Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-08-29 / 32. szám
Thursday, Aug. 29. 1991 AMERIKAI MAGYAR SZO 13. Charles Gáti v New York-i politológus, egyetemi tanár A Kádár-korszak mai szemmel 5. A tábor legvidámabb barakkja az ötödik, már-már pozitív koncepció. Ez, mint a többi négy, szintén igaz is, nem is. ( Igaz, mert élelmiszer is volt, közszükseg"- leti cikkek is, a középosztály és a parasztság egy része telekhez jutott, az életszínvonal emelkedett, nyíltabban lehetett Írni és szabadabban lehetett beszélgetni, mint a környező országokban, s a végen csaknem mindenki - tisztelet a kivételnek! - útlevelet is kapott. Ismerjük el, hogy ebből a 14-es mezőnyből Magyarorszag bizony kiemelkedett. Kádár nemcsak Magyarország, de a tömb legnépszerűbb politikusának számított. A szomszédos nepek irigyelték is a magyarokat; szovjet turisták itt azt hitték, hogy Nyugaton vannak. A Nyugat időközben csodálta is, idealizálta is az itteni viszonyokat; voltak olyan évek, amikor az ország hire és Kádár neve márka lett. Puskas Öcsi után és Rubik Ernő előtt Kádár volt az a magyar ember, akit a világ ismert és leginkább tisztelt. Külföldön is, itthon is ügy vélték sokan, hogy reálpolitikájával Kádár elérte mindazt, amit 1956 a zászlajára tűzött. Ez ugyan szerintem alapvetően téves vélemény, mégis valószínű, hogy Kádárt fénykorában a nép megválasztotta volna az ország kormányzójának... Ám ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ebben az űgynevezett vidám barakkban egy olyan nép élt, amely világstatisztikában elsők között állt az öngyilkosság és az alkoholizmus kategóriáiban. 1956 legfontosabb követeléseit - Magyarország függetlenségét és a többpártrendszer bevezetését - Kádárék nem tűzték ki célul és nem is valósították meg. S azt is figyelembe kell venni, hogy a relativ jólét s igy a nagy vidámság árát előbb-utóbb az unokákkal, sŐt a dédunokákkal is meg kell fizettetni. Ilymódon ez az ár bizony túl magas, s ezért is tűnt el a vidám barakk a füstbe ment tömbbel együtt. 6. Kényszerpálya - ez végiilis a hatodik, s egyben legkedvezőbb megközelites. Kadar (úgymond) egy kis országot uralt, amely egy nagyhatalmi s nem is akármilyen nagyhatalmi szférához tartozott, s ez határozta meg a rendszer mozgásterét. A "kényszerpálya"-koncepciö lehet komoly történelmi kategória, lehet apológia. A kettő, sajnos, csaknem elválaszthatatlan. Mint apológia, a "kényszerpálya"-fogalom az opportunisták meghunyaszkodását igazolja. "Ez van, ezt kell szeretni." Mint történelmi valóság, úgy^ ahogy azt Ranki György elemezte meggyőzően már a 80-as évek elején, a "kényszerpálya"-fogalom a valóság tükre. Ha valaki a politikát a lehetőségek művészetének tartja, nehéz ezt a megközelítést elvetni. Elvégre 1956 novemberében» amikor Kádár felöltő vagy télikabát nélkül Moszkvába ment, az alternativa nem Nagy Imre és a többpártrendszer volt, hanem Gero és Hegedűs. S az azt követő harminc hosszú évig Magyarországot csak a Brezsnyev-doktrina árnyékában lehetett kormányozni. Sokáig még a titoizmus is nagy bűn volt. Ez tény, nem apológia vagy tudományos magyarázkodás. A kérdés az, hogy Kádár kihasználta-e a kényszerpálya diktálta szűk mozgásterét. Erre a kérdésre azonban ma még azért lehetetlen válaszolni, mert a moszkvai kapcsolatot - a hires telefont - Kádár önkényesen monopolizálta. Eleinte Münnich Ferenc biztosan tudott valamit, később Erdélyi Károly^ tálán Rabinovics Nadja, tálán Rajnai Sándor, talán a bennfentes PB-tagok, talán egyikük sem igazán, bár olvastam például Andropov levelét Kádárhoz, amelyben Szúrós Mátyásra panaszkodott, s bár el tudom képzelni, hogy Hruscsov mit mondhatott Kádárnak vadászás közben, s hogy Brezsnyev és Szuszlov mit suttogott Kádárnak két nagy szovjet puszi kozott, az igazság az, hogy a birodalmi kapcsolat (árnyalatai rejtélyesek, s igy a mozgástér lehetőségeit sem lehet pontosan felmérni. Ami tudható, az az, hogy Kádár nagyobb mozgásteret akart és ért el, mint a szomszédok, s az, hogy a magyar nép többsége a kádári kacsintásokat - mármint azt, hogy ő, Kádár, eléri az elérhetŐt - nagyonis komolyan vette. Az uralkodó nézet szerint reálisan és legtöbbször hatásosan kereste a kompromisszumot a moszkvai központtal, s tette ezt az ország fél- vagy