Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-19 / 12. szám
Thursday, March 19. 1992. 9. AMERIKAI MAGYAR SZO Magyar Nobel-díjasok SZENT-GYÖRGYI ALBERT Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Született Budapesten, 1893 szeptember 16-án, meghalt Woods Holeban (Massachusetts) 1986 október 22-én. 1917-ben avatták orvosdoktorrá a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az első világháború után először mint orvos dolgozott, de unalmasnak találta és fokozatosan áttért a biokémiára. Tanulmányait és kutatásait 1932-ig egy sereg külföldi egyetemen folytatta: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leiden- ben, Liegeban, Gröningenben. 1927-ben az angliai Cambridgebe költözött és meg ugyanebben az évben a cambridgei egyetemen megszerezte a Ph.D. fokozatot. Ezután egy évet az Egyesült Államokban töltött, Minnesotaban a Mayo Klinikán. Kutatómunkáját három amerikai alapítvány is támogattí (Rockefeller, a Mayo és a Macy Alapítvány)« Egyik legfontosabb tudományos eredményét a hexuronsav felfedezését, Gröningenben, Hollandiában érte el 1928-ban. 1932-ben Szent-Gyorgyi a Szegedi Tudományegyetemen az Orvosi Kémiai Intézet igazgatója lett. Szegedi paprikából, amelyről kiderült, hogy gazdag és olcsó forrása a hexuronsavnak, nagy mennyiségben sikerült előállítania tiszta, kristályos hexuronsavat és meghatároznia annak szerkezetet. Bebizonyosodott, hogy a hexuronsav azonos a Holst és Frölich által 1907-ben felfedezett antiszkorbuti- kus, un. C-vitaminnal, ezért végül Szent- Györgyi javaslatara aszkorbinsavnak nevezték el. Szent-Györgyi 1937-ben megkapta az orvostudományi (fiziológiai) Nobel-dijat a biológia oxidációs folyamatokkal kapcsolatos vizsgálataiért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumarsavkatalizis felfedezéséért. 1945-tól 1947-ig Szent-Györgyi Budapesten a biokémia professzora. 1947-ben az Egyesült Államokba vándorol ki, ahol élete hátralevő részét leéli. Szegedi és budapesti kutatócsoportjának nagyrésze szintén emigrált, ezekből alapította a massachusettsi Woods Holeban lévő Tengeri Biológiai Laboratórium keretén belül az Izomkutató Intézetet, amelynek igazgatója lett. Itt további fontos tudományos eredményeket ért el az izomkoncentráció, a sejtoxidacio és a szénhidrát-anyagcsere terén. 1955-ben felvette az amerikai állampolgárságot, 1956-ban az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választotta. Több, mint 200 tudományos dolgozata és 10 könyve jelent meg. TERJESSZE LAPUNKAT Gróf Széchenyi István-.Gondolatok Válogatásunk a nemrég megjelent Széchényi István gondolatainak gyűjteményéből való, amely már maga is elárulja címében, hogy csupán válogatás. De mint ilyen, páratlan a maga nemében, mert felöleli Széchenyi teljes életútjának gondolati gyöngyeit, idéz leveleiből, naplójából, könyveiből (Hitel, Világ Stádium) es prog- ramtöredékeibol is. Milyen hihetetlenül gazdag ez a kép! Minden gondolat szinte csemege, akár az emberről, akár az erkölcsről, nemzetről, akár a szabadságról való gondolatainak rövid, frappáns megfogalmazása. Nyelve régies, de a gondolatok tüze annyira átforrósitja, hogy nem erezzük nehézkesnek. Sokkal inkább méltányoljuk a kifejezés tisztaságát, a gondolatok nemességét. Minden időben , minden magyar szamara csodálatos olvasmány, minden sorával tanít, elgondolkodtat, és úgy érezzük, magunk is nemesebbek leszünk általa. Terhel-e valaminó felelősség ezekért a mozgalmakért? Azt tanítottam: hozzátok rendbe a vén hazát; tisztítsátok meg a szenny tol, mely körülveszi etc. Az érintettek nem végezték el ezt.... Kossuth és társai pedig jobbnak látták "felgyújtani"! Napló 1848.március 16. * Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább ideig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt nem bírhatott volna előállítani! Ha reakció nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több polgári erény, mint dicsvágy, én biz azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok! Levelei 1848. március 17. * A magyar népet a