Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
Thursday, Jan. 2. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Szemelvények SINKA ISTVÁN: A fekete bojtár vallom cl Sell c. művéből II. Basaparasztoknál szolgált akkortájt s néha csak egy karám, vagy egy rossz supa volt az egész menedéke, télen, szinte orosz télben, nyáron meg öldöklő forróság- ban. A magyar síkság rejtelmes föld: télen megfagynak a varnyui, nyáron meg megörülnek. Mintha nem a népe jött volna Azsiáböl, hanem maga Ázsia jött volna a népével ide. A tavasz mindig ragyogó es rövid volt, és temérdek szél fútt; a kenyeret csonttá szaraztotta, de a kottyanok és laposok levit nem bírta mégse kiszikkasztani - azok megmaradtak egész nyárközépig, mint a magyar egyhangúság vizei, sűrűn benőve ragyogó locsogokkal. Mikor már kopott a szikről a gyep, a birkák hasig vizben álltak a kottyanókban és úgy falták a locsogót. Igen, ebben az egyhangú ázsiai tájban pásztorkodott apám. Ha volt lakható tanyája a basaparasztnak, akkor kinn laktunk azon, ha meg nem volt, benn Szalontán árendás-házban. Ebből az időből emlékszek a Malomutcán a Kajtor-hazra, a Koleser mellett az Ignát-házra, a Titi-palló véginél meg a Megyeriné idesnéni házára. - Ha jól tudom, pedig jól tudom, tavasszal mindig kiköltöztünk, ahol apam lakott. Mikor hová: néha a Szucs-tanyara, néha a Vak- Nagy-tanyára, a Galuskás-Balog-tanyára, Szélső-tanyára, Tokaj -tanyára, Közbülsőtanyára. Szóval igy kÖltózgettünk akkoriban ide-oda. Azokból az évekből pár bojtárunkra jól emlékszem még ma is. A felsógatyas Szabó Károlyra. A Kajtor-háznal láttám Őt először. Tomboló hóviharban toppant be hozzánk. Apám küldte haza kenyérért a Közbülső-tanyáról. Bekopogtatott. Megállt. Köszönt. Megmondta, hogy kicsoda, s azt, hogy apám most fogadta meg teli bojtárnak. Megmutatta a kenyeres zsákot, hogy ime ismerje meg anyám: az apámé a zsák: onnan jön; nem hazudik. Megvárta, amig kiolvad rajta a fagy; lerázta a be- püstölt szűre gallérját, aztán leült, paszuly- levesbŐl jól megvacsorázott. Utána anyam elpakolta a zsákba a kenyeret és a kiküldendő dolgokat, s Szabó Károly m-egint köszönt és eltűnt a hóviharban. Amint utána néztem az ajtóból, eppen ment át a lámpafényben az ablak alatt. A hóvihar még mindig kavargóit. Bő, zsíros felsögatyája szijjal le volt csatolva a csizmája szárához. ( Mikor újra találkoztam vele, már en is bojtár voltam régen. Ismertem meg Barta Pistát, Fazokas Jankót, Ács Lajit a klenetost, Kéri Jankót és Csupros Gyurkát. Akkoriban minden vágyam az volt, hogy egyszer én is bojtár lehessek. Hogy hordhassam a kenyeret a hóviharban, hogy nyáron, a beázott nagy kalapomból, át az én arcomon is, folyhasson az esőié. S egy picikét se kellett erőlködnöm, hogy egy pár év múlva ezt elérhessem. Mikor annakidején édesanyám a cseled- konyvet kiváltotta számomra, azzal az érzéssel fogtam a kezembe, hogy: na, ha valaki valaha győzött, az a valaki akkor én vagyok. Lám, mennyire igaz az, hogy Istennek még a bolondságai is bölcsebbek az emberek bölcsességeinél. JÓI megvakartatta a faromat egyik-másik tisztelt gazdámmal, beletaposott minden megaláztatásba, átvonszolt az élet sok-sok küzdelmén és gyalazatán. Közben néha, néha megkérdezte, hogy viszket-i még? S én hiába bizonygattam, hogy nem Uram, nem viszket soha többé, rám se hallgatott, csak vakarSÜKÖSD MIHÁLY: Balsors tépett népek "A negyvennyolcas bécsi barikádokon elesettek unokái, Garibaldi zászlótartóinak fiai, husziták, az Ur harcosainak, Jellasics granicsárjainak, Kossuth Lajos honvédéinek leszármazottjai, egy szálig nyomorékok, sánták, össze-vissza kaszaboltak, bekötött sebekkel, levágott kézzel- lábbal, tolókocsin, mankóval, hordágyon, mind-mind ott vánszorognak, vagy tolják, viszik, cipelik őket, odébb pedig a nagy fekete-sárga zászló áll, alatta máltai kereszttel díszített, fekete felleghajtójában Axelrode gróf, mögötte pedig a vöröskeresztes ápolónők és orvosok, s mindnyájan kórusban éneklik: Gott Erhalte!..." Éjszakákon át Krleza szövegeit olvasom: novellát, regényrészletet, tanulmányt, naplót, önkényesen válogatva. Hatalmas életmű, csupán magyar fordításban fél méternél hosszabb -— könyvsor a magam hiányos polcain. Krlezat olvasom, közben a téve haditu- dósitásait nézem. Három csatorna közvetíti, merre és miként háborúskodnak a horvátok. Sebeznek, sebet kapnak, öldökölnek, meghalnak. Garibaldi zászlótartóinak, Jellasics granicsarjainak, Kossuth honvédéinek örökösei, az unokák unokái. A Gott Erhalte egyelőre nem zeng. Kit is ünnepelne ma, akármilyen győzelemtől távol a Horvát Hadisten? Miroslav Krleia ♦ Sinkó Ervin azt mondja, Krlezahoz készül, dolga van vele, nincs-e kedvem elkísérni? Nem túl tágas szoba Zágrábban, a Lexikográfiai Intézetben, Krleza csaknem szétfeszíti a falakat, akár ül, akár áll. Nem tűi magas, de hatalmas emberi lény, testében és szellemében teljesen épnek látszik akkor, tűi a hetvenedik életévében. Rendkívüli előadó, a dörgedelmes monológot halk meditációval keveri, egyetlen hosszú bekezdésben egyszerre beszél horvátul, németül, franciául, a kedvemért magyar mondatrészeket is beilleszt, csaknem hibátlan kiejtéssel. Örökkévalónak látom akkor, halhatatlannak. Már megírt negyven kötetet, még megír ugyanennyit. Meghalt azóta, nyolcvannyolc éves korában. Látom, ahogy ott ülnek odafönt, két immár kortalan ateista. Krleza és Sinkó. A nekik rendelt felh'ószegélyröl figyelik a jugoszláv néphadsereg páncélosait, és elmerengenek: mivé lett, mivé lesz városuk, Zágráb. 1942-ben Krleza magyar újságot olvas es Bangha Béla páter nevével találkozik. Eszébe jut, hogy a magyar keresztény nemzeti gondolat e hajdan neves eszmehirdetőjével ó már találkozott 1913-ban, Zágrábban: "Akkor a páternek en a dunai föderációról szavaltam, amely akkor a Duna mente politikai krízisét tálán megoldotta volna... Krleza tovább Írja aznapi naplóját: "Álmomban azonban, ezen az éjjelen, mint két öreg, bölcs holló rezignálton állapítottuk meg, hogy a dunai konföderáció lehetősége örökre megsemmisült a társadalmi médium erkölcsi intellektuális alsóbbrendűsége, különösképp pedig az elmaradott dunai, félgyarmati népek tudatának megbocsáthatatlanul alacsony szintje miatt." Alsóbbrendűség? Örökre? Megbocsáthatatlanul? Hajóágyuk lövik Dubrovnikot, tankágyuk Zágráb külvárosait, délszláv öli a délszlá- vot. Odaát, odafönt Miroslav Krleza elfordítja szemét a látványról és tovább írja imaginárius naplóját. Ez a dolga. tatta tovább, mig csak be nem teltek az ő nagyszerű és furcsa játékai. Akkor kiemelt a sárból és azt súgta:- Ha még tovább vonszollak ilyen iramban, azt már nem bírod ki. így hát lassítottam az iramot s elbocsátlak. Azt, ami viszketett rajtad, nagyjából leverettem. Mehetsz. Ezentúl rajtad áll, hogy a haladi zsidó ökréig süllyedj, vagy fölül emelkedj azon a gezemicén, amit én tévesen embernek neveztem el. Azt azonban nem felejtsd, hogy én ott leskelődok a sarkadban mindig és újra megvakar- gatom a farod, ha netalán piros nadrágra ácsingóznál. Duzzogok is emiatt sokszor magamban, mert látnom kell, hogy minden kis taknyos oda juthat bátran az élet nagy szabójához, s ott csinosan, mérték után megkapja a piros nadrágot. Bizony, bizony sajnálom. De be kell látnom, hogy azok mégis másmilyen emberek, mint én. Először is: azok nem vakartattak meg, mint én. S másodszor: nem a Bozsár-féle házban születtek bába nélkül, félelmes és érthetetlen dolgok közepin. folytatjuk ís8o%«rTm°/oI1 WALLCOVERINGS WINDOW BLINDS ANY BOOK ALL MAJOR BRANDS Aii ma ■ ■ mnpn ALL STYLES ALL WALLPAPER • Verticals ANY BOOK SEEN ANYWHERE * Plea,ed Shades M • Horizontals •All 1st Quality I SS Sf* M • Instant Price Quotes . Rea: wood H • Free Freight • Mini Blinds NO UPS CHARGES NO SALES TAX (Except Ml) M _________ SAME DAY PROCESSING _________ ■ ALL 1ST QUALITY (jfijfijk) H ttfSA VISA AND MASTERCARD ACCEPTED [ DEAL DIRECT AND SAVE P KNOWN FOR LOWEST PRICES SHOP AT YOUR LOCAL STORE AND CALL FOR PRICE B 1 800 521-0650 | POST WALLCOVERING DISTRIBUTORS, INC. HOURS: MON.- FRI. 9-8:00 SAT. 9-6:00 E.S.T. FOR YOUR CONVENIENCE - FAX 31 3 338-7943
