Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-07-16 / 29. szám
Thursday, July 16. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Balladák népe között Kallós Zoltán: A hagyományaink nélkül elveszünk magunk is A közelmúltban hat napon keresztül együtt vándoroltunk Erdélyben a 67. életévét taposó Kallós Zoltánnal. Dicsőy szentmártontól Brassóig, a Szent Anna-to partjától Székelyudvarhelyig, a Békás- szorostol a torjai barlangokig végigmeselte az utat. Minden faluról akadt egy története, ismerte a székely kapuk faragóit, a köröndi tányérok es bokályok mestereit, de még a titkos, jel nélküli temetőket is számon tartotta. És ha úgy adódott, vaskos viccekkel idézte közénk a székely góbé gondolkodás szürreális fonatokkal átszőtt filozófiáját. Amikor 1973-ban megjelent a balladak könyve, az idősebb generáció megkönnyebbüléssel üdvözölte, látva, tapasztalva, hogy nem vesz a semmibe az a kincs, ami utrainditotta egykor Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. A fiatalok - nem kisebb öpömmel - viszont a felfedezés érzésével vettek kezükbe a gyűjteményt. Vajon hogyan él ma a balladák népe? - kérdeztem Kallós Zoltántól. Kézdivásárhelyen ültünk le beszélgetni. Tiltott legényavatás- Sok gonddal, de élünk. Mindenki kapaszkodik, hogy visszakapja, amit örökölt. Sajnos azonban, éppen most veszik ki a földet a talpunk alól. Itt tiz hektárnál többet senki sem kaphat. Ez különösen a legjobban a csíki székelyeket sújtja, akiknek rengeteg erdőjük volt, és az tartotta el őket. ök mindössze egy hektárt kapnak vissza az erdőből.- A földeken ötven-hatvan évvel ezelőtti módszerekkel dolgozó embereket látok. Bivaly huzza az ekét, és a vállra akasztott kendőből vetnek.- Kénytelenek erre, meg kell élni. De meg igy is menne valahogy a gazdálkodás, am nagyon lecsökkent az állatállomány. Sok helyről elmentek a fiatalok, az Öregek pedig nem képesek megművelni a földet. Ha olcsóbbak volnának a ^épek, akkor ketten-hárman-negyen is összeállnának, ho^y vegyenek traktort, és tudjanak földet művelni, szántani, veteni. Sajnos az állami kölcsönnek olyan magas a kamatja, hogy ezt nem tudjak megengedni maguknak. Ahhoz, hogy mi gazdaságilag megerősödjünk, elsősorban nagyon fontos volna, hogy Magyarország teljesen talpra álljon. Akkor lehetne kozós szövetkezeteket csinálni, es függetleníteni tudnánk magunkat mások rosszindulatától.- Addig is élni kell. Az erdélyi magyarság mindig büszke volt arra, ho^y az értelmisége, a gazdasági, politikai es lelki vezetői európai normákhoz mérik a felkészültségüket.- Szellemileg nincs is probléma, mi mindig tudtuk és átéltük, hogy nekünk tízszer annyit kell tanulni a fennmaradáshoz, a megmaradáshoz, mint a másik állampolgárnak. Mi mindig éreztük, hogy mindenkeppen bizonyítanunk kell. Ezért is fontos, hogy Magyarorszag szellemileg es gazdasagilag messze fölötte legyen a környező államoknak. Reméljük, hogy ez be fog következni. Az eddig elnyomott hagyományok mennyire tudnak újraéledni és segítségére lenni az új generációknak egy szerencsésebb élet kialakításához?- Próbáljuk szebbé tenni az életünket a hagyományokkal. Nem mondok egyebet, például az apacai legény avatást annak idején, Ceausescu alatt teljesen letiltották. Habar volt és van egy olyan törvénycikk, amely szerint az élő népszokásokat nem szabad bántani és tiltani, mégis mindig külön engedélyt kellett kérni a Buday—Ortutay: Székely népballadák (1935) minisztertől, hogy az ünnepet megtarthassák Apácán. Talán azért berzenkedtek, mert a legényavatás összefüggött a vitézzé avatással. íjjal és nyíllal lőnek egy kakasra, miközben párbeszédek hangzanak el. Minden évben igy avatták fel a konfirmátus legényeket. Nagy ünnepség