világnak megtartani és nem csak megtartani, de az emberiség díszére nemzetté, nagy erős, dicső nemzetté emelni, lehet; de ez a lehetetlenséggel határos, és egyedül a minden szenvedelmektől ment, és minden ábrándnak s szivger- jedelemnek parancsoló "hideg esz" jelölheti ki ennek útját. A Kelet népe. * Pillantsunk az amerikai szövetség népére. Vajon mi oka eddigele sehol és soha nem tapasztalt, aránylag oly rövid idő alatt, bámulásra méltó előmenetelének? Mi oka, hogy minden hihetbseghez képest, ha úgy halad, mint eddig, az emberiség minden nemzetin túl fog emelkedni? Ne keressük messze ennek okát, ne keressük francia példabeszed szerint a delet 14 órakor, es ennél fogva Ohio s Missisippi sat. csak kevéssel ezelőtt örök vadonsag- ban zsarnoklott vizeiben és efféle elsőségeiben; mert ha ilyenekben keresnék az amerikai nép előmenetelét, ugyan miképp tudnék magyarázni, hogy Amazon és Rio de la Plata vizei és deli Amerikának anyagi elsőségei szintily következményeket nem szültek; és álljunk inkább a gyökerükhöz, mely nem egyéb, mint az, hogy az északamerikai nép, jobbadán angol ivadék létére, éppen azon tapintattal biz, éppen oly vágásban jár, mint az angol, és< ekkép a szivömledések és kepzelet bábuk tevutain nem igen kalandozik; de legtöbbnyire az ertelem körebül igazgatja magat, és abban meg szülőjénél is szerencsesb, hogy ennek tapasztalásit úgyszólván az aratásnál lelvén meg és tevén sajátjává, sok beszédű kísérletekkel, mint például mi magyarok, ki nem meríti idejét és erejet, de tüstént átveszi azt, mi jól működik és rendszerébe illik is... . . . A Kelet népe. I Széchenyi István A politika fö feladata: lehető legnagyobb és legkiterjedtebb szabadságot teremteni, anarchia nélkül; s viszont mindenbe a lehető legszigorúbb rendet hozni, anélkül, hogy abbül zsarnokság váljék. Hírlapi cikkei 1843. Nem tudom, vajon megnyerhetjük-e a csatát - de úgy könnyen elveszteni hagyni én nem fogom engedni. Majd meglássa, mennyi activitást fejtek ki én; ki jó időben, mikor minden simán megy és nincs nehézség - igen középszerű teremtés vagyok - de csak akkor magasodom, akkor válik legény belőlem, midőn borúra fordul az idő és mind azt kiáltja: nem megy, nem lesz belőle semmi. Hertelendy Károlyhoz 1847. április 16. hídelem Amikor éppen nem az Európai Közösség zárt kapui előtt esengúnk a bebocsátásért, akkor többnyire a i japánokat irigyeljük. A folyamat nem ma es nem is tegnap kezdődött. Ady Endre irta 1904 augusztus 3-án a Budapesti Naplóban: ".... bizony, bizony mondom, nyomorultak s vénhedettek vagyunk. Ezért fordult lelkünk a kicsi japánok felp. Oly különös, oly mosolyognivaló, de mar sejtjük benne a mi öreg világunk nyugtala- nitójat. Hazamegy a kicsi japán, elviszi a ruháinkat, a betűinket, a puskáinkat és miegymásunkat. És mindent újra csinál, jobban csinál odahaza a kicsi japán... Olyan furcsa, olyan Ördó'ngos, olyan filozófus, olyan ijedelmes. Jaj, hogy szétver ez meg közöttünk!" t Néhány hónap múltán kitört az orosz-japán háború, s Port Arthur erődjére iszonyú öldöklés után kúszott fel a felkelő nap zászlaja. Ez volt a század egyik nyitánya. Mindebből kiviláglik, hogy Ady Endre költői es publicisztikai nagysága mellett prófétának sem volt utolsó. Á világ ebben a században végképp megtanult odafigyelni a japánokra. Elemzik is a japan lélek mélységeit szorgalmasan. Az egyik tetszetős elmélet szerint a japán ember pszichéjében a természet nyers erői és finomságai ötvöződnek. Lelkűk úgy simul bele a természetbe, mint egy shinto szentély a tájba. Kakuzo Okakura, a kitűnő prózairó irta le a következő gondolatot pár évvel a fenti orosz-japán háború után: Az atlag európai barbárnak tartotta Japant, amig a béke szelíd művészetének élt. Azóta nevezik civilizáltnak, amióta «japan cömeggyilkolas- ba kezdett a mandzsuriai csatatereken. Maradjunk inkább barbárok, ha csak a háború borzalmas dicsősége árán formálhatunk jogot a civilizációra." Hogy valami eredendően nincs itt rendjén, annak egyre több jele van. Baróti Szabolcs (Magyar Nemzet)
