Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-10-03 / 37. szám
Thursday, Oct. 3.1991 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Ahogyan én látom A szerkesztőnk észrevételei Dionysius Areopagites nevű, a Kr. u. IV. században élt keresztény hittudós, az angyalokról Írva, azoknak két fajtáját különbözteti meg; a rossz angyalokat és a jó angyalokat. A jó angyaloknak viszont szerinte kilenc különbözÓ típusa van. Nagyon örülök Dionysius atya fejtegetéseinek, mivel én is gyakran gondolkozom azon, hogy hány különböző tipusu angyal segít nekünk lapunk fenntartásában. Vannak nekünk "fenntartó gárdista" angyalaink, mint például Miamiban és vannak kisegítő angyalaink, mint New Yorkban. Vannak aztán verselő angyalaink es vannak festő angyalaink. Vannak angyalaink csaknem minden nagyobb magyarlakta városban itt Amerikában: Akronban, Cantonban, Griffith, Ind-ban, de vannak Kanadában és Magyarországon is. Ha nem lennenek ilyen őrangyalaink, talán már régen nem lenne lapunk. Vannak mindezeken felül olyan angyalaink is, akik két kategóriába is tartoznak, lapfenntartó és verselő angyalok táborába Egy ilyen angyalról akarok most röviden Írni, amit különben mar régen meg kellett volna tennem. A mi kedves Ferencz Amáliánkról irok, akinél őszintébben kevesen szeretik, becsülik lapunkat. Amália az utóbbi években több új előfizetőt szerzett lapunknak, mint bárki más ebben a nagy országban, hozzávetőleges számításom szerint legalább hatvanat, hetvenet. Ha minden kedves olvasónk ennyivel, vagy legalább ennek felével gyarapította volna táborunkat, akkor ma nem 8 oldalon jelenne meg lapunk - leszámítva a hirdetési mellékletet - hanem 12, sŐt 16 oldalon. És akkor annyival jobb lapot tudnánk előállítani. A festő angyalaink legkiválóbb ja ( Horti Ibolya, aki szebbnél szebb festményeket küld számunkra, amelyek eladásából mar eddig is jelentékeny összeg jött be lapunkhoz. Itt New Yorkban a lapnál, minden szerdán vannak őrangyalok, akik lankadatlan munkájukkal segítik lapunk továbbítását es baza- raink előkészítő munkáival, annak anyagi forrásait segítik elő, mint Friedman Margit és Fodor Ilona. Legyen az emléked áldott;kedves Dionysius Areopagites atya. Őrködjenek az angyalok álmod felett. SOIEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FÖÜGYNÖKSÉG 243 Nanilton Street NEW BRUNSWICK, NI 08901 (201)247-9220 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek Csemegecsomag Tekriziók • Háztartási gépek FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA “MIÉRT NEM GAZDAGODTAM MEG LAS VEGASBAN?” Pesti beszélgetés Bárány Jánossal, a kiváló kanadai magyar újságíróval. Mi a véleménye a nyugati jobboldali sajtóról? Érdekes interjút közölt az Élet és Irodalom augusztus 9-i szama a Kanadai Nyugati Magyarság belső munkatársával. Ebből közöljük az alábbi érdekes részleteket. *- Hosszú ideig éltél Amerikában s most újra itthon vagy. Tulajdonképpen egy újságot képviselsz Magyarországon. Milyen újságot?- A Nyugati Magyarság cimü lapot, amely Kanadaban jelenik meg, s ebben az esztendőben lépett a tizedik évfolyamába. Annak idején háromszáz példányban indult, s most már tízezer példányban fogy el odaát. Szeretnénk itthon és a környező országok magyarlakta területein is megvetni a lábunkat, s egyfajta hídszerepet betölteni az itteni és a nyugaton élő magyarság között. " Hogyan határoznád meg a lapnak az arculatát?- Inkább politikai és kulturális profilról beszélhetnénk, mint gazdaságiról. De most, hogy már itthon is kiadják, úgy érzem, többet kellene foglalkoznunk a gazdasággal, hiszen Magyarországnak ma ez a legfőbb, legégetőbb problémája.- Manapság újságot kiadni, alapítani, eleve bukott vállalkozás. Te nem félsz ettől? Szerinted sikerül megmaradnotok?- Van keletje a lapnak. Most harmincezer példányban jelentünk meg, igaz, ebből rengeteget elosztogattunk mutatványszámként, de ötezer példányt azért sikerült eladnunk. Szeptembertől havonta jelenünk meg. Minden hó ötödikén, és forintért is elfogadunk előfizetéseket. A lap egyébkent hatvan országba jut el. Csak az Egyesült Államokban négyezer előfizetőnk van, ami nagyon jelentős szám. Mert ha egy személynek, teszem azt, Oklahomaban van egy autójavító műhelye, ahol csak magyarok dolgoznak, azt az egy újságot, legalább tizenöten olvassák. És ez igy van Kanadában, Argentinéban, vagy Urugayban is.