Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-05-06 / 18. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'i in McmA 81*62 3S NOlSriMVHO ON °VÍ?U1NI 33HO £561 HI33H l.INaxNi ISSN 0194-7990 Vol. XLVn. No. 18. Thursday, May 6. 1993. AMERICAN HUNGARIAN W, me. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003.Tel: (212) 254-0397 CLINTON lOO NAPJA Merénylet Szeles Mónika ellen HAMBURG. Egy állítólag Gunter P. nevű német polgár hátbaszúrta Szeles Mónikát, a tenisz világbajnoknőt, amint egy széken ült, várva a bolgár ellenfelével vívott mérkőzés következő menetét egy itteni teniszpályán. A merénylőt letartóztatták. Az orvosok szerint a seb nem életveszélyes, de lélektani kovetkezmenyei súlyosabbak lehetnek. A merénylet után több száz németországi szerb tüntetett a teniszpálya előtt. Szerintük a rendőrség el akarja titkolni a merénylet igazi hátterét. Előzőleg Szelest több ízben megfenyegették horvát nacionalisták azért, mert az újvidéki (Növi Sad) születésű Szeles Mónika nem volt hajlandó a szerbek ellen nyilatkozni a szerb-horvat-bosnyak viszályban. VÉRES MÁJUS 1. MOSZKVÁBAN MOSZKVA. Súlyos összetűzésre került sor a május 1-jét megünnepelni akaró baloldali és a nemzeti pártok vezetése alatt felvonuló moszkvaiak, valamint Jelcin rendfenntartó közegei között. Május elsejét mindig a Vörös Téren szokták megünnepelni. Jelcin ezt betiltotta és lezáratta a Vörös Teret. A felvonulók ekkor az Egyetem épülete fele meneteltek, de itt is útjukat állták Jelcin rendőrei. Az igy keletkezett összecsapásban több száz tüntető és rendőr megsebesült. Jelcin szószólója ezt az ellenzek provokációjának minősítette. Az ellenzék május 9-én, a ( náci Németország fölött aratott győzelem évfordulójára új tüntetésre készül. WASHINGTON, D.C. Április végén letelt Clinton elnök működésének első 100 napja. Sokan azt remélték, högy olyan sikeres lesz, mint annak idején Roosevelt elnök első' 100 napja. Csakhogy akkor teljesen más volt a helyzet az országban. 1933 március 4-én - akkor még az volt a felavatás napja - az USA közgazdasága csaknem teljesen Összeomlóban volt. 5000 bank ajtaja volt becsukva, 9 millió amerikai vesztette el megtakarított pénzét a bankokban, amelyekből egy centet sem kaptak vissza, mert nem volt bankbetétbiztositás. New York és Illinois államokban minden bankot bezárattak az ottani kormányzók. Bezárták ügy a new yorki, mint a chicagói értékdo'zsdéket. "Végünk van" - nyilatkozott a hivatalából távozott Hoover elnök, ("We are at the end of our rope") Tragikus volt tehát az ország helyzete. De ha nem lett volna olyan tragikus, Roosevelt elnök nem vihette volna véghez csodálatos munkáját. Mert ilyen körülmények között a kongresszus és a megrémült üzleti világ nem merte ellenezni egyetlen javaslatát sem. Roosevelt szabadkezet kapott radikális intézkedésekre. Es három hónapon belül meg tudta nyittatni a bezárt bankokat, munkaalkalmat létesített sok százezer munkanélküli fiatalnak. (Civilian Conservation Corps), talpra állította a mezógazdasagot (Agricultual Adjustment Act) > olcsó energiaforrást biztosított a farmereknek (Tennessee Valley Authority), megreformálta a bankrendszert, felélesztette a megbénult ipart (National Recovery Act). Clinton elnöknek nem volt ilyen "szerencséje". Mire őt 1993 január 20-án felavatták, a gazdasági élet már kezdett magához térni a pangásból. A bankcsődók költségét nem a bankbetétesek, hanem a kormány viselte, nem úgy, mint 1933-ban. Clinton tervei nagyszabásúak voltak. A deficit lefaragása jórészt a hadikiadások csökkentése: révén, lehetővé fogja tenni, hogy minden amerikainak legyen egészségbiztosítása; tervet készített arra, hogy minden fiatalember egyetemre járhasson, még akkor is, ha nincs rá pénzügyi fedezete. 