Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-10-17 / 39. szám
AMERIKAI Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y . Ära 50 cent ISSN 0194-7990 Vol. XLV. No. 39. Thursday, Oct. 17. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WOkD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254 0397 Nemzeti drámává nőtt Thomas jelölése Az amerikai alkotmány az elnöknek adja meg a jogot arra, hogy jelöljön valakit a Legfelsőbb Törvényszék bírósági állásara, ha azon üresedés történik. A kinevezéshez azonban a szenátus többségének hozzájárulása szükséges. Eddig a legtöbb elnök mindig tekintettel volt a szenátus összetételére, a nép hangulatára, amikor jelöltet ajánlott e magas tisztségre. Ez a helyzet Reagan megválasztana óta kezdett megváltozni. Reagan és még inkább Bush olyan személyeket jelölt a Legfelsőbb Törvényszékre, akik az b/szélsőséges konzervatív politikai elvüket támogatták. Emiatt egyre hevesebb viták kezdtek ily alkalmakkor kifejlődni, mint pl. Bork, Souter, vagy Rehnquist jelölése alkalmával. De akkora viharról, amilyen most tört ki Clarence Thomas jelölése alkalmával, nem tud a krónika. A liberális Thurgood Mar-cbaö, a Legfelsőbb Törvényszék egyetlen fekete tagja lemondása után Bush elnök és tanácsadói nem elégedtek meg azzal, hogy a Törvényszék már igy is 90 százalékban konzervatív tagokból tevődik Össze, most egy ugyancsak szélsőségesen konzervatív fekete jogászt, Clarence Thomast jelölték. Úgy vélték, hogy nyert ügyük van, mert a szenátus republikánus tagjai természetesen támogatni fogják elnökük jelöltjét, a demokraták pedig nem merik majd ellenezni, mert akkor "faji elóitelettel" vádolhatják őket és elveszthetik ( a legközelebbi választásokon a fekete polgárok szavazatát. De Bush és tanácsadói elszámitottak magukat. Thomas jelölése olyan társadalmi botrányt robbantott ki, Wellstone szenátor szerint, melyhez foghatót alig lehet találni a politikai botrányokban ugyancsak bővelkedő történelmünkben. Elég, ha a Watergate, az Iran-gate, vagy a kontra-botrányokra gondolunk. Thomast ugyanis a hivatalában (Equal Employment Opportunities Agency) a nyolcvanas évek elején dolgozó, jelenleg jogakadémiai professzor, Anita F. Hill, botrányos magatartással, un. szexuális zaklatással vádolta, amelyet v a törvény most büntetendő cselekménynek tekint. A vádakat részletességgel tárta a bizottság elé, és ezt a jelentést az amerikai televízió teljes egészében közvetítette, ügy, hogy a múlt hét végén a Tv jóformán mást sem hozott, mint Prof. Hill vádjait és azokat kovetöleg Thomas válaszát, illetve határozott visszautasítását. E vádakkal azonban Anita Hill az amerikai társadalom egy súlyos problémáját tárta fel. Az utóbbi évtizedekben az amerikai nők újabb es újabb tízmilliói vállaltak munkát és a munkahelyek ezreiben fordulnak elŐ visszaélések, zaklatások nőkkel szemben. A dolgozo nők a legtöbb esetben nem mernek az ilyesmiről panaszkodni, mivel az állásuk elvesztésevei járhat. De most Hill professzor bebizonyította számukra, hogy igen magas- rangú személyekre is vonatkozhat a törvény. A fekete lakosság tízmillióit is súlyosan (folytatás a 2. oldalon) Mit fedezett fel Kolumbus ? E hónapban van 499. évfordulója annak, hogy Kolumbus Kristóf 1492-ben az új világ földjére lépett. A jövő évi 500. évfo- duló ünneplésére pedig nagy előkészületeket tesznek a világ csaknem minden országában. Csakhogy az idén az ünneplők kórusába már disszonáns hangok is vegyülnek, sőt nem egy esetben azok már túlharsogják az ünneplőket. Mexikóban a nép történelmének indián gyökereit fogja újra értékelni. Olaszországban Kolumbus olasz származásán lesz a hangsúly. Az amerikai fekete nép a rabszolgaság kezdetét látja Kolumbus küldetésében. Amerika öslakoij az indiánok szemében a felfedezés ősi földjük, nyelvük, kultúrájuk elvesztését, népük millióinak pusztulását, az európaiak által importált betegségek következtében. A zsidó nép számára a felfedezés éve egybeesik Spanyolországból való kiűzetésük és az inkvizíció kezdetével. Chilében a bennszülött indiánok tiltakozni készülnek a spanyol király ez alkalomra tervezett látogatása ellen. Az amerikai televízión már folyamatban van egy nagyarányú dokumentációs film vetítése. Washingtonban a Nemzeti Képtarban (National Gallery) rendeznek egy káprázatos művészeti kiállítást "Világ 1492"-ben címmel, amelyen a kor művészeti tárgyai vannak kiállítva. A kiállítás költségeit olyan kiváló, kultúrát kedvelő cégek, mint a japán Nomura tőzsdeügynökség és az amerikai Republican National Bank fedezi. A katolikus egyház egyidőben szentté akarta avatni Kolumbust. De amikor kiderült, hogy Kristófnak házasságon kívüli afférja volt egy sevillai hölggyel, ezt a tervet elvetettek.( Mivel járulhatunk mi, magyarok hozzá az ünnepléshez. Sajnos nem sokkal, talán csak annyival, hogy Kolumbus legénységében szerepel egy Dalmáciából származó matróz. Dalmacia pedig annak idején Magyarországhoz tartozott. HAITI AGÓNIÁJA Azon közép-amerikai államok közül - Salvador Guatemala, Panama - ahol USA "demokráciát" hozott létre, egyedül Haiti-ban beszélhetünk igazi, a nép többsége által támogatott demokráciáról. Jean-Bertrand Aristide, ama, a nép igazi érdekéért sikraszálló és nem egy esetben életüket kockáztató katolikus papokhoz tartozik, akik valóban küzdenek nyomorban élő honfitársaik sorsa javításáért. Hogy ezekre gyakran milyen sors vár, azt ékesen bizonyítja Salvadorban Romero érsek és a meggyilkolt hat jezsuita pap sorsa. ügy a Vatikán, mint az amerikai külügyminisztérium "szélsőségeseknek" tartja az ilyen papokat. Aristidet is figyelmeztették a State Department emberei, hogy jól tenné, ha nem folytatná működését. De Aristide kitartott meggyőződése mellett és most száműzetésben van, hívei pedig rejtőzködnek az országban. Az ellenforradalmi puccs vezetői irtják az ellenzéket. A puccs kezdete óta több, mint 100 haitiit öltek meg. Mint minden más közép-amerikai állam katonaságát^ a haitiit is amerikaiak képezték ki és szerelték fel. Haiti nepe ügy benn az országban, mint a külföldön élők egy emberként ellenzik (folytatás a 2. oldalon)
