Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-04-01 / 13. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. ISSN 0194-7990 Vol. XLVH. No. 13. Thursday, April 1. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003.Tel: (212) 254-0397 Szűrős Mátyás: Számadás’92 (A fel évszázaddal ezelőtti szárszói találkozó örökségét yállalva nem pártren- dezményként hirdették meg kisujszállason a Számadás ’92 cimŰ konferenciát, amelyre csaknem száz résztvevőt invitálták a szervezők: koztuk 18 MDF-es, öt MSZP-s honatyát, négy független, valamint egy-egy kisgazda és kereszténydemok­rata országgyűlési képviselőt. Az eszmecsere egyik szónoka volt Szűrös Mátyás, a parlament alelnöke, az ó felszólalásából idézzük az alábbiakat.) Szűrös Mátyás A magyar történelem egyik vonulatát a nemzeti egység- és "kirekesztési" törek­vések változó láncolata képezi. Képesek vagyunk-e ezen változtatni közős erővel? Vagy marad régiben az egymással való viaskodés, a széthúzás és a torzsalkodás? Felelősség a nemzetért Idézettel kezdem. Pázmány Péter nehéz helyzetben igy figyelmeztette nemzetét: "Én a békességnek érzésében szívből fá­radok, mert akarnám, hogy ezt a kevés magyarságot jobb időre tartanok es egymást ne fosztandók." Régen hangzott el, archa­ikus a szöveg, de a benne foglalt szózatot meg kellene szívlelnünk. Tavaly nyáron több politikustársammal együtt megfogal­maztuk, hogy fel kellene éleszteni és megújítani a nemzeti kerékasztal-tárgya­lásokon érvényesült megbékélés és megegye­zés szellemét. Mert nem az a fontos, ki honnan jött - ez sem mindegy persze -, sokkal lényegesebb ma, ki hova megy. (Sajnos ez a szándék nem talalt akkor megfelelő visszhangra.) Egjy másik idézet is hasonló súlyú. Bibó István a következőket irta, illetve gondol­ta 1948-ban: "Vezetőkben és a közösség egyes tagjaiban döntő pillanatokban végze­tesen hiányzott vagy megzavarosott a közösség érdekeinek felismerésére irányuló normális ösztön... A magyar nemzeti közösségben újból meg újból olyan módon vetődtek fel a döntő, az egész közösséget foglalkoztató és megosztó kérdések, hogy annak következtében a közösség terméket­len, sehova nem vezető harcokba bonyoló­dott, és a valóságos feladatokkal, valóságos problémákkal szemben vakká lett." Bibó állítását lehet vitatni, de végül is elgondol­kodtatóak szavai: nem valami ilyesmi történik-e most velünk, a politikai elit és a pártok köreiben is? Hogy vannak, akik túlmagyarkodással, melldóngetéssel, magyarkodó szólamokkal kiüresitik a nemzet fogalmát, próbáljak kisajátítani a nemzet képviseletét, és nacionalizmust gerjesztenek. Egy biztos, a magyar nép döntő többségiétől idegenek ezek a végletek és szélsőségek. A magyar nemzet befogadó természetű, ezert is tudott ezer éven át megmaradni. A magyar néptől távol áll a nacionalizmus és antiszemitizmus egyaránt, és ez kell hogy a mérvadó legyen a politizálásban. A nemzettudat tisztulását nekünk magyaroknak itthon kell segítenünk és véghezvinnünk. Illyés szavaival élve, ha lehet "anyanyelvi szinten", hogy értsük (folytatás a 2. oldalon) TOVÁBB TART AZ OROSZ VÁLSÁG MOSZKVA. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki a piacgazdaságra való gyors átmenetet szorgalmazó Jelcin és a Khasbulatov,parlamenti elnök vezetése alatt lévő nacionalistákból es kommunistákból álló ellenzék között. Jelcin ( beismerte a kongresszus előtt, hogy hibát követett el, amikor önkényesen teljhatalmi intézkedéseket hozott. Ezeket visszavonta és helyette konferenciát javasolt közte és az ellenzék vezetői között. Jelcin fáradtnak, megviseltnek nézett ki, amikor ezt a javaslatot tette. Ismét felhangzott a parlamentben a vád, hogy Jelcin reszeg volt! Maria Sorokina, egy női képviselő, Jelcin azonnali elmozdítását követelve ezt ( kiáltotta a mikrofonba: képviselő elvtarsak, képviselő urak (ez gúnyolódás volt Jelcin híveire irányítva), többségükben férfiak vannak e teremben, meddig tűritek ezt a gyalázatot? Egy másik képviselőnő, Nina Solodyakova feltette a kérdést: "1068-an vagyunk itt az orosz nép képviseleteben és lépésről lépésre engedjük át országunkat a demokra­táknak, akik leveseskonyhákba terelik az orosz népet és külföldről küldött ócska ruhába öltöztetik egykor hatalmas országunk népét. A szabad piac csak inflációt, gazdasági káoszt és külföldi könyőradomanyokat hozott nekünk." Végül Juri Slobodkin, a mongol hatar- menti Tuva tartomány egyik képviselője néven nevezte a gyereket:"Jelcinta nemzet­közi finánctöke támogatja diktatúrára való törekvésében, hogy primitiv rabló kapitalizmust kényszeritsen az elszegénye­dett Oroszországra." Boris N. Jelcin Ruslan I. Khasbulatov Valery Chalidze orosz disszidens politikus szerint - aki még 1972-ben hagyta el a Szovjetuniót — Jelcin hatalomrajutasa óta sorozatos, súlyos hibákat követett el az ország vezetésében. Ezek következte­ben bűnözés és korrupció uralkodik az országban. Önkényesen és nem demokrati­kus módon kormányzott. A gazdaság térén a kapitalizmus olyan kegyetlen képviselői­nek tanácsát követte, mint Jeffrey Sachs és Jegor Gajdar (akit nemrég meneszteni kellett Jelcinnek). Mindezek következtében (folytatás a 2. oldalon) Mire e sorok megjelennek, a los angelesi szövetségi esküdtszék már dönthetett Rodney King brutális verésével vádolt négy helybeli rendőr ügyében. Ha ismét felmentik Őket, megújulhatnak a tavalyi zavargások. Csakhogy ezúttal a rendőrség készen áll, csirájában való elfojtására újfajta könnygáz bombákkal és a már előre mozgásitott 7000 főnyi rendőrséggel. De a rendőrség mozgósításán kívül a los angelesi hatóságok nem tettek semmit a körülmények orvoslására, amelyek tavaly a véres lázongást előidézték. Gates rendőrfőnök, igaz, lemondott, de ez nem nagyon bántja, mert emlékiratai megirasa­(folytatás a 4. oldalon) LOS ANGELES, 1993 Ara 50 (Ml

Next

/
Thumbnails
Contents