Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-08-27 / 32. szám
Thursday, Aug. 27. 1992 3. AMERIKAI MAGYAR SZO Bollobás Enikő megmagyarázza az óhazai helyzetet A Washington Post aug. 6-i számában közölte Bollobás Enikő» a washingtoni magyar nagykövetség ügyvivőjének elemzését a magyarországi helyzetről. Ebből közöljük az alábbi részleteket. A kommunizmus utáni társadalmak mindegyikének megvan a( maga kijózanodási émelygése. Magyarországon ez búskomorságban mutatkozik, valamint abban, hogy győzzék meg Őket, nincs okuk búskomorságra. A külföldi látogatókat meglepi ez a pesszimizmus. Hogy a közérzet leromlását megértsük, meg kell néznünk, mi történt a kommunizmus Összeomlása óta. Egy forradalom részegitö napjai után bekövetkezik úgy az ujjongás, mint a melankólia. Yeats, a nagy ir költő, ezt igy fogalmazta meg az 1916-os ír forradalom után: Szörnyű szépség született. A mi időnkben is ilyen ellentmondás van jelen. Több éves magyarországi diplomáciái szolgálat után egy amerikai barátom kijelentette, hogy zavarja őt a magyar ember azon tulajdonsága, hogy nem látja a teljes képet egy helyzetben, különösen akkor, ha a teljes kép fényesebb, mint a kép egy kisebb része. A totalitáriánus rendszerek megköveteltek a néptől, hogy családjaikon és barátaikon kívül gyanakodjanak mindenkire. A kommunisták arról akarták a népet meggyőzni, hogy ha valaki nyer valamit, akkor azt másoktól nyerte. Szóval, ha valaki meggazdagszik, akkor valaki másnak szegénnyé kell valnia. Ismerjük azt a legendát az amerikai és kelet-európai farmerről: Amikor egy amerikai látja szomszédja tehenét, akkor azt kívánja, hogy neki is legyen egy tehene, amikor ( e^y kelet-európai látja, hogy a szomszédjának van egy tehene, akkor kéri az Istent, hogy ölje meg azt a tehenet. * Mrs. Bollobás diplomata létére nem akarta névén nevezni a gyereket és kijelenteni, hogy ejyy magyar ember, ha másnak a tehenét latja, akkor azért imádkozik, hogy a ménkŐ csapjon bele. így hát csak kelet-európaiakról beszél. Ami persze nem dicséri nagyon a lengyel, cseh és szlovák parasztokat. Mi tiszteljük és becsüljük a washingtoni nagykövetség tagjait. Minden bizonnyal sokat dolgoznak feladatuk végzésében, hazájukat képviselve. Ez vonatkozik Bollobás Enikőre is. Szeretnénk megkérni azonban Mrs. Bollobást, hogy ha a magyar kózgazda- s&g' vagy társadalom mai helyzetéről akarja tájékoztatni az amerikai közönséget, ne Yeats verseiből idézzen, ne idézzen nem létező példabeszédet, hanem vegyen elft egy hivatalos statisztikai könyvet a magyar mezőgazdaságról és abból állapítsa meg, hogy hány tehenet pusztított el az Isten irigy magyar parasztok kérelmére. Nekem sajnos nincsenek meg a szocialista rendszer utolsó éveinek mezőgazdasági statisztikai, de meg vannak a hetvenes évekéi, melyek szerint a tehenek száma évente kb. 4000-el növekedett az országban 1970 és 1980 között. A sertéseké egy millióval. A magyar néptől, elsősorban a magyar földművelőktől pedig kérjen bocsánatot Mrs. Bollobás. Nem volna szabad úgy jellemezni a magyar népét, ahogyan Ó tette. Deák Zoltán Szobrot allitanak Budapesten, Giorgio Perlascanak, az olasz kereskedőnek, aki 1944-45-ben több mint Ötezer budapesti zsidót mentett meg spanyol védlevéllel a deportálástól. Giorgio Perlasca 84 éves kofában 1992, augusztusban hunyt el. Ma Közép-Európa ismét újabb történelmi válság peremén egyensúlyoz, amely századunkban immár harmadszor változtatja meg az egész földrészt. Nem csupán az államhatárok forognak kockán, hanem maga a demokrácia is. Pillanatnyilag talán nem , történik semmi igazán felháborító. ,Am a vihart mindig csend előzi meg. Es minden háború előtt béke van. Aztán hirtelen kitör a vihar, És csak amikor már a gyilkolás Őrülete magával ragadta az embereket, akkor válik világossá, hogy amit békének véltek, csupán a háború előtti csend volt. Az optimista még mindig abból a feltételezésből indul ki, hogy a kommunista rendszerek 1989-ben bekövetkezett bukása a kontinensnek ezen a részén valamiképpen automatikusan elindította a parlamenti demokrácia es a kapitalizmus előrehaladásának korszakát. A borúlátó azonban azt kérdezi, hogy vajon 1918 után elég volt-e njegszabadulni a posztfeudalis monarchiáktól ahhoz, hogy a demokrácia automatikusan fejlődjön? Majd eszébe jut a weimari köztársaság gyengesége, a katonai uralom Lengyelországon és Magyarországon és a német nép öngyilkos, de mégis szabad választása, amikor demokratikus utón hatalomra segítette Hitlert. És arra is emlékezni fog, hogy 1938-ban az osztrákok is ugyanolyan demokratikusan szavaztak a náci Anschlussra, mint ahogy a csehek többsége 1946-ban a kommunistákra. Mindez a huszas évek eseményeinek kafkai megismétlődése. Ezért senkit sem lepnek meg a média