Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-04-08 / 14. szám
e"KeJ/emeb Mábwétot, §Pa kémeit /cwántmÁ: Ára 50 irat Ért. a> 2nd Clast Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. Of N.Y.,N.Y. ISSN 0194-7990 Vol. XLVU. No. 14. Thursday, April 8. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003,Tel: (212) 254-0397 NINCS BÉKE BOSZNIÁBAN A szerb nacionalisták újra felrúgták az ENSZ közvetítésével nagynehezen összetákolt beketervet. A három érdekelt fél közül ketté, Horvátország ésL Bosznia, ha nem is készségesen, de beleegyezett a területi kompromisszumokba, Bosznia tiz önálló tartománnyá alakításába, de a boszniai szerb vezetőknek ez nem volt elég. Európának egyre inkább egy kiszélesedő balkáni háború lehetőségével kell szembenéznie. Döbbenetes képsorokat látni a televízió képernyőjén a Srebrenica, boszniai kisvárosból menekülőkről. A várost a folyamatos szerb nehézségi tüzérségi támadások miatt ki kellett üríteni és a több tízezer muszlim menekülőt biztonságosabb helyre, Tuzla közelébe áttelepíteni. A menekülőket szállító ENSZ konvojokat azonban a szerb erők nem engedték továbbhaladni és több tízezer, főleg asszony és kisgyermek rekedi meg az utón nem ENSZ-konvoj, menekülővel elegendő ivóvíz és élelem nélkül. A szerb katonai lépés egyértelmű a tűzszünet megsértésével és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Európa nyugati fele és az Egyesült Államok komoly katonai beavatkozásra kényszerül. A szerb nacionalisták Bosznia három részre osztását akarják rákényszeríteni a politikailag és főleg katonailag határozatlan Clinton-kormányra. A boszniai helyzet elemzése és a megoldás keresése minden bizonnyal szőbakerült Jelcin és Clinton legutóbbi megbeszélésein. Mindenesetre Oroszországnak na^y befolyása lehet az események alakitásara, hagyományos szerb szövetségeseinek meggyőzésére a tűzszünet és( egy maradandóbb béke megteremtésere a térségben. A VANCOUVERI CSÚCSTALÁLKOZÓ VANCOUVER. Clinton es Jelcin találkozóján Clinton elnök tudatta az orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok 1 milliárd 600 ezer dollár gyorssegélyt fog adni az orosz "demokraták" támogatására és ezenfelül sürgetni fogja a többi vezető ipari államokat, hogy ók is adakozzanak Oroszország gazdasági talpraállitására. Ezt az első több mint másfél milliárdos segélyt elsősorban a Nyugat-Európában szolgált és leszerelt szovjet tisztek lakásainak építésére fogják fordítani. Ezenfelül küldenek gyógyszereket, élelmiszert es több millió dollárt a csődben lévő orosz nagyipar részlegeinek , vállal- lalkozóknak való eladására. Jelcin nagy dilemmában volt a találkozón. Ha az amerikai segély túl csekély lesz, akkor nem segít Oroszország gazdasági válságán. Ha viszont Amerika túl sokat ígérne, akkor Jelcin ellenfelei megvádolnák, hogy árúba bocsátotta Oroszországot a külföldi nagytőkének. Az orosz nép emlékszik arra, mi történt azzal a 24 milliárd dollárral^ amit tavaly ígértek nekik. Az Egyesült Államok pénzügyi szakértői szerint ebből csak 8 milliárd jutott el Oroszországba, de ezt a 8 milliár- dot elsősorban inkább az Oroszországba exportáló amerikai üzletek befektetésének garantálására használták fel. Tavaly 47 ezer tonna élelmiszert kapott Oroszország, amerikai élelmiszerexport cégektől^ A legújabb közvéleménykutatás szerint az amerikai nép többsége, kb. 80%-a nem támogatja az oroszoknak nyújtandó pénzbeli segélyt, amikor Amerikának óriási az állami deficitje. Clinton ezért nem annyira külföldi segélynek, mint "pótékony- sagi akciónak" állítja be Jelcinek támogatását. Most már nem is annyira Jelcin támogatásáról beszél, mint az orosz demokrácia védelméről. Clinton szerint Jelcin az egyetlen orosz, akit demokratikus módon választottak meg. De az orosz parlament, amelyet Clintonék nem tartanak elég demokratikusnak, mert azt még a szovjet rendszer idején választották meg, volt az, amely Jelcint az elnöki hivatalba juttatta! OROSZORSZÁG "NÉGY JÖVŐJE" A találkozó alkalmával a N.Y. Times megbízta volt moszkvai tudósítóját, David K. Shiplert,vázolja miként látja Oroszország jövőjének kialakulását. Shipler négy lehetőséget lat. 1./ Katonai puccs, amely egy konzervatív nacionalista kormányt juttat hatalomra és amelyet támogatna az orosz görög-keleti egyház. 2./ Polgárháború, amely a még mindig meglévő atomarzenál jelenlétével világválságot idézhetne elő. 3./ A jelenlegi pártkúzdelmek folytatódnak egyideig, azután kommunisták, demokraták, konzervatívok pártküzdelmei után egy új koalíciós kormány és gazdasági rendszer alakulna ki. 4./ Folytatódna a jelenlegi küzdelem a két csoport a piac- gazdaság hívei és a régi rendszer támogatói kozott. Oroszország olyan nagy és az ( orosz nép már annyi válságot élt át, hogy egynéhány esztendeig ezt is ki fogja bírni. Boris N. Jelcin, Brian Mulroney, Canada elnöke és Clinton elnök A WALL STREET JOURNAL VÉLEMÉNYE i i * A Clinton adminisztráció nem ellenezne, ha Jelcin egyszerűen feloszlatná az orosz parlamentet. Az orosz hadvezetŐség elsősorban biztonságot óhajt. Itt az ideje annak, hogy Jelcin a hadsereg segítségével befejezze a forradalmat a piacgazdaságra való átmenetet, (márc. 16.) Ezt tanácsolja különben Jelcinnek A.M. Rosenthal, a N.Y. Times volt főszerkesztője is. Az orosz parlament tagjai meg akarják fojtani Jelcint. Meg is fojtják, hacsak Jelcinnek nem lesz bátorsága a Nyugat segítségével feloszlatni a parlamentet és megsemmisíteni a szovjet alkotmányt - írja Rosenthal (így aztán teljes lenne a demokrácia diadala Oroszországban.) MIAMI. Barbara Jansen Meller, német turistát Miami, Floridában ismeretlen tettesek megölték, amikor bérelt autójával eltévedt a városban. Az eset nagy port vert fel nemcsak Floridában, de Németországban is. O volt a hatodik külföldi, akit december óta megöltek itt. Az eset sokat arthat a floridai turistaiparnak. (A hatóságok fontosnak tartják a turisták figyelmeztetését a veszélyekre, amelyek egyes vidékeken érhetik őket. Menekülő gyermekek a meggyujtott könyvek melegénél. _________
