Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-02 / 14. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 2. 1992. fii , KÉT VELEMENY A MAGYAR HELYZETRŐL Magyarok a keresztútnál Magyarország törekvése, hogy virágzó gazdaságot teremtsen, bajba kerülhet. "Aggódunk - mondta az az ember, aki a 60 millió dolláros Amerikai-Magyar vállalkozói Alapítványt ellenőrzi - egy szovjet tipusu Összeomlás kockázata miatt, ami együtt jarhatna azzal a veszéllyel, hogy a magyar nép a szabad vallalkozasi rendszert kárhoztatná." Olyan helyzet ez, amely kellemetlen kérdéseket vet fel egész Kelet- Európa jovójét illetően. Látszólag Magyarország egészséges. Budapest központja tisztának és jómódúnak látszik, és a Duna mentén haladó műúton, az autók között több az elegáns nyugat- európai modell, mint a rozoga Trabant vagy Lada. A felszíni csillogás alatt azonban olyan jelek vannak, hogy a gazdasági reformot elhibázták, és hogy a nyugati segítség elegtelen és rosszul alkalmazott. "Magyarorszag olyan válaszút elé került, ahol elveszítheti a külföldi beruházók iránti vonzerejét" - figyelmeztetett Alexander Tomlinson, az Amerikai-Magyar vállalkozási Alapítvány vezetője. Mindezt a kelet-európai tökeszakértók találkozóján mondta, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tartott a magyarországi reformprogramot veszélyeztető tényezőkről. Az államilag ellenőrzött üzemek privatizációja elnehezült, lassú léptekkel halad. Az ellenállást sok esetben a (Csűcs-menedzserposztokon ott maradt, atkepzetlen kommunisták jelentik, es azok a kormánytisztviselők, akik a piaci árnál magasabb árajánlatokra várnak. A külföldi beruházókkal szembeni bizalmatlanság is egyik tényezőnek számit. A "nemzeti erdekekre" történő hivatkozás olyan kulcságazatokat, mint a légi közlekedés, a vasút, a távközlés, az energetika és a kohászat, kizár a privatizációból. "Hatalmas lehetőségek vesznek el naponta - mondta Tomlinson ür a szakértőknek. - A változás lendülete lassul." Ezt a megállapítást illusztrálja a magyar ^azdasag egyik reménységénél, a televíziókat gyártó Videotonnal bekövetkezett válság. Több mint 20 ezer állás elveszett pusztán azért, mert a vallalat vezetese elutasította az együttműködés megfontolását az olyan nyugat-európai elektronikus óriáscégekkel, mint a Philips vagy a Siemens. A helyzet fonáksága, hogy eppen a munka- nélküliségtől való felelem teszi kétségessé, hogy a magyarok rátaláljanak ( a piacgazdaságra. Az allastalanok _ szama 1989-ben 12 ezer volt, most közel 400 ezerre rúg. A magyar változás azonban még igy is Kelet-Európa sikertörténete. Az ország az utóbbi két évben több külföldi beruházást vonzott, mint az első 40 evben Összesen. Több mint kétmilliárd dollárt fektettek be a külföldi cégek, hozzávetőleg négyszer annyit, mint amennyi a többi kelet-európai országban összegyűlt. Miért akkor a félelem mégis, hogy a szabad vállalkozásokba való átmenet elakad? A központok aggodnak az újonnan létesült vállalatok ezreinek nehézségei miatt egy olyan gazdaságban, ahol a tőke kétségbeejtöen kevés. Magyarországon, a többi korábbi kommunista országhoz hasonlóan, nemcsak a pénz hiányzik, hanem,a bankrendszer és a pénzügyi piac is, ami lényegi feltetele az új üzlet indításának. Giles Martin BUDAPEST. Az elmúlt Öt hónapban a megszigorított beutazási szabályok f ((és határellenőrzések