Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-10-29 / 41. szám
Thursday, Oct. 29. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Száz éve született Szigeti József 1992.szeptemberben lett volna 10U esztendős minden idők egyik legnagyobb hegedűművésze, Szigeti József. A centenáriumot Budapesten több nemzetközi rendezvénnyel ünnepelték meg, többek között a róla elnevezett nemzetközi hegedűversenyt 24 hegedűművész részvételével. Szigeti, Bartók és Benny Goodman 1940-ben a Kontrasztok lemezfelvételén. Kisgyermekkorában budapesti szülei több évre Maramarosszigetre küldték, ott kezdett hegedülni tanulni. Hamar kiderült, hogy csodagyerekről van szó és igy édesapja felhozta Pestre és meghallgattatta Hubayval. A Mester azonnal osztályába fogadta. A berlini és londoni bemutatkozás után Genfben telepedett le, ahol a konzervatórium tanára lett. Az egész világon koncertezett, több száz hanglemezfelvételt készített. A II. világháború idején az USA-ban élt, ahol később állampolgárságot is kapott, de második hazája mindig Svájc maradt, ahova ezután visszatelepült. Ott is halt meg 1973-ban. Káprázatos pályát futott be. Olyan zsenik mellet indult el, mint Kreisler, vagy Huberman, azután jött Heifetz, később pedig az űj generáció: Menuhin, Ricci, Ojsztrah... És ő végig a legnagyobbak között tudott maradni. A legnevesebb lemeztársaságok a mai napig sorozatban adják ki újra a Szigeti-lemezeket, sokat áttesznek CD-re. Számosán vallják, hogy a Beethoven-hegedű- versenyt és a hegedű-zongora szonátákat, valamint Brahms-hegedüversenyt olyan szinten tolmácsolta, amit senki sem tudott azóta felülmúlni. Ráadásul alig akadt akkoriban hegedűs, aki ilyen széles repertoárt játszott volna Bachtől egészen a kortársakig, például Prokofjevig, akinek a hegedű- versen yet világsikerre vitte, vagy Bartókig, aki személyes jóbarátja volt, és I. Tiegedűrap- szódiápát is neki ajánlotta. Közös lemezeiket az egesz világon ritka zenetörténeti kincsnek tekintik. A II. világháború után már csak néhányszor járt Magyarországon. Magyarul jelentek meg könyvei, köztük önéletrajza: Beszélő húrok. Könyveiből kiderül, hogy milyen óriási tudásvágy élt benne, hogy a hegedülésen kívül még mennyi minden foglalkoztatta. Bár angolul, németül és franciául anyanyelvi szinten beszélt, a kottáiban a bejegyzések 90 százaléka azonban magyar volt. Szigeti művészete ma is élő része zenekultúránknak. BUDAPEST. Göncz Árpád köztársasági elnök Moszkaba utazott a "Ko a kövön" cimü színmüvének bemutatójára. Ugyanakkor Borisz Jelcin orosz elnökkel tartott megbeszélést a ketoldalü kapcsolatokkal Összefüggő kérdésekről. A“népi urbánus" vitáról 1914-ben belesodródtunk egy háborúba, ami egyáltalán nem volt a magyar nép ügye. Egy általunk hagyományosan ellenségnek tekintett hatalom oldalán tehát 1918-ban mint vesztesek Ítéltettünk meg. Az az esztelen, méltánytalan, példátlan arányú büntetés, amit a szövetségesek ránk mértek, bizonyos fokig megmagyarázza - bar kétségtelenül nem mentesiti - a baklövést, amit aztan a magyar vezetés a 2. világháborúban Németország oldalán való belépésével elkövetett. (Igaz a magyar hadsereg gyakorlatilag csupán a bolsevista hatalom ellen került bevetésre.) végzetes következményekkel járt, hogy a fasiszta Németország éppoly kevéssé demokratikus módon, mint a trianoni szerződés - ismét módosította a határokat, ezúttal pillanatnyilag a javunkra. A bécsi döntések néhány évre olyan határokat Ítéltek meg ennek a szerencsétlen országnak, amelyeket a nemzetközileg elismert korabeli demográfiai térképek szerint egy 1920-ban megtartott népszavazás minimálisan biztosított volna. Sem az elsÓ, sem a második világháborúban való részvétel nem a magyar nép akaratából történt, de következményeiket a magyar népnek kellett elszenvednie. Milliók pusztultak el és milliókat szakítottak el az anyaországtól - értelmetlenül. Vitathatatlan, ho^y - a történelemben gyakran előforduló iróniával - egy önkényuralmi rendszer döntése adta meg rövid időre azt, amit demokratikus utón kellett volna elérnie. Ez a hiba azonban nem pecsételheti meg örökre a magyar sorsot. Amit az egyik fosztogató elrabol, azt nem helyes a másiktól ajándékba visszafogadni. De ez nem változtat a rablás tényének alapvető jogtalanságán. Antonescu Romániája sokkal készségesebb és nagyobb katonai erővel segítséget nyújtó csatlósa volt a náci Németországnak, mint az akkori tétovázó és tehetetlen magyar kormányzat. Egy Antonescuhoz hasonlítható "vezér" Magyarországon csak néhány hétig, közvetlenül az összeomlást megelőzően, német beavatkozással juthatott hatalomra. Mégis, Moldávia autonómiára való törekvése általános elismerésre tarthat