Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-07-16 / 29. szám

A Demokrata Konvenció. .. /imerffcal ÄraMcwrt Ért. as 2nd Class Mattat Dac. 31. 1952. under tha Act of Much 2, 1879. at tha P.O. of N.Y.Ji.Y. ISSN 0194-7 MO VoL XLV. No. 29. Thursdau, July 16. 1992. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 New York nagy érdeklődéssel és izgalom­mal várja a demokrata konvenció drámáját. Az izgalmat nem az okozza, hogy ki lesz az elnökjelölt mert az a kérdés mar megol­dódott az előválasztásokon. Voltak idők, amikor valóban csak a partkonvención dőlt el, hogy ki lesz az elnökjelölt. Voltak konvenciók, amikor 103 szavazást kellett tartani a teremben (1924-ben) amig egy jelölt megszerezte a többséget. Az izgalmat most New Yorkban az okozza, hogy lesznek-e komoly rendza­vargások a konvencióval kapcsolatban. Tüntetni készülnek az abortusz elleni szervezetek, mert Clinton a demokrata jelölt támogatja a nőknek az abortuszhoz való jogát. De ennél is aggasztóbb annak lehetősége, ho^y a város domonikai szár­mazású lakossága tüntetést fog rendezni egyik honfitársuk Garcia meggyilkolása miatt.^ A város dominikai negyedében mar több éjszakán súlyos zavargások voltak. Úgy Dinkins polgármester, mint O' Connor katolikus érsek személyesen látogatta meg a környéket, hogy enyhítsék a feszült­séget, megnyugtassák a lakosságot. Egyes híresztelések szerint az állam felkészült 4000 főnyi nemzetőrség kivezénylésere a konvenció tartamára, de ezt Cuomo kormányzó megcáfolta. Az idei elnökségi választáson annak a pártnak jelöltje, illetve az a független jelölt fog győzni, amelynek vagy akinek programja meg fogja győzni az amerikai nép többséget arról, hogy képesek lesznek munkához juttatni a munkanélkülieket, ugyanakkor biztosítani tudják a jelenleg dolgozó munkásokat, hogy állásuk biztosít­va van. Ha pedig elvesztik állásukat, al­kalmuk lesz, az állam támogatásával új munkaalkalomhoz jutni. Ez természetesen ellentmond az amerikai gazdasági rendszer elemi szabályainak; a munkaadó akkor es annyi munkást meneszt állásából, ahány szükséges profitja biztosí­tásához. Ezért támogatják azokat a poli­tikai pártokat, amelyek fenntartják e jogát. A demokrata párt konvenciójáról nyilvános­ságra került (N.Y. Times julius 11), ho^y úgy Clinton, mint Bush 55 millió dollárt fog kapni a szövetségi adójövedelemből választási célokra. Azonkívül a nagyobb cégek, elsősorban a Wall Street-i vállalatok három millió 150.000 doüárt, olaj és gáz­üzemek ugyancsak három millió dollárt, biztosítási vállalatok két millió 120.000 dollárt, dohánygyárak egy millió 890.000-t, ingatlan vállalatok egy millió 590.000 dollárral járultak hozzá az érdekeiket képviselő jelöltek választási alapjaihoz. Perotnak persze nincs szüksége mások támogatására. O a mellényzsebéből elŐ tudja teremteni azokat az összegeket, amelyeket a többi jelöltek kapnak az amerikai üzleti világtól. MIAMI. Az itteni esküdtszék bános szövet- kezes és drogcsempészés vádjában bűnös­nek itelte Noriega volt panamai diktátort es 40 évi börtönbüntetést szabott ki rá. Köztudomású, hogy Noriega hosszú ideig a CIA-val működött együtt. Bili Clinton and Albert Gore GORE A DEMOKRATA ALELNÖKJELŐLT t Az amerikai f választási rendszer 140 eves történelmének legnagyobb válságán megy at. Kaotikussá vált a két nagy törté­nelmi part a republikánus es a demokrata párt helyzete. Az amerikai választók milliói kiábrándulva tekintenek rajuk, de megrendült a bizalom a politikai intéz­ményekben, a kormányban a Legfelsőbb Törvényszékben is. , , , A válság előjelei már évek óta lathatok voltak. A választók e^yre csekélyebb hányada él választási jogával. Most pedig mindehhez a már évek óta tartó gazdasági válság is hozzájárult, a kiábrándult válasz­tók tömegesen fordultak egy politikailag teljesen