Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-27 / 9. szám
Thursday, Feb. 27. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Magyar Nobel-dijasok GÁBOR DENES Gabor Denes (1900-1979) Született Budapesten, 1900. junius 5-én, meghalt Londonban 1979. február 8-án. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műszak’ Egyetemen kezdi (1918-20), majd 1920-tól Berlinben folytatja. A berlini Technische Hochschulen 1923-ban villamosmérnöki oklevelet, majd 1927-ben Dr.-Ing. diplomát szerez. A kővetkező hat évet (1927-33) (Berlinben, a Siemens es Halske cégnél tölti mint kutatómérnök. 1933-ban Angliába költözik. 1934-től j 1948-ig a British Thom- son-Houston vállalat kutatómérnöke Rugbyben. 1949-tól 1967-ben történt nyugdíjazásáig a londoni Imperial College mérnöki fakultásán alkalmazott elektronfizikát tanít. Gábort 1971-ben fizikai Nobel-dijpl tüntették ki a holográfia feltálálá^aert és kifejlesztéséért. A holográfia egy lencse nélküli háromdimenziós fényképezési módszer, amelyet a XX. században az optika legnagyobb eredményének tartanak. Gábor a holográfiát 1943-ban találta fel, miközben az elektronmikroszkóp feloldoképességét próbálta növelni. Eleinte a holográfia nem talált széleskörű alkalmazásra, mert a szükséges erős fényforrások nem álltak rendelkezésre. A lézer 1962-ben történt felfedezésével azonban ez a probléma kiküszöbölődött es megoldódott. Gábor nyugdíjas éveiben (1967-79) is folytatta kutatómunkáját, részben Londonban az Imperial Collegében, részben mint tanácsadó a Columbia Broadcasting System (CBS) laboratóriumában Stamfordban (Conn.) A CBS laboratórium akkori elnöke Peter Goldmark (aki szintén magyar) Gábornak régi barátja és a huszas években a berlini TH-n Gábor asszisztense volt. Gábor más területeken is alapvetően járult hozza az elektronika és a fizika haladásához: például az elekronmikroszkóp, a katódsugár-oszcillográf, az információ-elmélet, a plazmák, a gázkisülési jelenségek, a televízió kifejlesztésében. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79.St.New York NX10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás faiiftg esetén megy. Bauer György Michelangelo alkotása: PIETA n. f Másnap Galli elhozta a szerződést, amit o és a bíboros írtak alá és amely szerint Michelangelo 450 pápai aranyat fog kapni, ha a szobrot egy éven belül elkészíti. A bankar Jacopo Galli nemcsak kezességet vállalt azért, hogy a bíboros az összeget kifizeti, hanem a szerződés aljára még ráírta: "En Jacopo Galli ígérem, hogy a szobor lesz a legszebb műalkotás egész Romában es nincs ma művész, aki különbet alkotna." A művész lázas szemekkel rótta az alvó Roma utcait és kereste a választ arra a kerdesre, hogy érzékeltesse azt, hogy egy eletut ott fejeződött be, ahonnan kiindult- az Anyánál. El kellett határozni, hogy milyen pillanatot kivan megörökíteni. Tanulmányozni kezdte a Bibliát és egykori írásokat, hogyan örökítik meg Krisztus levételét a keresztfáról. De hiába lapozta fel az erre vonatkozó írásokat, olyan jelenetet nem talált, ahol az anya csak egy pillanatra is egyedül van halott fiával. A leírások szerint a halottat a siratok e^ész sokasága veszi körül. Az Anya életének ezt a ^ legjelentősebb és legfájdalmasabb pillanatát a kesergő nézők maguknak ragadják el. Az Ő Pietája más lesz. Az Anyának egyedül kell maradni a Fiával, olyan mélységesen egyedül, mintha a mipdenségben csak ók ketten volnának, ő úgy akarta megteremteni a maga Piétáját, hogy az Anya fájdalmát azok éljék át, akik majd a szobrot nézik. Két ember lesz a szobron, Isten két választottja. Mária arca közel volt a szivéhez, és benne a szenvedő anyát látta, aki halott fiát tartja az ölében. Jézus halotti arca csak a szenvedést fejezheti ki. Amit a fiú érez az anya iránt, az ezen a szobron nem nyerhet kifejezést. Minden emberi vonatkozás Mária kifejezésében sűrűsödik össze. A választás nehéz volt és tudta, hogy csak rajzban keresheti a megoldást. Rajzolnia kell |(százat és százat, amig talál egy megfelelő megoldást. Különös érdeklődéssel figyelte az apácákat, akik főkötőjüket, fityulájukat az arcukba húzták. Kutatása közben ertette meg, hogy a ruházat redői- nek a szobron milyen jelentősége lehet. A ruházat kiszélesítésével kitünően érzekélteti, hogy egy törékeny nőalak elbírja egy férfi testsúlyát^ Külön probléma volt Krisztus arcának kifejezése és úgy érezte, hogy erre feleletet csak úgy kaphat, ha elmegy a zsidó negyedbe, mert Krisztus is zsidónak született. Elment a zsidó negyedbe és az arcokon kereste a választ Krisztus külsejére. Michelangelo rajzolhatta a férfiakat munka közben, de hogy modellnek elmenjenek, nem tudta Őket rávenni. Egy szombat délután elment a rabbihoz a zsinagógába és előadta a kérését, hogy egy Pietát farag és Krisztus arcát egy zsidó arcról szeretné megmintázni. A rabbi - aki már ismerte a művész zsenialitását - komolyan hallgatta és igy válaszolt: "A mi vallásunk tiltja a faragott képeket és azok készítését, ezért akinek alkotó tehetség adatott, az írással foglalkozik." Michelangelo elővette rajzait, amit a rabbi szótlanul nézett. "Milyen modellt szeretne?"- kérdi a pap, akit megejtett a művész csodalatos tehetsege. "Harminc-negyven ev közötti ( munkásembert, nem vaskos, hanem inas, érzékenyt." "Hagyja itt a címét, megpróbálok valamit" - szólt a válasz. Pár nappal később, esti szürkületben megjelent az első modell. Michelangelo megmagyarázta neki - miután az ágyékára tekert egy törülközőt hogy feküdjön ügy, mintha most szenvedett volna ki és az anyja ölében feküdne. A jóember először azt hitte, hogy őrülttel áll szemben, csak mikor a művész megmutatta a rajzokat, értette meg, hogy mir'ól van szó. , j _ | f Maria kialakitasa korul más probléma merült fel. Bár a Pieta jelenet Krisztus születése után 33 évvel történik, a művész nem tudta Mária arcát ötven-egynéhány evesnek elképzelni. Az ó lelkeben, mint minden férfi lekében, az anya képe örökké fiatal marad. Most vette először hasznát annak, hogy hosszú éjszakákat töltött Firenzében a Santo Spirito hullakamrájában boncolással, ahol megismerte az erezetet, a csontozatot, amit a szobornak most maradéktalanul érzékeltetni kell. Merészség volt, hogy két életnagyságé alakot forrasztott egy szoborba, de egy felnőtt férfi testét egy asszony ölébe fektetni - forradalmi újítás volt. Ahogy Mária a halott fiára letekint, abból a nézőnek éreznie kell, hogy az anya nemcsak azt az egyet, hanem minden anya halott fiat gyászolja. Madonna fejének baloldalán verte először köbe vésőjét és onnan haladt lefelé. Munkája közben érezte, hogy lélekkel kell t áthatnia a márványt, de neki még vallásos temaban is az ember volt fontos, hogy élő legyen minden izma, idegszála, csontja, bőre, haja, szeme. A Pieta koncepciójában egybe forrasztotta az emberi test szépségét és a lélek halhatatlanságát. Nem is próbálta meg Krisztust Istennek ábrázolni - csak fokozottan emberinek. Lassan kibontakozott Mária finom vonalú feje. Arcán a firenzei szotalan halovany szüzek vonásaival. Fenség áradt a vonásokból, de nem isteni, hanem inkább az emberi fájdalom fensége. A szobor határidőre elkészült - azonban nagy baj történt - a rendelő elhúnyt. VI. Sándor pápa valamelyik háborújával volt elfoglalva és nem volt senki,, aki intézkedett volna a szobor elhelyezéséről. Jacopo Galli, a bankár - aki közben kifizette a szobor árát -, és a művész elhatározták, hogy belopják a szobrot a már kijelölt helyre. Egy sötét este a Mester barátai megjelentek a házban, szalmával kibélelt kocsira tették a rongyokba bugyolált Pietát. A Mester szótlanul ballagott a kocsi után - más avatást álmodott. A Bazilika előtt óvatosan leemelték a szobrot, felvitték és nagy csendben a mai helyére állították. Michelangelo felpillantott a szoborra - szive üres volt és szomorú. Mikor később a kápolna ajtajából visszafordult, hogy elbúcsúzzék Máriától, úgy latta, az is szomorú és magányos, a legmaganyosabb teremtmény a földön. Mindennap benézett a Bazilikába és hallgatta az embereket, hogy talán találgatják, ki alkotta a szobrot - mert felavatás nem volt. Egy éjjel szerszámaival visszalopodzott a szoborhoz és Mária két melle között az átvetett szalagra bevéste: Michelangelo Buonarroti. Ez volt az egyetlen szobra, amit névjeggyel látott el - és másnap elhagyta Rómát. Kedves földi halandó társam, aki a szépet szereted, ha a 35 lépcső után felérsz ebbe a csodálatos katedralisba és a bejárattól jobbra meglátod azt a márványkölteményt, amiről Márai azt irta, hogy a márványba lehelt szépség, szomorodj el - mert Őt Í s csak üvegbúrával tudjak megvédeni az írültek kalapácsától. RENDELJE MEG | REPÜLŐJEGYÉT MÁRCIUS 31-ig. New York - Budapest - New York | $ 699*"+ adó UTAZHAT SZEPTEMBER 30-ig. Hívja: i ^T/taúeü Quide 1085 RARITAN ROAD I CLARK, NEW JERSEY 07066 Tel: 908 381-0260
