Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-21 / 21. szám
Thursday, May 21. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Válasz 50 ezer év múlva A Föld üzenetei Vajon vannak-e társaink a hatalmas világ- egyetemben? Kifejlődött - e máshol is az értelmes élet? Léteznek-e idegen civilizációk? Mindezek izgalmas kérdések, amelyekre ma még nem tudjuk a választ. Mar többszór is megpróbálkoztak a csillagászok a világűrből erkezŐ rádiójelzések olyan vizsgálatával, amelyek kimutatták volna egy intelligens világ üzenetet. Sajnos eddig ezek a próbálkozások negativ eredménnyel zárultak. Földünk légkörébe azonban nemcsak beérkezne^ a rádióhullámok, hanem azt el is hagyjak. Tehát a földi rádió és televízió-állomások adásai bolygónktól már nagy távolságban is észrevehetők. Kb. 20 fényéves (1 fényév^ 9.46 billió km) körzetben egy földihez hasonló fejlettségű civilizáció már lefülelhette a mi rádióhullámainkat. Néhány évvel ezelőtt a hatalmas areciboi rádiótávcső a Hercules csillagkép egy óriási csillaghalmaza felé küldte el a letet bizonyító üzenetet. Sajnos a válaszra még egy kicsit várnunk kell, mivel leghamarabb 50 ezer év múlva kaphatunk feleletet. Ennyi ideig tart ugyanis, amig/ a fénysebességgel száguldó rádióhullámok befutják a gömbhalmaz és a Fold közötti oda-vissza utat. Van négy palackpostája bolygónknak, amelyek már néhány éve utón vannak a világtír óceánján. Két úttörő és két utazó, Pioner-10 és -11, a Voyager-1 és -2 űrszondák viszik testükön az emberiség létét bizonyító lemezeket. Talán egyszer elérik egy lakott világ partját, s akkor más civilizációk is megtudják, hogy megszületett a földi értelem. NYÍLT LEVÉL studs terkelnek (folytatás a 3. oldalról) eseményekről beszámolni, amelyekhez foghatót keveset hallott. Mint pl. a Hiller, pennsylvaniai Szabóné, vagy Farkas Lili Miamiból, Erdódyné, Faragó Margit, Szabó Margit Los Angelesből, Lemak Róza Detroitból, Baber Emma Clevelandböl, Bárthory Mary Youngstownból. Jó, hiszen megértem, hogy nem mindenki lehet olyan szerencsés, hogy magyarnak született és szivbeli kapcsolatba léphetett a világ legdrágább, legó'nzetle- nebb, leghumánusabb embereivel, azokkal, akik .ma a mi lapunk korul csoportosulnak. Kívánom, hogy jó egészségben ülhesse meg 90. születésnapját is. ígérem, hog^y akkor is beteszem a magam újságírói két garasomat az alkalomra, feltételezve, hogy akkor még mindig kopogtathatom az írógépet. Happy Birthday, Studs Terkel! Deák Zoltán BUDAPEST. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége állásfoglalásában felszólította a vajdasági magyarságot, hogy tagadja meg a törvenytelen mozgósításban való részvételt. MICHCIANGCIO A MODCftN KOR HRJNR1RN Ehrenthal Ferenc A nagytehetségű és szerencsés fiatal Michelangelo Buonarroti (1475-1564) a reneszánsz humanizmus nagy ^ámogatoi, a Medici-haz es a platoni Akadémia párt- fogoltjaként az új szellem olyan óriásán mint Poliziano, Ficino, Pico della Mirandola köreben nevelkedett. Mély vallásossága a jezusi életmód es karakterhez vonzódáson alapult es sok éves barátság alapja lett Vittoria Colonnaval, az itáliai reformáló hercegnők egyikével (közöttük Giulia Gonzaga, Bona Sforza és mások). Colonna és Gonzaga a nápolyi Juan Valdés pápai kamarás köréhez tartoztak. E körben nem fogadtak el a szentháromság dogmáját és a Jézus-istenitése helyett benne inkább az egyetemes szeretet vértanú prófétáját tisztelték. ^ Michelangelo vallásossága nagy alkotásaiban tükröződik. Mig a papsag gyakran a keresztre feszitett jézus képmását szorgalmazta, a humanista művész az emberi kegyetlenség nyomatékos ábrázolása helyett az együttérzés, a szánalom, a szent-csaladi szeretet magasztosságát faragta fehér márványba romai Piéta müvében, mely csak egyike sok Piétájának. Sokat foglalkozott az Ószövetséggel, Mózes és David szobrai, a Sixtusi-kápolna freskói is mind a reneszánsz remekművei. A kápolna falán a végítélet, a mennyezeten az Ószövetség szereplői. Mikor a pápa az elkészült mennyezetet nézte, arany díszítéssel akarta ékesíteni, mondván: "Máskülönben szegényes lesz." Michelangelo válasza volt: "Az itt lefestettek ma^uk is szegények voltak." Vitatkozott a fényűző főpapokkal, patrónusai a pápákkal is, és intette őket: "A mennyben a szegénység az ereny." A