Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-18 / 25. szám

Thursday, June 18. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. ( SÜTÜNK-FŐZÜMK) ORVOS A CSALÁDBAN Öregedő férfiak figyelmébe A felvilágosító kampányok sokasága ellenére ma is keveset tudunk az Öregedő férfiak egyik legelterjedtebb betegségéről, a jóindulatú prosztata megnagyobbodásról. Nemzetközi felmérések adatai szerint a 60 évnél idősebb férfiak 50 százalékánál, 80 éves korában már mintegy 70 százaléká­nál jelentkeznek a tünetek.. Tény, hogy ez tipikusan időskori beteg­ség, de az elterjedt tévhittel ellentétben kezelhető és gyógyítható. Ezt fontos tudni, mert jóllehet e "jóindulatú" (vagyis nem rákos) szövettűltengés elhanyagolása végső soron életveszélyes vesekárosodas- hoz vezethet. Az UNESCO párizsi székhelyén március­ban Michael J. Barry, a Harvard Egyetem orvosi karának urulógus professzora sajtó­konferencián elhangzott előadásában rámutatott, a BPH-val (ez a betegség nevének angol rövidítése) kapcsolatos ismeretek általánosan alacsony szintié annál is meglepőbb, mivel e betegség nagyon elterjedt, kezelése pedi^ meglehető­sen költséges. Részint a kutatások elégtelen finanszírozásával magyarázható, hogy a különböző országok, sőt egyes országokon belüli kisebb régiók között is jelentős eltérések mutatkoznak a BPH sebészeti kezelését illetően. Ez egyebek mellett abban is megnyilvánul, hogy mig "konzerva tivabb" közösségekben 85 éves korig a férfiaknak mindössze 10 százaléka esik át műtéti beavatkozáson, másutt ez az arány az # 50 százalékot is elérheti. Az Egyesült Államokban a 65 évesnél idősebb férfiak körében ez a második leggyakoribb sebészeti beavatkozás. Kérdezz - felelj! Egyre több embernek van gondja-baja visszereivel. Kétségtelenül örökletes hajlam is van arra, hogy gyűjtoereink vagy visszereink fájdalmas tágulata kialakuljon, de életmódunk is hozzájárul ahhoz, hogy pangás keletkezzék; túl keveset sportolunk, mozgunk, nemcsak azok ülnek sokat, akiknek úgynevezett ülöfoglalko- zása varv és kevés rostot tartalmazó ételeket fogyasztunk. Előzzük meg egészségesebb ételvitellel gyűjtoereink betegségét! Ha az alábbi kérdésekre válaszolunk önmagunk­nak, világossá válik, hogy mit kell tennünk. Esténként fáradtnak, nehéznek érzi a lábát? Gyakran dagadt lábszára, lábfeje - noha szívpanaszai eddig nem voltak? Hideg vagy gyakran "ég" a lábfeje? Volt már éjszaka váratlan lábizomgorcse? Érzett-e hirtelen szúró, forró fájdalmat lábszárában? Ébredt-e arra éjszaka hirtelen, hogy fáj a karja? FekvÖ helyzetben gyakran zsibbad-e a lába? Gyakran keletkezik-e lábán kék folt? Vannak-e lábszárán el sem múló hajszálér-szakadások? Van-e visszértágulata? Van-e aranyere? Néhány kérdés, amely azt kutatja, rend­ben vagy szabálytalanul múkodik-e a vénás véráramlás testünkben. A válaszok alapján döntsük el, gyógynö­vényboltban, patikában keressünk-e megfelelő szert vagy orvoshoz kell fordulnunk. A mellrák megelőzésére fogyasszanak a nŐk sok-sok zöldséget, főzeléket - taná­csolja Philip James professzor (Skócia). Kísérletei kimutatták, hogy a sok főzeléket és nyers zöldséget fogyasztó nők kozott jóval kevesebb esetben fordul elő ez a viszonylag gyakori, ám súlyos betegség, mint a többi nők körében. Kitűnő gyógytea Fehér akác ’Tele van a város akácfa virággal, akác­fa virágnak édes illatával," - mondja az egyik legismertebb magyar nóta. Valóban, akácvirágzáskor édes illat tölti meg a levegőt akkor is, ha csak egy-két fa el a közelben. Eredetileg Észak Amerikában honos, de Európában is megtelepitették. Májusban, június­ban nyíló virágai jó levegőt biztosí­tanak a méheknek, de virága kitűnő gyógytea készítésé­re alkalmas. Utak menten, házak közelében közönséges fa, kisebb erdőket is alkot. Latin neve: Ribinia pseudacacia L. A hüvelyesek családjába tartozik. Magyarul hívják: agáci, agács, agácka, gólyaköröm ke, kukucska stb. A