negyedfüggetlenségének megszerzése, valamint a saját hatalmának kibővítése érdekében. Ismétlem: nem tudható, hogy tehetett-e többet, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy oly sokan - különösen a 60-as évek közepétől a 80-as évek elejeig, a telekszerzés lázában - magúkévá tették a kádári kacsintást, s ily módon elfogadták azt, hogy Kádár ügyesen, a maga óvatos módján, igenis kihasználja a mozgástér lehetőségeit. Megítélésem szerint Kádár tehát tisztességtelenül, erkölcstelenül viselkedett, amikor írásbeli kötelezettségét megszegve Nagy Imrét és társait mégis felelősségre vonta - megölette és börtönbe vetette - múltbeli politikai tevékenységűkért. Ez annál is inkább tisztességtelen viselkedésnek számit, mert e tevékenységek nagy részét ö is támogatta, azok meghozatalában aktívan részt vett. S végülis itt érünk el ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy ez a nagyon is reálpoliti- kászeru "kényszerpálya"-politika tulajdonképpen reális volt-e vagy sem. Reális-e az a politika, amely - iffaz, Gorbacsov segítségével - a rendszer bukásához vezet? Reális-e az a politika, amely bizáncias, titkos, az egyszerű halandók számara gyakran érthetetlen manővereivel a politikai vezetöréteg mérhetetlen cinizmusát és az értelmiség lázadását - és igy a bukás valószínűségét - idézi elő? Megvallom, hogy - nem először, és bizonyára nem is utoljára - saját kérdéseimre sincs kielégítő válaszom. Egyrészt: a "kény- szerpálya"-politika legsúlyosabb negativ következményeire nincs mentség. Másrészt: ennek a politikának az alternatívája bizony lehetett volna rosszabb is. m. Remélem, e hat koncepció igy, ilyen bonyolultan, igy ilyen ellentmondásosan, igy együtt hozzájárul a Kádár-rendszer megértéséhez, s vitát provokál. Azt is remélem, hogy a vitában nem az kerül előtérbe, amit kihagytam - például a társadalmi és gazdasági folyamatok, valamint a kor különböző periódusainak, a változás méreteinek az elemzése - hanem az, amit néhány oldalon jol-rosszul megfogalmaztam. A múlt árnyaltabb, indulatoktól mentes elemzése hozzájárulhat a magyar jö'vö józan, reális megrajzolásához is. Elsősorban arról van szó, hogy a szomszédos országokhoz képest Magyarorszag ma - jóreszt a Kádár-korszak reformpolitikájának köszönhetően - előnyben van, s ily módon a kérdés az, hogy az ország új politikai vezetőrétege e kezdeti előnyt kihasználja-e vagy sem. Vajon a prinytiv, nacionalista, balkáni torzsalkodások útjára sodródik-e az ország, avagy vállalkozik az űj, modern, tágasabb, a nemzeti tradíciókat gyakran athago, tehát elsősorban európai csatlakozásban megfogalmazódott közösség fele vezető hosszú útra? i , Magam részéről a felemás megoldástol tartok, attól, hogy a vezető pártok habozni fognak, és nem tudnak határozottan választ adni az európai civilizáció és a nemzeti indulatok, a pluralizmus és a központi irányítás, a demokrácia és az urambátyam tekintélytisztelet, a vallásszabadsag és a kötelező hitoktatás, a szabadpiac és az állami gyámkodás, az elszámolás es a leszámolás, végülis Nyugat és Kelet között. Ha valóban igy lesz, félő, hogy az effajta "arany középút" éppoly illúziónak bizonyul, mint Kádárek hite a kommunizmus megre- formálhatóságában. BUDAPEST. PekingbŐl nézve úgy tetszik: hamarosan China Town-ok. kínai városrészek / * alakulnak Magyarországon. Csakhogy nem hongkongiak fogják azokat benépesiteni - mint arról a korábban fÖlróppent hírek szóltak - hanem a Kínai Népköztársaságból érkezettek. Itteni források szerint immár negyvenezer és százezer közöttire tehető a hazánkban tartózkodó kínaiak száma, HUNGARIAN PORTABLE TYPEWRITERS NEW, ALSO OTHER LANGUAGES reasonably priced Jacob Sachs, 251 W 98 St. Suite 8C New York, N.Y. 10025 Phone:(212) 222-6683 tint nekem ciii>. IKXA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 243 HoMÜtoa Street NEW BRUNSWICK, HI 08901 t*> (201) 247-9220 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Mfizzaki cikkek Kocsik Csemcgecsomag TebUtt • Háztartási gépek FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállálatok felújításához tőkés társakat keresünk. RETUR REALTY CORP. Uj címünk: 130 Medisea áve. 4th Floor New York, N.Y. 1^016 Telefon: 212/695-2245 EKe: 212/684-2175 1 Mm ■ ■ | ■ ■■■ ■■ — n.