során a magyar határőrség közel 376 ezer külfölditől tagadta meg a beutazást. Úti jegyzetek A napokban térté m vissza egy 15 tagú tanulmányi csoporttal tett legutóbbi látogatásomról Kubából. Mondhatom, ez volt az eddigiek között a legérdekesebb. Ugyanis eddig főként "csak" az üdülés, nyugtató pihenés közt kévés idő maradt a történelmi helyek, , múzeumok, szórakozási helyek es hasonlók megtekintésére. Minden más, a gazdasági, társadalmi élet, közintézmények, építkezés csak kívülről szemlélt élmény volt eddig. Más az, amikor tanulmányi célból belülről is, közvetlen kapcsolat utján, emberekkel, a gyakorlati élettel, munkával érintkezve szerezhető a tapasztalat. Ez alkalommal a Kanada-Kuba Baráti Társaság rendezésében ( ilyen tanulmányi céllal látogattunk Kubába. De nemcsak egyeni érdeklődés vezetett bennünket, hogy '"belülről" is lássunk valamit az ottani eletbol. A látottakon kívül ipari, mezőgazdasági üzemek, egészségi és közoktatási intézmények, építkezések vezetői tájékoztatását és sok mindenre kiterjedő kérdéseinkre adott válaszokat hallgattunk meg. E tapasztalati kirándulásnak tehát reális gyakorlati értéke volt. Közvetlenül éppen azért, mert az egész Latin-Amerika után Kanada jelenti a legnagyobb turistaforgalmat a Karib-tenger e legszebb festői, kellemes éghajlatú, sok látványosságot nyújtó szigetere. E nagyszámú turizmust nemcsak a kellemes ösztönzi, hanem a hasznos is; ugyanis Kanada az egyik legnagyobb és leggazdaságosabb kereskedelmi partnere Kubának, mindkettő kölcsönös hasznára. Különösen pedig most, hogy a volt szocialista országok gazdasági kapcsolatai jórészt megszűntek. Ez a - politikailag is jelenes - gazdasági kapcsolat meg a Trudeau liberális kormányzat idején (20-23 évvel ezelőtt) jött létre. Ami annál is jelentősebb, mivel az amerikai gazdasági blokád es minden más kapcsolat hianya a két ország között különösen most érezteti fojtogató hatását Kuba gazdasági eleteben. A legsúlyosabb hatása ennek abból ered, hogy minden más országgal is a kereskedelmi forgalom csak "kemény" valutával, tehat az USA dollar eszközével közvetíthető. (Ez a turistaforgalomra is karos es bosszantó hatású, amikor turista üzletekben csak USA dollárral lehet vásárolni.) Az árucsere-forgalomban a volt Szovjetunió után például Kanada a legnagyobb kubai cukorimportáló, évi 400 ezer tonnával; s a cukornád melléktermékeiként főleg a márkás rum, szirup, csokoládé, majd dohányáru, főleg a hires Kubai-szivar és a trópusi gyümölcsök érkeznek Kubából Kanadaba. Csereáruként pedig Kuba kenyergabona- es lisztszükségletét csaknem százszázalékban Kanada látja el. Ugyanakkor Kuba mezőgazdaságában alapvető fellendülést hozott a Kanadából telepitett "holstein" (feketetarka) - elsőrendűen tejelő szarvasmarha: ma mar ez teszi ki Kuba csaknem teljes szarvasmarha állományát. A mezőgazdasági termékek változatosságát tovább bővitette az ugyancsak Kanadából (Prince Edward szigetéről) telepitett burgonya. Ugyanis a kubai termőtalaj ugyanaz a téglavörös szinú és szerkezetű, mint a kisebb terjedelmű P. E. hasonló talaja. Kooperativ es állami gazdaságokba tett látogatásaink során - értesülve, hogy Kanadából vagyunk -, az ottani dolgozók rokonszenves hálájukat fejeztek ki Kanada baráti kapcsolata iránt. Mint ismeretes, Kuba eppen olyan egy-ter- mékű gazdasági gyarmata volt Amerikának, mint számos