- Irigylem az optimizmusodat. Igaz, te mindig is optimista voltál: költőként hagytad el az országot, aztán hat évig Las Vegasban dolgoztál egy kaszinóban. Most már nálunk is működnek ilyen intézmények, igy aztán óhatatlanul adódik a kérdés: az ott dolgozók vajon tudnak-e csalni a kaszinó javara?- Igazából nem tudnak, mert tilos. De egy jó krupié hároméves gyakorlattal egy hat számból álló szakaszt bármikor ki tud pörgetni. Tehát gyakorlatilag oda juttatja a golyót, ahova akarja. A kártyában pedig ügy "csalnak", hogy ha látják^ hogy megy neked a lap, kicserélik az >osztot, kicsérélik a kártyát, leöntenek kávéval... Las Vegasban eleg durván működik ez az ipar, hiszen nagy pénzekről van szó. Egyébként erről szól a most megjelent Hat év Las Vegasban cimCi könyvem. f- És te tényleg azért nem gazdagodtál meg Amerikában, mert költő vagy?- Egy frászt. Azért, mert engem sosem érdekelt ügy a pénz. Ha nyertem egy közepes összeget, nem mentem vissza se másnap, se harmadnap, hogy a nyereményem bizonyos hányadat újra föltegyem, hanem elköltöttem, és amikor már csak pár fillérem maradt, akkor mentem vissza nyerni.- Itthon jársz kaszinóba?- Voltam vagy háromszor. Aki azt hiszi, hogy az ilyen helyen rengeteget lehet nyerni, az hülye. Aki ügy megy be a kaszinóba, hogy nem tudja, mennyivel fog kijönni, az mindig vesztő lesz. Ez alapszabály. Ha valaki elmegy száz márkával, és eldönti, ha nyer hozzá egy másik százast, föláll és hazamegy, az jő játékos. Aki ezt nem tudja megcsinálni, előbb-utobb veszíteni fog. A kinti profik is igy csinálják: tudjak, mennyi pénzzel indulnak, és mennyivel állnak föl. Meg ha nyerő szériában vannak, akkor is.- A nyugati emigrációval milyen a kapcsolatotok?- Nyugat-Európában van a legkevesebb előfizetőnk, gondolom a szélsőjobboldali beállítottságé lapok miatt. Sajnos a kinti emigráció erősen jobboldali, igy aztán állandó jelleggel támadják a lapunkat, személy szerint engem is. Például a Szittyakürt, valamint a Katolikus Magyarok Vasárnapja cimu lapokban már legalább hatvanszor támadtak meg. Most például a Szittyakürtben azt írják, hogy a kormányt meg keU dönteni, és a fiatalokból kell fegyveres csapatokat felállítani... Ráadásul ezek a szélsőjobboldali, fasiszta, nyilas beáUi- tottságú orgánumok jelentős anyagi háttérrel rendelkeznek, hiszen ezek az emberek már elég régóta élnek kint. Tapasztalatom szerint az "ötvenhatosok" is erősen szélső- jobboldali beállítottságúak, azonban a mi olvasóink nagy része mar ahhoz az üj generációhoz tartozik, akik nem estek kétségbe akkor, amikor mondjuk párbeszédet kellett folytatniuk a Kádár-kormánnyal azért, hogy hazautazhassanak. Mert a szélsőjobboldal meg azt is tiltotta az emigrációnak, hogy hazajöhessen közülük valaki. Az már hazaárulásnak számított. Viszont szemmel' látható, hogy az emberek egyre inkább eltávolodnak a szélsőjobboldaltól, ami végül is a Nyugati Magyarság épüléséhez vezet. Mi ugyanis a középén álló, demokratikus érzelmű magyarság lapja vagyunk, és azok is kívánunk maradni. Szikszai Károly ÚJ FÓNÖK A CHRYSLERNÉL A nyolcvanas évek elején Lee A, Iacocca megmentette a csőd felé csúszó nagy autógyárat, a Cryslert, de tiz év elteltével ismét viharfelhők gyülekeznek Detroit fölött. Az októberben 68. életévébe lépő, legendás elnök visszavonul. A cég élére a svájci születésű, hatvanéves Robert A. Lutz áll, aki példátlan beruházási akcióval akarja megmenteni a Chryslert; minden félévben uj modellel kíván megjelenni a piacon, 1995-ig több mint tizenhat milliárd dollárt fektetve be a fejlesztésbe. A jövő januári detroiti autókiállitáson mutatja be a Dodge Vipert tizcilinderes motorjával. Lutz, aki pilóta is volt, maga végzi a Dodge Viper probafutamait a gyár kísérleti pályáján. Közben az el nem adott készletből most már darabonként kétezer dolláros árengedménnyel kínálja a kocsikat a vásárlóknak. Az üj Crysler-főnök nagyszabású terveihez a pénzt 33 millió üj részvény kibocsátásával reméli előteremteni. A nehéz helyzetben volt Chryslert egyes híresztelések szerint a Ford is megvette volna, ám a tárgyalások megszakadtak. Talán azért, mert Lutz nem kedveli a Ford. embereit. 0 map egy ideig Németországban, a Ford leányvállalatnál dolgozott, de ottani szereplése nem volt sikeres. Kitették a szűrét. Valamikor Iacocca is megjárta ezt az utat: ót is elbocsátotta magas állásából a Ford elnöke. IM ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 25.- Felévre $ 14.Kanadába és Európába $ 30.Megüjitásra: $.............Naptárra: $...... N GV» »MMM—MWM— CimS •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