60 milliárd dollárral munka- alkalmat tervezett létesíteni, hogy enyhítse a legégetőbb problémát, a munkanélküliségét. ( , Mindezekből sajnos eddig alig néhány valósult meg, a Republikánus Párt vezetőségének gáncsoskodása (filibuster) miatt. Tervéből csupán annyit hagytak jóvá, hogy meghosszabbítsák a munkanéküliségi biztosítás lejárati idejét. Ha a gazdasági válság olyan mértékű lett volna, mint 1933-ban volt, a republikánusok nem mertek volna ilyen romboló tevékenységet kifejteni. Clinton és az amerikai nép válasza csak egy lehet a republikánusok önző tevékenységére. Jövőre ismét választások lesznek. Ki kell buktatni azokat, akik önző politikai érdekekből meghosszabbítják az amerikai nép millióinak gazdasági agóniáját. Ezt követeli az amerikai nép érdeke. A republikánusok eddigi politikája eredményezte azt, hogy a világ vezető ipari államai kozott az USA vezet a gyermekhalandóságban, iskoláiból kerülnek ki a legrosszabbul nevelt diákok, ugyanakkor az USA-ban van a legnagyobb eltérés az átlagos munkás és az ipari pénzügyi mágnások fizetése között. A szervezett munkásságnak minden más vezető államban fontos szerepe van a termelés irányításában, kivéve az USA-ban. Ezeket a problémákat kell majd Clintonnak orvosolni elnöksége hátralévő szakaszában. MEGSZŰNTEK A HARCOK BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN BÉKEKÖTÉS AZ UTOLSÓ ÓRÁBAN Mire Warren Christopher, amerikai külügyminiszter , Clinton elnök határozott utasításaival, európai útjának első állomására Londonba érkezett, addigra a boszniai szerb vezetők Athénben aláírták a Vance-Owen féle béketervet. Ez a tizenegyedik órában megszületett aláírás azt jelentette, hogy a boszniai szerbek azonnal beszüntetik harci tevékenységüket, azonnal elfogadják az ENSZ közvetítésével létrejött békés megegyezést Bosznia, Hercegovina három nemzetiségi tartománnyá alakításáról. (a horvát és a muzulmán vezetők már korábban beleegyeztek f.z , . , ENSZ Radovan Karadzic kovetelesevel létrejött ajáirja a békeszer- megoldasba), zödést. Az aláírás^ az utolso pillanatig húzódott, annak ellenere, hogy a szerbiai szerbek es Jelcin orosz elnök is nagy nyomást gyakoroltak a halogató Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetőjére. Clinton elnök a békeszerződés aláírásai pozitív lépésként értékelte, de kijelentette, az amerikai katonai előkészületekkel nem all le, nehogy Karadzic még egyszer meggondolja magát, és ügy mint korábban ismét megsértse a tűzszüneti megállapodásokat. Karadzic a békeszerződes alairasa után Athénban tartott sajtókonferencián kijelentette: Aláírtam a szerződést, hogy megőrizzem a szerb nemzet egységét. Meggyőződésünk, hogy legfőbb érdekünk a beke, és majd a békés időszak során próbáljuk a többi érdekünket érvényesíteni. A boszniai muzulmánok vezetője, Alija Izetbegovic a békeszerződés aláírása után követelte: Azonnali tűzszünetet! Szűnjön meg a muzulmán - lakta falvak és települések bombázása. Az amerikai fenyegetés, a légierő bevetésének még a gondolata is elegendő volt a makacs boszniai szerb vezetők részére, hogy ha kenyszeredetten is, de beleegyezzenek a tűzszünetbe,a béke elfogadásába.
