Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-19 / 12. szám
Thursday, March 19. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. ORVOS A CSALÁDBAN A szív előbb „kopogtat” Mint derült égből a villámcsapás, úgy éri a beteget és környezetet a szívinfarktus. Ezért sokan félnek tőle. Pedig az esetek túlnyomó részeben nem váratlanul jön, hanem előjelei vannak, melyeket a kardiológus szakorvos korai szakban diagnosztizálni képes. t , A szívinfarktus oka: szívizmot ellátó egy vagy több koszorúér időleges vagy tartós elzáródása következtében az általa ellátott szivizomrész elhalása. A tartós elzáródást többnyire az érben kialakuló érrög okozza (ezt nevezik szivtrombózisnak), mig időleges elzáródást a koszorúér görcse idézhet elő. Ezek hátterében a koszorúerek belső érhartyájának károsodása (betegsége) áll, s ez teremti meg az alapot (pl. érel- meszesedes révén) a trombózis (érrögösödes) kialakulásához. Az alábbiakban a kardiológiai diagnosztikába.' szeretnénk beavatni az olvasót, melynek nem az a célja, hogy öndiagnozist állítson fel, hanem, hogy megkönnyítsük a saját és a diagnosztizáló orvos dolgát is. A kórelőzmény lehet: a szülők, nagyszülők fiatal korában (45 év alatt) előfordult infarktusok, ezek bizonyos örökletes hajlamra utalhatnak. (Mai tudásunk szerint ugyan nem öröklődő betegség, tehát a szülő nem örökíti éppúgy kromoszómához kötve, mint például a vérzékenységet.) Ez a hajlam lehet: veleszületett érfalbetegse^, a koszorúerek veleszületett alulfejlettsege, a zsír anyagcserezavara. Ez a legutóbbi a legfontosabb: a zsir lerakodhat az ér belső felszínén, beszűkíti azt, ezzel lehetőséget teremt a trombózisra, infarktusra. Szintén a kór előzményből ismerhetjük fel a koszorúér betegségre hajlamosító tényezőket, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a zsir(> anyagcserezavar, a kóros elhízás, ülő életmód, az idegi stresszhatások, személyiségtípus. Nagyon lényegesek a beteg által eszlelt panaszok: a mellkasi fájdalom egy bizonyos fajtája, mely fizikai terhelésre (sietés vagy futás, emelkedőn, lépcsőn menés) mindig egyformán (megjelenés helyében, tartamában, jellegében, erősségében) jelentkezik, s a terhelés abbahagyására megszűnik. Ez egy vagy több koszorúér több mint 70 százalékos szűkületére utal (Orvosi szakkifejezéssel: terhelésre létrejövő- effort - angina). Tekintve azonban, hogy a mellkasi fájdalmak igen sokfélék lehetnek (ha belegondolunk, mellkasunkban bőr, izmok, erek, idegek, csontok ízületek, belső szervek, mellhátya, stb- vannak, amelyekből mind fajdalom indulhat ki) s ezeknek csupán egy része szív eredetű. A nyugalmi mellkasi fájdalmak diagnosztizálása ezért nem is egyszerű feladat. Ezeket kiválthatja koszorúérbetegség is, melynek felismerése után a beteg azonnal kórházban, intenzív megfigyeléssel kezelendő. De előidézheti a banális csigolyameszesedés is. A mellkasi fájdalmak elkülönítésében- a beteg panaszain kívül - a fizikális, azaz az orvos érzékszerveivel végzett vizsgálaton kívül a műszeres vizsgálatok is segítenek. A Johns Hopkins Egyetem 87.000 nőn végzett kísérlet alapján megállapítja, hogy a rendszeres aszpirinfogyasztás (1-6 egy héten) jelentékenyen csökkenti a szívbaj előfordulását 50 éven aluliak esetében. A rendszeres aszpirinfogyasztás azonban csak orvosi helybenhagyással ajánlatos. A hajhullásról A hajhullás a nők és férfiak réme. Ha naponta csak 30-50 hajszálat találunk $ fésűben, meg nem kell megijedni. Ám ha ennél több hullik ki, sürgősen forduljunk szakorvoshoz. Mi okozhatja a hajhullást? Igen sok külső és belső oka lehet, többek között a helytelen hajápolás, a tartóshullám, a fejbőr meghűlése (például vizes hajjal kimegyünk a hideg levegőre, vagy hideg időben fedetlen fővel járunk), ha sok hajlakkot