találgatásai, hogy kinek az érdekeit szolgálná az Egyesült Államok elnökválasztási kampányában a Nyugat valamiféle látványos katonai akciója Boszniában. Nem azért a kétmillió menekültért aggódnak, akiket minden demokratikusan gondolkodó ember európainak tartana, ha éppen semmi nem forogna kockán. Es nem törődnek az elpusztított falvakkal, városokkal és holtak ezreivel sem, vagy azzal, hogy mindez milyen következményekkel jár Európára nézve. Csak egy dolog fontos és ez az elnökválasztás. De a szabad választások Önmagukban még nem csinálnak demokráciát. A huszadik század folyamán Európában a demokrácia soha nem volt képes megvédeni magát a diktatúrával szemben, vagy megakadályozni a konfliktust, még mielőtt emberéletet követelt volna. Es ezért a demokráciának és a demokratáknak elviselhetetlenül magas árat kellett fizetniük. Ki emlékszik ma már arra, hogy az Összes modern diktatúra a világnak ezen a részén született meg? Ebben a piHanatban Csehszlovákiában a júniusi választásokon győztes politikai pártok képviselői feloszlatják hazájukat. A szemlélőt meglepi, hogy láthatóan milyen tökéletesen közömbösek döntéseik külpolitikai következményeivel szemben. Csehszlovákia határait az első világháborút követő nemzetközi szerződések határozták meg. Hetvenöt évvel később a magyar nacionalistak érvei félreérthetetlenek: "Magyarorszag ezeket a szerződéseket Csehszlovákiával irta alá. Csehszlovákia nem létezik többé. Ezért szükséges újratárgyalni a Szlovákia és Magyarország közötti határt." Ugyanezt az érvelést fogja alkalmazni Ukrajna és követelni fogja a mai Szlovákia legkeletibb részét. A demokratikus erŐk ezekben az országokban hivatkozni fognak a helsinki EBEE-konferencia dokumentumaira, meg a kozospiaci országok nyitott határainak példájára, de ezt ott naivnak, sőt akár hazafiatlannak is fogják nyilvánítani. A szlovák határok legelső sikeres revíziója precedenst fog teremteni, először egész Közép-Európa, majd talán a világ más részei számára is. Az erdélyi, vajdasági és ukrajnai magyarok problémájuk hasonló megoldását fogják követelni. A Moldová- val való egyesülés lehetőségétől megerősödött Romania, miközben fenyegetve érzi magát Erdélyben Magyarorszag áltál, a korábbi történelmi gyakorlatnak megfelelően Szerbiában keresi majd szövetségesét. Bukarest ki fogja jelenteni, hogy soha nem mond le Erdély fölötti történelmi jógáiról es Szerbiával együtt nemzetközi konferenciát kezdeményez "a vitatott területek népességcseréjéról". Románia igy akar majd megszabadulni az erdélyi magyaroktól. Szerbia pedig a koszovoi albánpktól. A ki nem mondott választási lehetőség az attelepüles es az erőszak között lesz. Egész Közép-Euróbában erősödni fog a visszataszítóan agresszív nacionalizmus. A mai britek és franciák ugyanilyen passzív módon igyekeznek elkerülni a visszaemlékezést, hogy a Hitlerrel szemben alkalmazott megbékélési politikájuk ugyanannyira elősegítette a háborút, mint maga a nácizmus. Nem akarnak emlékezni, hogy passzív demokratáik osztoznak azoknak a demokratikusan megválasztott politikusoknak a vétkes vakságában, akik döntöttek a háború és a béke kérdésében. A német és az olasz diktátorok 1938 Őszén Münchenben találkoztak a demokratikusan megválasztott brit és francia miniszterelnökkel és együtt döntöttek Közép-Európa sorsáról. "Nem fogjuk megkockáztatni a háborút valamely kicsiny távoli ország miatt, amelyről keveset tudunk" - mondta Chamberlain Csehszlovákiáról és segített Hitlernek elpusztítani. A kommunizmus veresége Európában és a Szovjetunió ö’sszeomlasa még nejn jelzi a demokrácia végső győzelmét. Es ha ezek a tények a világ bármely pontján előretörő antidemokratikus tendenciák mentségéül szolgálnak, akkor sokkal jobban veszélyeztetik a demokráciát, mint a hidegháború idejen. Ha a nyugati demokratikus szövetségesei magara hagyják Németországot, hogy nézzen szembe egyedül Európa gazdasagi- lag gyenge és politikailag destabilizált posztkommunista részevei, akkor előbb utóbb belerántják a régió nacionalista zűrzavarába. És akkor rákényszerül, hogy először átvegye a gazdasági, de később a politikai felelősséget is. Magára hagyta a demokrácia pluralizmusa és az európai gondolkodású közös felelősségvállalás. E percben Csehszlovákia demokratikusan megválasztott populáris politikusai felosz.'.- latják a hazájukat. Környezetükben a süketek vaksága nem érzékeli a demokrá- ciaellenesseg közelebb kerülésének lehetőségét. Drszmé MDRi BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanar Cukorbetegség • pajasmirigy problémák és egyéb hormon*«varok diagnózisa és kezelése 220 East éTth Street EEW TÖBBET 10021 Telefon: (SIS) 6284626 Appointment csak előzetes bejelentéssel ...... ■■ ' nm JAN URBAN: = A süketek vaksága