számot, sőt Romániával való egyesülése sem kizárt, mig az erdélyi magyarság problémája elsikkad. Lényegesen hozzájárul a magyar kérdésnek a világ közvéleménye előtti eltorzulásához, hogy azt az országon belül is hamis optikával látják, helytelen alternatívákban teszik fel, és idejétmúlt sémák felhasználásával tárgyalják. Magyarázatként ismételnem kell a jelen sorok kulcstézisét: a történetileg elnyomott népek számára napjainkban a kozmopolitizmus nem a patriotizmus elvetésével, hanem csak azon keresztül valósulhat meg. A népi-urbánus viták számos okból nem valóságos tényezők szembesülését jelöli már, inkább makacs színjáték ez, amit elavult eszmék képviselői mutatnak be egy eléggé fásult és gyérülö közönség épülésére. Amennyiben a magyarságot meg tudják győzni arról, hogy tényleges erőket képviselnek, hatásuk még ártalmas lehet a való világban, azonban kevesen ketlik, hogy az ország fellendüléséhez okvetlenül szükség van a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásra, s nyilvánvaló az is, hogy akik a nemzetet leértékelik, maguk alatt vágják a fát. Nem alternativa előtt állunk tehát: a vagy /vagy-ban gondolkodó hasonlít ahhoz, aki afelett tűnődik, vajon melyik lábát használva tud jobban járni. Csak egy rendkívüli, minden magyart egyesítő erőfeszítés árán lehet talán még ezt a nemzetet megmenteni a pusztulástól. Ebben pedig azokra várhat a legnagyobb feladat, akik képességeikkel, tudásukkal kapcsolatot tudnak találni a külfölddel. Országunk a földkerekségen az egyetlen, amelynek lakossága csökken. Az alkohol- es donányfogyasztas tizedeli a lakosságot, a táplálkozás egészségtelen, a lepj-, viz- és talajszennyeződés katasztrofális. A népesség zöme európai viszonylatban elfogadhatatlan színvonalon él. A betegellátás nem kielégítő. Az előnyős hatásokkal - szabad választások, emberi jogok tiszteletben tartása, magasabb technológiai felkészültség meghonosodása - párhuzamosan áramlanak be a rockőrület, a kábítószerek; a bűnözés növekszik. Terjed a kíméletlen versengés, a megfékezhetetlen propaganda: külföldi szőrakozóhelyek fiatal lányokat szerződtetnek, természetesen szigorúan erkölcsös munkára. A kutatók, szakmunkások, technikusok kivándorolnak. A két világháború között még gyakran előfordult, hogy Amerikába vándorolt terhes anyák hazajöttek csak azért, hogy gyermekük Magyarországon születhessek meg. Megtipratásunk jele, hogy ez ma szinte hihetetlen. A múlt rendszer az édes anyaföldet börtönné változtatta, ahonnan menekült, aki tudott. Az elszakított területeken élő magyarság száma minden népszámlálással, az utóbbi években zuhanásszerűen csökken. A határok korántsem halványodtak el; éppen ellenkezőleg, az utódállamokban nacionalistább rendszerek kerülnek hatalomra. Mig korábban az etnikumok szívósan meg tudták Őrizni együvé tartozásukat, nyelvüket, műveltségüket, a XX. századi iparosodás, közoktatás, társadalmi forma kiszakítja, szétszórja es homogenizálja a kisebbségeket; ha ehhez még politikai és közigazgatási nyomás is járul, ez a kisebbség sorsát végképp megbélyegzi.MÓg néhány év a jelen aggályoskodó, rettegő, bocsánatkéró hozzáállásából, s az 1920-ban az emberi jogok, a hagyományok, a történelem, a geopolitikai és fejlesztéstörténeti szempontok mellőzésével létrejött döntések egyszer s mindenkorra megváltoztathatatlanok lesznek. Erre a csöppnyi koporsóra azután könnyű lesz rászegezni a fedelét, még ha a nemzet csak félig halott is; hiányozni fog belőle az életösztön. Vannak szilárd kisállamok, melyek ereje éppen a kicsinységben rejlik, de hiű remény magunkat ezekkel összehasonlítanunk. A mi sorsunkat a fokozatos felmorzsolódás jellemzi, elszigeteltségünk következtében egyik nagyhatalom sem tekinti érdekének fennmaradásunkat, s jelenleg sem kiegyensúlyozó, sem védőbástya-jellegú szerepünk nincs. Negyvennégy év személyes tapasztalatából tudom, milyen mostoha sors idegennek lenni. A határon tül élő magyarság gettósze- rü, pusztuló világa kétségbeeséssel tölt el, a nemzetet fitymálok magatartása megdöbbenéssel. Az emigráció hosszú évei megtanítottak rá, hogy becsüljem ezt a hazát, melyet már csak egy kis petty jelöl a térképen. Mielőtt még az is felitatódna, ne azt firtassuk tehát, hogy ki közöttünk a tősgyökeresebb, hanem minden jóhiszemű magyar Összefogásával munkálkodjunk a haza megmentésén. Dr. Juhász László egyetemi tanár, Washington. MOSZKVA. A Kommunista Pártot ugyan betiltottak Litvániában, de a volt kommunisták vezetése alatt működő Demokrata Munkáspárt győztesen került ki a választásokon 44.7% szavazattal. Litvánia közgazdasága csaknem teljesen csődbe ment a függetlenség kihirdetése óta. újítsa meg előfizetését