használunk, szakszerűtlenül végzett házi hajfestések, különböző vegyszerártalmak, rossz egészségi állapot, anyagcsere- zavar, idegbántalon stb. A belső bajok kezelése belgyógyász szakorvos feladata. A hajhullás külső kezelésére a bőrgyógyász orvos legtöbb esetben hajszesz használatát írja elő. A hajszesz használatának módja: a hajas fejbőrön egymás után több választékot húzunk, és a bőrt bedörzsöljük egy hajszesszel átitatqtt vattadarabkával. A hajhullás értékes, természetes gyógyszere: a napfény. Ha süt a nap, napoztassuk a fejbőrünket néhány percig. Napfényszegény időszakban hatásos az ibolyántúli sugarakkal (kvarcfény) történő kezelés, elősegíti a haj megerősödését. A vitaminkúra is jótékony hatású. Fogyasszunk sok sárgarépát nyersen, naponta kevéske élesztőt. A sárgarépát étkezés után fogyasszuk el, mert a benne lévő karotin csak zsir jelenlétében alakul át bíbrvédÖ A-vitaminná. A fejbőr táplálását, erősítését segítjük elő, amikor hajmosás előtt pakolást teszünk a fejbőrre. Két tojás sárgáját, két evőkanál ricinusolajat, egy kávéskanál mézet( jól keverjük össze és masszírozzuk a fejbőrre. Figyelem! Ha hirtelen foltos hajhullás lép fel, ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelik* 229 E 79. St.New York NX 10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13948 EMer Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. ( sünNK-FűzümT) HIRTELENSÜLT TURÓTORTÁCSKA Hozzávalók: 1 i font túró, 2 oz vaj, kevéske baking szóda, vaníliásaikor, citromhéj, 2 db. tojás, mazsola, 4 oz liszt, 3 oz porcukor. A túrót áttörjük és beletesszük egy Öblösebb keverőtálba. Hozzátesszük a vajat és fakanállal simára keverjük. Ekkor beletesszük a sütőport, a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, majd hozzáöntjük a tojásokat. Tovább keverjük egészen addig, amig teljesen egynemű sima anyagot kapunk. Ekkor belekeverjük az előzőleg beáztatott mazsolát és a lisztet, majd az igy összeállított masszát egy mély kivajazott tűzálló edénybe öntjük. Középmeleg sütőbe téve kb. 15-20 percig sütjük. Amikor elkészült, tálra borítjuk, meghintjük porcukorral és tortacikkekre szeletelve adjuk az asztalra. A farsangi fánk legendája A farsang idején, a hagyományhoz híven sokan sütöttek fánkot. De nézzük, hogyan keletkezett ez a kedvelt tészta? A bécsiek igy mesélik: amikor a törökök megszállták Bécset« a lakosság nagy része elhagyta a varost. Az ottmaradt polgárok között volt egy Krapfen (fánk) nevű egyén, akiről mindössze annyit tudtak, hogy pék volt. Ö is hősiesen védte a városfalat, ahonnan is nem került többé vissza, hitveséhez Cecilhez. Az Özvegy csak nagy nehézségek árán tudta a pékségét tovább vezetni, ami Becs Ősi városrészében, az egyik városfalnál volt, ahol a fiatal suhancok a törököktől eltanult cukrozott mandulát árusították. Ez annyira ízlett a bécsieknek, hogy teljesen tönkretette az özvegy üzleti forgalmát. Ezek a mandulaárusok odáig mentek szemtelenségükben, hogy még a pékné üzletének is kitárták az ajtaját es neki is kínálták az édességet. Egjr alkalommal éppen egy élesztős tésztát tartott a kezeben a pékne, amikor benyitott hozzá az egyik mandulaárus. Az asszony mérgében az ifjú arcába vágta a tésztát. A tészta egy része azonban beleesett a kályhán lévő lábasba, amelyben zsir forrt. Kis idő múlva a pékné( sustorgásra lett figyelmes. A hang a kovászos tésztából eredt, amely aranysárgán és ropogósán ott úszott a zsírban. Felül még fehér volt, ezért a pékne megforgatta. A másik oldala is szép barnára sült, de a közepén ott maradt egy feher esik. Megkóstolta, kitünŐ volt! Megtöltötte barackizzel, meghintette porcukorral és ettől kezdve nem maradt tovább üresen a pékség. Egész Bécs odatódult, hogy megkóstolja a felséges "Cili ágyút", amelyet később Krapfen- re kereszteltek.