virágait gyűjtsük akkor, amikor már teljesen kinyílt, de még nem nyílott el. Mesterséges hővel szárítsuk sütőben pl.; szétszórva. Teája köhögéscsillapitó, enyhe hashajtó és jó hatással van a gyomor savtúltengésre is. Itt a kullancs! Ahogy a fák kizöldüll- nek, a fü kihajt, hamar akcióba lepnek ezek a parányi ízeltlábúak. A kullancsok sokféle betegsé­get terjeszthetnek. Leg­gyakrabban a vírusos agyvelógyulladást és a Lyme-kórt. A kullan­csok okozta megbetegedések szezonja: április-junius, illetve szeptember-október. FÉNY! VILÁGÍTÁS! FÉNY! Nincs riasztóbb, mint egy rosszul megvilágított fürdőszoba, ahol fáradt, sápadt arc tekint vissza ránk a tükörből, s képtelenek vagyunk a szükséges arckozmetikát és hajunk rendben tartását elvégezni. Általános szabály: legyen mindig egy megfelelő fényű központi mennyezetégö és legyenek a toalett-tükör fölé vagy . mellé szerelt poziciólámpák. Fontos, hogy fényük ne csillogjon vissza a tükörből, ne vakítson, de ne is hagyja árnyékban a fél arcot. Bioritmus Sokan nem hisznek abban, hogy napi bioritmusa van szervezetünknek. Megfigyel­ték pedig, hogy például a szívverés a legtöbb embernél, délután 4 óra körül akár ötször is szaporább lehet, mint egyéb napszakban. Szülők a megmondhatói, hogy este hat óra körül a legelevenebbek egyes gyerekek, mások meg ilyenkor a legfáradtabbak. Mindenesetre a láz például a betegeknél szintén délután hat óra körül a leghevesebb, mig reggel alacsonyabb. TERJESSZE EJmMMAT! Gombaleves Alaposan mossunk meg 3 font gombát, majd szeleteljük fel. Kisebb fej vöröshagymát reszeljünk meg, majd futtassunk meg kevés olaj­ban. Adjuk hozza a gombát, hintsük meg apróra vágott petrezselyem zölddel, sózzuk és borsozzuk meg ízlés szerint és fedő alatt pároljuk. Amikor a gomba puhulni kezd, öntsük fel vízzel, tegyünk bele egy kettévágott zöldpaprikát és kettévágott paradicsomot. Készítsünk világos rántást, azzal rántsuk be (a paprikát, paradicsomot akkor kivehetjűk belőle)- majd tegyünk bele ízlés szerint tejfölt. Grizgaluskát jó belefozni. Tálaláskor érdemes apróra vágott petrezselyem zölddel megszórni. Veszély az élelmiszerekben Az ember a tápláléklánc végén áll, szervezetében felhalmozódik az összes anyag, amely a növényi és állati szervezetek­ben jelen volt. Egyes növények, állati részek különösen sok káros anyagot tartal­maznak. A nehézfémek, a higany, az ólom, a kadmium a vesét, a májat, az ideg- és izomrendszert tamadja meg. Viszonylag sok található a salátában, a spenótban, az őszibarackban, a káposztafélékben, a répában, az almában és az uborkában. A zöldségeket alaposan mossuk, hámozzuk meg. A nitrogénszármazékok bomlást idéznek elő az élő szervezetben, elsősorban az emésztőrendszert támadjak meg. Hajlamos a nitrátfelhalmozásra a spenót, a saláta, a kínai kel, a sárgarépa, a retek. Kevés található a zöldbabban, a paradicsomban és a kelbimbóban. Ne melegítsük sokszor az ételt. Csecsemők négy hónapos korukig nem ehetnek spenótot. Minél fiatalabb a szer­vezet, annál inkább károsodik. Nitrátos vízzel főzni nem szabad. A húsokban fellelhető káros anyagok a takarmányból; a táp- és gyógyszerekből származnak. Máját hetente csak egyszer együnk. A nyulmáj veszélyes. A pácolt, füstölt húsok rákkeltő anyagokat tartalmaz­nak. A tengeri hal nehézfémet, a folyami hal szénhidrogén származékokat tartalmaz. A zárt, belső tavi halak fogyaszthatok. Az erdei gombának magas a kadmiumtartalma, ezért hetente csak fél fontot tanácsos fogyasztani belőle. A pincében termett gombák veszélytelenek. Ne fogyasszunk együtt erdei gombát vesével, májjal, spenóttal, sárgarépával. Hig és folyós tészta sütésekor a tepsit vajjal kikevert porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tesztaknai használjunk vajat és lisztet. * Ha zsírban sült tésztába egy kis rumot öntünk, sütéskor a tészta a zsírt nem szivja magába. (jÓ TUDNI! )

Next

/
Thumbnails
Contents