öt évben. azon tervükbe, amellyel minden amerikainak biztosítani akarják az egészségügyi ellátását. Az American Association for Retired Persons (A ARP) aggodalommal tekint erre a tervre. "Mielőtt ilyen nagy horderejű változást hajtanának végre, jól tennék, ha nagyon alaposan átgondolnák a következményeket" - állítja a szervezet. PALE. Lezajlottak a választások a béketervről Boszniában. A végleges eredmények május 19-ere várhatók. A Vance-Owen terv szerint a szerbek Bosznia területének durván 40%-át tarthatnák meg, ami körülbelül a fele annak, amit jelenleg ellenőrzésük alatt tartanak. A terv nem biztosítja a szer- beknek Szerbiához való csatlakozását, ami jelen pillanatban az egyik legfontosabb követelménnyé lépett elő. Amint azt nyugati diplomaták előre jelezték a szerbek 100%-osan visszautasították a tervet, mig a muszlimok mellette szavaztak. A boszniai szerb vezetők szinte megfenyegették az Egyesült Államokat, hogy ha beavatkozik és kényszeríteni akarja őket a béketerv betartására, azt csak szárazföldi erők bevezetésével képes elérni, ott pedig ők az urak. Sokan visszautalnak a második világháborúra, ahol a németek 36 hadosztálya képtelen volt Titót térdre kényszeríteni. A szerbek azt mondják, hogy a terv visszautasítása egyben Bosznia állami létének végét is jelenti, s az ország véglegesen szétesett szerb, horvát és bosnyák részre. SZQVRZTMf Q ߀K€T€RVRÖl GRÓF TELEKI PÁL 100 000 DOLLÁROS FIZETÉSE A Washington Post tudósítója jelenti Budapestről: Hivatalos körök nyilvánosságra hozták, hogy az amerikai kormány 100 000 dolláros évi fizetésben részesíti gróf Teleki Pált, az Állami Vagyonkezelő Hivatal főnökét. A hir nyugtalanságot keltett az országban, mert úfjjy néz ki, hogy a privatizációt és az állami tulajdonban lévő vállalatok működését közvetve az amerikai kormány irányítja. Nacionalista (populista) elemek már eddig is azzal vádolták a kormányt, hogy kiárusítja az országot külföldnek. A most (folytatás az 5. oldalon)