ez. Eszem-iszom, tánc. A környező falvak is odagyülnek. Ezektől a tömeges megmozdulásoktól nagyon féltek. De ugyanilyen félelmet keltett a széki Szent Bertalan napjának a megünneplése is, amit az utolsó tatárdülás betörésének emlékere tartanak. Ezt sem nézték jó szemmel. Rendszerint kint volt a Securitate és piszkálták az embereket. Rengeteg külföldi érkezett az alkalomra Székre, es ha valaki bement egy házhoz, a házigazdát behívtak és megbüntették. Rafinált genocídium- Az elmúlt években rengeteg fiatal elment Erdélyből. Ugyanakkor láttam, hogy akármelyik városban, faluban álltunk meg, azonnal körülvettek a fiatalok. Van esély, hogy nem csupán Ont, hanem egymást is megtalálják a táncon tül is? Esetleg sikerül hazahívniuk azokat, akik elvándoroltak?- Én ismerek olyan fiatalt, nem egyet, aki készült elmenni, beadta az iratait, de ahogy megélte a változást, visszavonta a kitelepedési kérelmét. ScJt! Van olyan, aki elment, és ha majd a dolgok rendeződnek, mindenkeppen vissza akar jő'nni. Nemcsak fiatalok, még családos emberek is. De annyira bizonytalan a világ, hogy félnek még. az emberek. Ha a vásárhelyi események nem következnek be, biztos, hogy nem mennek el annyian.- Sokkal kevesebbet tudunk a moldvai magyarokról, mint az erdélyiekről. Ön viszont mindennapos vendég ott. Most is odakészül.- Moldvában is nagyon szépen megindult minden. A vásárhelyi események után jött a megtorpanás. Nem merik nyíltan vállalni, hogy magyarok. Pedig ott még azok is magyarok, akik nem tudnak magyarul. Megszólítom a románul beszélő embert, katolikusnak mondja magát vagy ungurnak. (- Miben bíznak Erdélyben, Moldvában, Romániában a kicsi falvakban küszködő emberek?- Nem pontosan látják, hogy mit várhatnak. A politikai folyamatoktól sok minden függ. Nagyon örvendenénk, ha az ukrán lakosság, ami Besszarábiában van - ha arra kerül sor, hogy Romániával egyesüljön az a rész -, idekerüljön, mert az nekünk is jobb volna. Akkor többen volnánk kisebbségben. Féltett ünnepek- Végezetül térjünk vissza az Ón szakmájához. Sokan úgy kezelik a népművészetet, a hagyományokat, műit a modem élet nélkülözhető díszítését, ami nem fontos. így, ilyen tendencia mellett mit adhatnak a tradíciók?- Én is látom, hogy sokan lekezelik a hagyományokat. Leszólják: ez a kultúra? Ez a primitiv ósdiság? A hagyományokat tudatosan kell Őrizni, különben nem maradnak meg. Újra kell diszitenünk a templomainkat, újra felöltem a népviseletet legalább a konfirmálásra, bérmálkodásra, az Ürvacsorára, áldozáskor. Az ünnepeinkhez félve ragaszkodnunk kell. Olyan ez, mint amikor a déltiroliak öltöznek be az( ünnepeiken a maguk viseletébe, de attól még nyugodtan vezetik a legmodernebb autóikat. Szeretnem, ha a hostati asszonyok sem hagynák el a viseletűket. Es ezzel együtt az egyeb szokásokat, a táncot és alapvetően a nyelvet. A nyelv, ami még éltet minket. Ha a hagyományainkat múzeumba tesszük, múzeumba kerül a nyelv is s vele együtt mi magunk is.- Éveken keresztül azt hallottam Önről, hogy depressziós, szinte buskomor. Szerencsére most napok óta derűsnek látom. Miben reménykedik?- En már azon kezdtem gondolkodni, hogy nincs már annyi hátra, amennyi elmúlt. Az Isten megőriz engem attól, hogy meg annyit éljek, amennyit éltem. Latom édesanyámon, milyen nagy terű az öregség. Én meg ki szeretnem használni a rövid, hátralevő időt. Minden alkalmat meg akarok ragadni, hogy minél többet lehessünk együtt, egymás örömére. Szendrei LŐrinc FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMAS Általános, családi orvos. 83 39 DANIELS St. Briar wood (Queens) N.Y. 11435 Tel: (718)291 5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. ic Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok
