Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
Thursday, Jan. 2. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. TUDOMÁNY - ÁLTUDOMÁNY Mi van megírva a csillagokban? : A Főid haladási iránya-> : A pillantásunk iránya 1. ábra Az ember egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiváncsi lény, az élete során elébe kerülő rejtélyeket igyekszik megfejteni. így volt ez azokban az ősi időkben is, amikor nem tárgyi tudással, hanem a dolgok mélyére nem lato, de mindent megmagyarázni képes természetvallósával közeledett a problémákhoz. A természetet látva, észre kellett vennie, hogy az égbolt jelenségei jól meghatározott ciklusokhoz köthetők, amelyeket magától értetődő módon kapcsolhatott össze a saját életében felfedezett ciklusokkal, és arra gondolhatott, hogy az a körforgás meghatározza ez utóbbiakat is. Tálán ez volt az útja a csillagjóslás, vagy más néven asztrológia kibontakozásának. Az asztrológia tehát ősi mesterség, már a természeti népek sámánjai is alkalmazták, igaz, még más, "rokon" technikákkal együtt. Mesterség ez, hiszen akkor is és ma is nagyon sokan es nagyon szépén megéltek és megélnek az emberek hiszékenységéből. A jövendőnek a csillagok állásából történő meghatározása körülbelül olyan megbízható módszer, mint a madarak röptéből, az állatok beleiből vagy a kávézacc ülepedési viszonyaiból történő jóslás. Az előzőktől eltérően azonban van néhány igen kézenfekvő előnye: sokkal tudálékosabb, látványosabb és igy jóval könnyebben eladható. Fogadjuk el azonban egyelőre az asztrológusok állításait és tételezzük fel, hogy a csillagok valóban hatnak az emberi életre. Nézzük meg, hogyan képzelhető ez el. A klasszikus asztrológia az állatövi jegyekkel operál. Tizenkét allatŐvi jegyet tartunk számon, ezeknek tizenkét csillagkép a névadója. E csillagképek egy kitüntetett égi síknak, az ekliptikának a vonalában találhatók. Az ekliptika nem más, mint a Földnek a Nap körüli keringési síkja. Ahogy a Föld egy év alatt megkerüli a Napot, pályájának mindig más és más csillagkép (vagy jegy) irányába eső részén tartózkodik, és a napot mindig az átellenes irányban lévő csillagkép irányában látjuk (1. ábra). Az asztrológia tanítása szerint az embert alapvetően meghatározza az, hogy milyen jegyben született, vagyis születésének időpontjában milyen csillagképben látható a Nap. Ha a Napot, mondjuk az Oroszlán csillagképben látjuk, akkor az ilyenkor született gyermeket jelleme és sorsa uralkodásra predesztinálja, alkalmas lesz a vezetésre, személyiségének sajátossága lesz az irányítókészség fejlettsége és igy tovább. Ám ha valamilyen okból a gyermek egykét nappal később születik, de már más jegyben, akkor ettől alapvetően más lesz a kicsi sorsa? Aligha valószínű... Látjuk, hogy a születési időpont problematikus. Legyen helyette tehát, mint ezt a Távol-Keleten csinálják, a fogantatás, vagyis a spermium és a petesejt egyesülésének időpontja! De mi van az ikerszüléssel? Két gyermek ugyanazon szülőktől körülbelül tiz perc eltéréssel születik, és két teljesen önálló személyiség, egymással akár homlokegyenest ellenkező uvér- mérsékletü, tehetségű ember válik belőlük. Ezek szerint a csillagok hatása folyamatos, a fogantatástól a születésig tart, és igy határozza meg az embert? Az asztrológusok erre azt felelik, hogy közben változott a csillagok, illetve a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak állása, ami a csillagképek hatását módosítani képes. A Naprendszer bolygóit jobb, ha kizárjuk és maradjunk az asztrológia alapvetésénél, a nagy jegyek hatásánál. De milyen hatások lehetnének ezek? A mai fizika által ismert sugárzások biztosan nem, hiszen mesterséges holdjainkkal bármely ismert sugárzásfajtat bármikor tudnánk észlelni. Ha pedig ezek a műholdak, a maguk rendkívül érzékeny műszereivel sem képesek fogni ezeket a hatásokat, akkor biztosan állíthatjuk: ismert sugárzás nem lehet a meghatározó az emberek jövője szempontjából... Marad az ismeretlen, jelenlegi módszereinkkel nem érzékelhető