Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-16 / 16. szám
Thursday, April 16. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. ORMOS A CSALÁDBAN Táplálkozzunk, de helyesen Ami az úgynevezett élvezeti szereket illeti: az alkohol, a különböző adalékanyagok, a vörösbor a benne levő csersavtartalom miatt rákkeltő. A dohányzás az előforduló tüdőrák 90 százalékáért felelős, és a különböző áttételek miatt a halálozási esetek egyharmadat okozza. De nem járnak azok sem jobban, akik az élvezeti cikket pipázással vagy szivarozással juttatják szervezetükbe, hiszen náluk ajak- és nyelvrák, illetve szájüreg- és nyelocsorák fordul elő gyakrabban. Szerte a világon egyre inkább felismerik, hogy az ipari üzemekből, a közlekedésből származó szennyeződés jóresze az élelmiszerekkel kerül szervezetünkbe. Ki gondolna egy jől elkészített "magyaros" vasárnapi ebéd elfogyasztása után, hogy minden rákos megbetegedés egyharmada az egész- segtelen táplálkozás következménye? Az ut menti szennyezett - ólom, korom, azbeszt stb. - füvet az állatok lelegelik, a tejben, tojásban, húsban "atadjak" nekünk is. Ezeket a szennyezéseket a talajban felhalmozott vegyi anyagok, a vizbe kerülő szennyeződések tovább növelik. Veszélyes rákkeltő anyagként tartják nyilván a nitrátot. A lenyelt nitrát a szájban nitritté, a gyomorban nitrozaminná alakulva erősen mérgező, rákkeltő anyag. S mivel kerülhet szervezetünkbe? Többek között zöldségfélékkel, ezek közül is kiemelkedő a spenót, a salata, a káposztafélék nitráttartalma, de ezen túlmenően súlyos probléma a vizek elnitratosodása is. Az elfogyasztott élelmiszerekben lévő nehézfemek - kadmium^ króm, nikkel, arzén - szintén rákkeltöek; előfordulhat gabonában, húsban, halban, zöldség- és gyümölcsfélékben. Igaz, hogy a vegyi anyagok termelése hatalmas hasznot hozott szerte a világon a gyártó cégeknek, de egyre inkább felismerik a vegyszerek szervezetünkre gyakorolt karos hatását. A környezetszennyezés es a termesztés során az élelmiszerekbe került vegyi anyagokon túl még beszélnünk kell a tartósító eljárásokról, A pörkölés, füstölés során is szennyeződhetnek az elemiszerek. Szükséges az ideális testsúly fenntartása, az étkezési szokások megváltoztatása, az állati eredetű zsiradékok csökkentese, a C- és A-vitaminban gazdag étrend Összeállítása, az immunrendszer nyomelemszükségletének (magnézium, vas, réz) biztosítása. Kerülni a kell a gyomirtó és permetezószerek használatát, hogy legalább ezzel ne mérgezzük a zöldségeket, növényeket. AZ ALLERGIÁS ASZTMÁRÓL Angol orvosok és biokémikusok jó nyomon vannak, hogy megtaláljak az allergiás asztmát okozó genhibát. Az allergiás asztma az emberiség egytizedét üldözi, főleg gyermekkorban. A többség ugyan _ kinöyi a betegséget, de a görcsös nehézlelegzes megkeseríti a gyermekkort, és rossz esetben halált, tartós egészségkárosodást okozhat. Az oxfordi John Radcliffe és Churchill Kórház ( kutatói nyilvánosságra hozták, hogy öteves munkával háromra szűkítettek a tulajdonságokat örökítő gének számát. E három gén valamelyikének örökletes hibaja a felelős az allergiás asztma kialakulásáért. Úgy vélik, most már néhány hónapon belül megtalálják a "tettest" magát, és utána még ót év kell a "génre szabott" gyógyszer megszerkesztéséhez, amely talán örökre száműzi e kort a világból. A felelős gén megtalálása már addig is lehetőséget ad óvintézkedésekre. Hímes tojás, szép szó, locsolkodás NÉPI HAGYOMÁNYOK A hüsvét a természet újjászületésnek ünnepe; már az ősi népek is megtartottak, kivonultak a szántóföldre, áldozatokkal és táncokkal köszöntötték a ( tavaszt. Csak V. Pál papa szentesítésével egyesítették végérvényesén a feltámadás fogalmával. Ősi szokás szerint nemcsak a főidet, hanem a hazat is rendbe kell hozni husvét ünnepére, innen származik a húsvéti nagytakarítás. A szentelt parázs szintén régi néphagyomány, bár napjainkban már csak kevésbé ismeretesek az ehhez fűződő népszokások, annal jobban ismerik a húsvéti tojást. A tojás nyilvánvaló szimbóluma a feltámadásnak és az üj eletnek. Magyarorszag északkeleti csücskében, az Ecsedi-láp környéke hosszú időn át sok erdekes és értékes népi szokásnak és tárgyi hagyománynak volt őrzője. így maradtak különös értékek nemzedékről nemzedékre. Milyen volt például csak fél évszázaddal ezelőtt a húsvéti locsolkodás és a hozzá kapcsolódó egyéb szokások? A locsolkodás az ünnep fénypontját jelentette. Általában három formára tagolódott. Elsőnek számított a még gyermek- fiuk kántálása, másodiknak a már kifogott, udvariénak számitó legények lányasházi fogadása, harmadiknak a legények és fiatal nósemberek köszöntője. A még szabad legények és fiatalabb nősemberek vödörrel indultak el az ünnep második reggelén. A legények eladó lányos házakat kerestek fel. Ha nem az udvaron találták a lányt, kivitték a házból és legalább egy v'ódörnyi vízzel meglocsolták. A lány visongott, menekülni igyekezett és ez jól szórakoztatta a legényeket. Ahol behívták Őket, kis ideig eszegettek, iszogattak, utána tovább mentek. ( ( Husvétkor a szatmári falvak sok utcaja, házudvara kapott öntözést és sokfele virítottak a színes tojáshéjak. Németország egyes vidékein is dívik még ma is a tojásfestés. Öregek és fiatalok egymással versenyezve készítik a hosszú téli estéken és egy-egy remekül sikerült darabot olykor évekig is megőriznek. A kifúrt tojás szintén német eredetű. A tojások mindkét végen pici lyukat fúrnak, igy kifolyik a tojás és megmaradt t héja igen tartósnak bizonyul. Nagy vázakban kirügyeztetett agakra vagy barkákra kötik fel selyem zsinórral. A felfüggesztett tojásokkal más országokban is találkozhatunk, például Lengyelországban és Gogol regényéből megismertük a cári Oroszország porcelán és fafaragásu tojásait, amelyek kék és rózsaszín szalagokon lógtak az ikonsarkokban. Görögországban akad olyan ház, ahol 200 tojást is főznek husvétra és valamennyit pirosra festik, miután a néphit szerint csak ezeknek van varázs- és vedőereje. A hagyomány ügy tartja, hogy aki betoppan husvétkor vagy az utána következő negyven napon át, azt tojással illik megajándékozni. Majd országszerte a szabadban nyárson sütik a húsvéti bárányt és vidáman táncolva, dalolva ünnepelnek. , Régi francia népszokás a tojaslökes. A dombtetőn ott állnak a felnőttek és tojást, narancsot, süteményt dobálnak a lejtőn. A jjyerekek visítva vetik magukat a zsákmány után, sót még ki is halásszák, ha történetesen a patakba hullottak. A kalács is húsvéti hagyományokhoz tartozik. Kelet-Angliában a parókiák tisztviselői évszázadokon át végiglátogatták a városkák fő házait és lakóikat húsvéti kaláccsal ajándékozták meg. A nyulak is hozzátartoznak husvét ünnepéhez. Franciaországban azt mondják a gyerekeknek, hogy a nyulak a szenthéten Rómába mennek, és onnan hozzák haza a húsvéti tojást. Németországban is azt tartja a néphit, hogy a nyulak rakják a tojást es elküldik a gyerekeket a kertekbe és az erdőkbe, hogy keressék meg. Palócföldi húsvéti díszítés