tapasztalatlan dúsgazdag üzletember, Perot felé, megváltást, megoldást réméivé Ígéreteiben. A1 Gore szenátornak alelnokjeloltnek való bejelentesevel Clin­ton megpecsételte a demokrata part, de valószínűleg az egesz ketparti rendszer sorsát. A demokrata párt addig volt élet­erős, addig volt az amerikai nép dolgo­zó többségének po­litikai gyűjtőhelye, amig képviselte az ipari munkásság, a kozeposzt'aly a farme­rek es a fekete lakosság többségének érdekeit. Ezért voltak képesek a demokraták Rooseveltet, Trumant, Kennedyt, L.B. Johsont és később Cartert a Fehér Házba juttatni és a kongresszust uralni. De Nixon óta a republikánusok a faji elóitéletek elvtelen kihasználásával elidegenítették a fekete szavazókat épp úgy mint az ipari dolgozókat a demokratáktól. így jutott elnökségre Ronald Reagan es George Bush. Clinton, ahelyett, ho^y igyekezett volna a régi népi koalíciót újjáéleszteni elhatarol­Al Gore ta magát nemcsak Jesse Jacksontol, de még az olyan politikusoktól is, akiket a republikánusok a "liberális" jelzővel bélyegeztek volna meg, mint Cuomo new yorki kormányzótól, Harkin iowai szenátor­tól vagy Brown volt californiai kormányzó­tól. Nem mintha A1 Gore szenátor magas tisztségre méltatlan volna. Gore fedhetet­len előéletű demokrata politikus, torony­magasan emelkedik ki a szenátus többi vezető tagjai, mint Helms, Dole, Spector, Simpson, Thurmond. R.W.Apple a N.Y.Times neves kulmunka- társa rámutat arra, hogy az a tény, hogy a demokrata párt elvesztett öt elnökválasz­tást a legutolsó hat közül, arról győzte meg Clintont, hogy nem érdemes túl libe­rálisnak lenni és ezért nem tett komoly lépést a baloldali erők támogatásának megszerzésére. Ennek ellenére a szakszer­vezetek többsége őt támogatja. De amikor Gore jelölésével a politikai középutat választotta, akkor a demokrata pártot kezdte a republikánus párt képmásává változtatni. Mindezek ellenére mi sem ajánlhatunk mást, mint Clintont az elnöki tisztségre, mert akár Bush, akár Perot győz, csak fokozódna az amerikai nép többségének létr bizonytalansága, sót demokratikus intézmé­nyéinek fennmaradása is. Antall nyilatkozata BUDAPESTEN LESZ AZ 1994-1 CSÚCSTALÁLKOZÓ HELSINKI. A MTI jelenti: "A demokrácia nem hiteles, ha nem kész saját maga és érdekei megvédésére: az új demokráciák kormányai készek erre, de egyedül nem képesek végrehajtani ezt a feladatot. Ezért elengedhetetlen a nyugati demokrá­ciák hatékony támogatása és együttműkö­dése" - jelentette ki Antall József minisz­terelnök az, Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet (EBEÉ) Helsinkiben rendezett csúcstalálkozóján mondott beszédében. Német nyelvű felszólalásában hangsúlyozta: az EBEÉ-re - más európai és transzatlanti szervezetekkel együttműköd­ve - jelentős szerep hárul a posztkommunis­ta korszak kezdő szakaszában keletkező válságok megelőzésében és megoldásában. Antall József örömét fejezte ki az EBEÉ azon döntésével kapcsolatban, hogy a kővetkező csúcstalálkozót 1994-ben Magyar- országon tartják. Antall József Helsinkiben megállapodott Borisz Jelcin orosz elnökkel a szovjet csapatkivonás nyomán mindmáig fennálló anyagi követelések rendezésének elvi alapjában. Magyarország ismét“vegvár”? GENF. Svájc. A nagy befolyású itteni napilap feltűnést keltő cikkben megálla­pította, hogy "Magyarország a menekültek áradata alatt rogyadozik" Négy év alatt Magyarországnak immár a negyedik mene­kültáradattal kell szembenéznie. "Európa új végvára" címmel a Neue Zeit szintén cikket közölt a magyarországi menekült­helyzetről. Az irás megállapította: sokan a jelenlegi helyzetet az egykori oszmán birodalom terjeszkedésének időszakához hasonlítják, s felteszik a kérdést, a Nyugat saját biztonsága érdekében M agyarországnak ismét a védőbástya szerepét szánja?

Next

/
Thumbnails
Contents