reneszánsz humanizmus szemben állt a középkori papi állásponttal, mely szerint és a a papság értelmezheti, magyarázhatja a bibliát és a hittételeket, vagyis szemben állt a papság hívőktől való szigorú elválasztottságával. Ez az álláspont (komoly nézeteltérést okozott a pápa es Bramante meg Michelangelo között az új Szent Péter Bazilika tervezésével kapcsolatban. A pápa hosszühajójü bazilikát akart, a felsővégen elkülönített szentéllyel. A humanisták a latin misében es a hosszuhajóban a hívőknek az eredeti kereszténységtől való parancsuralmi eli- degeniteset látták es a kerek, négyzet vagy többszogletű alapon épült formát tartották helyesnek, melyben a hivő nem elszigetelten, hanem a középen elhelyezett szentély körül, nagyobb számban, a hívó' család köreben vesz istentiszteleten részt. Bármennyire is vetélkedtek pályájukban egymással Michelangelo és Bramante, kik versenyterveket készítettek, Leonardo da Vincivel megegyeztek abban, hogy ^z uj bazilika centrális alap formájú legyen es nem voltak hajlandók mast tervezni, így felépült a centrális bazilika, melyhez aztán a ravasz pápa más műépítészt felhasználva hozzátoldott egy hosszűhajót, megtörve egy eredeti keresztény istentisztelet lehetőségét és egy fenséges müépi- tészeti megalkotást. Egy felüjult korszellem, az ókori görög kultúra világi, tágabb feltárása, az emberi méltóság visszanyerése egy uj humanizmus révén, jelezte a nyugati világban egy új, a modern kor hajnalát. A lelkiismeret és a gondolat világának szabad kifejezése volt a 14-15-ik és a 16-ik század két párhuzamos és egymásba fonódo mozgalma, a reneszánsz és a reformáció szivében. Az ezeréves középkor gondolatvilágában az elmélkedésnek meg kellet egyeznie a hit egyházi követelményeivel, vagyis a bibliában hirdetett egyisten imádatán, a szereteten és a jézusi élet követésen kívül a több évszázaddal Jézus mártirom- sága után létrehozott papi tanokkal és biblia magyarázásokkal. A biblián kivüli, nagyrészt elvont dogmák minden barmi Michelangelo Pietá-ja (márvány) őszinte és jóakaratu vitatása eretnekségnek volt nyilvánítva és visszavonás megtagadása esetén a 13—ik században létesített inkvizíció segítségével máglyahalált jelentett. Viszont a korvégi gazdag, fényűző, háborúskodó császári pápaság idején a biblia lefordítása, a könyvnyomtatás kezdete, az ókori arab, héber, görög, latin Írások vallásos, tudományos történelmi témáinak világi és laikus kezekbe jutása és lefordítása, mindez meglehetősen megtörte az egyház mereven korlátozó hatalmat a hívók szellemvilágjában. Kétségbe lettek vonva az uj tudassál össze nem egyeztethető dogmák, különösképpen, ha azoknak nyoma sem található a bibliában. Filozófuson teológusok, tudósok, irók, művészek, világi és egyházi arisztokraták titokban kellett, hogy tanúskodjanak arról, ( hogy miként kellene, lehetne megreformálni, úi eletre kelteni a római katolikus egyházat es társadalmat. A reformálok nagyjában három irányban igyekeztek változást előidézni: a romlott pápaság megtisztítása, mely Italián kívül Rómától való elszakadásra vezetett (M. Luther, J. Calvin, U, Zwingli); a jézusi radikális életforma követese a szociális igazságért, a közjóért, a biblia léven az egyedüli tekintély, a hivő Önértelmezéseden (J.Tauler, J.Hus, J.Denck az anabaptisták); és végül, bár az eddigieket megeló'zve, a jézus isteni imádásának és a szentháromság tanának feladása, a lelkiismeret, a hit gyakorlásának szabadsaga (M. Servetus, J. Valdés, Dávid Ferenc, "egy az isten" unitáriusok). Az anabaptista és antitrini- tárius reformálóknak menekülniük kellett a pápa és Calvin elől földönfutókként Hollandiától Erdélyig, néhányan mártírhalált szenvedve, mig a vigyázatosabbak elkerülve a szakadást ési az inkvizíciót, tehetségükkel közvetett utón igyekeztek reformálni. A vallásreformálókon kívül említsük a filozófus D. Erasmust, A. Polizianot, M. Ficinot, G. Pico Merandola hercegét, a csillagász Copernicust, a hajós V. de Gamat, C. Columbust F. Ma- gellant, A. Vespuccit, az orvos Vesaliust és az orvosokkal együtt titokban boncoló rajzoló-festŐ-szobrász-műépitész D. Bramante, L. da Vinci és M. Buonarrotit. Meghalt Kolozsvári Crandpierre Emi! Nyolcvanöt éves korában május 11—é.n elhunyt Kolozsvári Grandpierre Emil iro, kritikus, műfordító.