más karib-tengeri és kozép- amerikai "banán-köztársaság"-nak ismert kis ország. Vagyis az elmúlt 150 ev óta ezek a kis országok csak egy-két olyan termelési ágat művelhettek, amire Amerikának szükségé volt. Egyik nagyon érdekes, páratlan szintül és rendeltetésű több ezer hektáros allami gazdaságban működő középiskolát (high school) is meglátogattunk, amelyben a tanulók délelőtt 3-4 órai rendes fizikai munkát végeznek olyan földeken, ahol a termes éppen munkaerőre vár, s délután vonulnak a tantermekbe, ahol a rendes tanrendet veszik művelés alá. Ezzel nemcsak a munka becsületet ismerik meg (bármilyen pályát vagy hivatást választanak a magasabb iskolák elvégzése után), de hasznot-hajtó munkát is végeznek iskoláik költségeihez, ahol különben az iskolázás teljesen ingyenes. Egyebek közt jártunk a Havannához közeli Uttörővaros bámulatos intézményében, ahol a felső elemi iskola növendékeinek ezrei ismerkednek meg az elet sokoldalú fizikai-szellemi tevékenységével, ahonnan e kezdeti ismeretekkel nyitott szemmel és értelemmel lépnek a magasabb iskolákba, munkahelyre. A tapasztalt vívmányok értékeit azonban kísérti a blokád roppant bénító hatása. Ahol csak megfordultunk, mindenütt látható, érezhető volt a ( gazdasági szorultság, a mindenben való hiány, s mind kozott legszo- rongatőbb az olaj- és benzinhiány. Az ország mindössze 15%-at termeli ki szükségletének. Az említett nagyszerű intézmények tevekenyse^e sok esetben egyszerűen leáll jármüvek, fűtőanyag hiányában. Bo tájékoztatót kaptunk erről a "Gran ma" cimú legnagyobb hivatalos napilap szerkesztőségében. Itt elmondták a saját nehéz problémájukat is, ami szerint ujságpapir- tartalékuk legfeljebb pár hónapra elég, s igy a lap most 12 oldalon megjelenő angol nyelvű kiadását is kénytelenek lesznek 4 oldalra csökkenteni. Mi viszont tájékoztattuk ó'ket, hogy Kanadaban az eddig bezárt gyárak, üzemek százai kozott eppen mostanában szüntettek meg egy kanadai papírgyárat Eszak-Ontarioban, s vagy 300 munkást eresztettek szélnek. E- kozben az amerikai Abitibi mammut papir- vállalat csaknem bagóért viszi ki Kanadából korlátlanul a papirt. A fentiek csak kirívó példái annak, miként el, épit, küzd kinos-keserves körülmények közepette ez a kis ország, a torkán érezve a saját maga belső kínjaival küzdő "nagy1 Amerika blokádját. Mennyivel humánusabb lenne, ha Amerika a blokádra tékozolt százmilliókkal a maga 30 millió szükölkö- döjének sorsát enyhítene. Vagy hasonlattal élve, egykor úgy szóltak költői nyelven Budapestről, mint a Dunagyöngye. Mily üdvösebb volna, ha az igy elherdált milliókat arra lehetne költeni, hogy a gyönyörű barokk, romai, mediterrán stilusu és most kopottan, kimerültén felújításra, tatarozásra váró Havannát az egész Latin-Amerika gyöngyéve varázsolnák. így lehetne üdvösebb, emberibb kapcsolat még Amerika népével is. , Durovecz András Toronto, Kanada r„- ELŐFIZETÉSI LEJUT ] I szíveskedjék annak meghosszabitásáról I idejében gondoskodni » Egy évre $25,- Félévre: $14.- A Kánadába és Európába $30.- | i Megújításra: $ ........................................ A I Naptárra: $............................................. V ( Név: ....................................................... A Cím................................................ ( AMERIKAI MAGYAR SZÓ * A 130 E 16th Street, New York, N.Y. I KUBA ÉS Ml