és a mai fizika által nem ismert sugárfajták hatása. Több fajtának, legalább tizenkettőnek kell lennie, hogy minden csillagkép kifejthesse a maga hatását. Egyszerre tizenkét fajta olyan sugárzás, amely olyan erős, ho^y hatni képes az emberekre fényévek szazairól is, és ennek ellenére eddig nem ismertük volna fel egyiket sem? Ez igencsak valószínűtlen állítás. Az asztrológia hajlamos egy másik tényezőről is megfeledkezni: arról, hogy nemcsak a Nap, hanem a többi csillag is mozog, és amit most a Baknál látunk, az egy-két millió év múlva teljesen átrendeződik. A jelenlegi égbolt tehát csak átmeneti, állandóan változó képet mutat nekünk, csupán rövid életünkben nem vehető észre ez a változás. Azt is el szokták felejteni derék csillagjosaink, hogy különböző népek, kultúrák mas-mas elnevezéseket adnak, máshol húzzak meg a csillagképek határait! És melyik az igazi, melyik a helyes? Mi van tehát megírva a csillagokban? Meg van "írva" bennük, hogy Napunk még 8-10 milliárd évig ragyogja be változatlan erővel a Naprendszert és biztosítja a Fold ellátását fénnyel és hővel. A Naphoz hasonlító csillagoknál ez az időtartam a szokásos, ezután a Nap - egy átmeneti fellángolást követően - ki fog hülni. "Meg van írva", hogy akkor majd el kell költóz- nunk a haldokló Nap közelebbi, es egy másik csillag mellett új életteret kell keresnünk. Meg van Írva a sorsunk, de nem az egyénnek, hanem az egesz emberiségnek, az egész Naprendszernek a sorsa. Addig azonban még van egy kevés időnk. "Az asztrológia nem tudomány és nem játék, hanem babona: annak legkárosabb, a hiszékeny embert veszélyesen félrevezető fajtája. (Az asztrológusoknak pedig üzlet, hiszen a jóslatok pénzért készülnek.) A természettudomány művelői ezért azt javasolják: aki nem akarja, hogy becsapják, az ne higgyen az asztrológusoknak, ne kérje tanácsukat, ne olvasson horoszkópokat, hanem saját józan értelmére (szükség esetén pedig szakemberre, például orvosra) hallgatva maga vezesse életet." Részlet a Magyar Csillagászati Egyesület nyilatkozatából Ilyen még nem volt! Nem sokkal Mikulás után, december 8-án mutatta be Cserey Erzsi produkcióját Ilyen meg nem volt... címmel a new yorki Magyar Színház. A vidám irodalmi kabarék hangulatát idéző előadás Héczey Iván humorista müveire épült. Természetesen ó maga is fellépett és tanárias, kissé oktató hangon előadott számait a közönség igen nagy tetszéssel fogadta. Kétségtelen, hogy a társasági életből vett témáinak humorba mártott nyílvesszője mindig elevenbe talalt es ott addig csiklandozta a nézőket, mig hangos nevetésben és tapsban törtek ki. Cserey Erzsi vendégeként Örömmel üdvözölhettük a színpadon Joe Murányi világhírű jazz klarinétost. Joe oly magas fokra jutott el művészetében, hogy visszatért a legnemesebb egyszerűséghez. Játékára egyetlen jelző illik: csodálatos. Új fiatal tehetséget is megismerhetünk Száger Zsizsi személyében, aki most először nyújthatta át névjegyét a new yorki publikumnak. Hogy mi volt ezen a névjegyen? Hat kérem, nőies megjelenés, remek szövegtudás, elfogulatlan előadásmód. Cserey Erzsit nem illetlenségből, hanem talán összegezésképpen hagytam e kritika végére, hiszen o az a művész, aki a színházat a maga teljességében műveli. Nemcsak a színház igazgatója, hanem a bemutatók nagyobbik felenek , producere is, mint ebben az esetben. Uj arcokat fedez fel a színház számára és azokat színpadra allitja, mint ahogyan azt fentebb már említettük. De mindezen tevékenységeinek lényégé a játék, melyben a színház élvezhető valósággá válik a közönség számára. Cserey Erzsi ezen az estén mindhárom művész partnereként fellépett, úgy vált főszereplővé, hogy pontosan megkoreog- rafált, briliánsán csiszolt produkciójával felejthetetlen élményt nyújtott a közönségnek. Gratulálunk ehhez a kiváló teljesítményhez, várva a következő előadást. Deák Pál Dr. SZABÓ MORE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 EestéOtk Street MEW JORK.MJ. 10021 Telefon: (SIS) 6S8 -56S6 Appointment csak előzetes bejelentéssel