Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-10-03 / 37. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.y . ISSN 0194-7990 Vol. XLV. No. 37. Thursday, Oct. 3. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WOkD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Beregi Tivadar, Párizs Széchenyi István Egy tragikus sorsú államférfi küldetése. INTERJÚ A MAGYAR DIPLOMÁCIA VEZETŐIVEL Gróf Széchenyi István Nemcsak az új demokratikus Magyarország, hanem a külföld magyarsága is megilleto- déssel ünnepli a "legnagyobb magyar" születésének 200. évfordulóját. Immár 130 éve, hogy e nemes lelkületű, zseniális szellemű államférfi legyőzhetetlen kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, a döblingi elmegyógyintézetben. O is, mint világszemleleti ellenfele, Kossuth Lajos, azok közé a kivételesen ritka államférfiak közé tartozott, akik a XIX. század elején tűntek fel rendkívüli intelligenciájukkal, romantikus érzésvilágukkal, alkotó egyéniségükkel, hogy az akkor elmaradt, tespedő, a Habsburg monarchia láncaiban senyvedő Magyarországot kiemeljék évszázados letargiájából. ANTALL JÓZSEF NEW YORKBAN - Deák Pál riportja Szeptembern 29-én Antall József magyar miniszterelnök, New Yorkba érkezett, hogy felszólaljon az ENSZ közgyűlésén. Ez alkalomból a new yorki magyar főkonzulátuson fogadta a magyarság helybeli képviselőit. Interjúnk vele, valamint a kíséretében tartózkodó prominens személyiségekkel készült. Miniszter ür, milyen szerepet játszik Magyarország a mostani feszült helyzetben közép-kelet Európában? Magyarország, miként a múltban is, úttörő szerepet vállalt magára. Utalhatnék itt arra, hogy országunk kezdeményezte annak idején a Varsói Szerződés és a KGST felbomlását. A jelenlegi feszült helyzetben is igyekszik a kormány higgadtan, körültekintően dönteni, sajnos a körülmények néha kedvezőtlen befolyást gyakorolnak ránk. Határaink mentén két országban is polgárháború folyik? ( Sajnos, Romániában es Jugoszláviában a kormány nem bírta a szakitó próbát es ez végzetes következményekkel járhat a demokrácia szempontjából. Tény, hogy a Jugoszláviából érkező menekültek 90%-a nem magyar nemzetiségű és határainkat naponta megsérti a jugoszláv hadsereg. Remélhetőleg az ENSZ felfigyel ezekre és a megoldásokat sikerül diplomáciai utón megtalálni. Jeszenszky Géza külügyminisztertől arra a kérdésre kértem választ: Külügyminiszter úr, van-e olyan lépese a magyar külpolitikának, amit ma már nem tenne meg, a tényék ismeretében? (folytatás a 4. oldalon) USA feladja taktikai atombombáit Ez volt a nagy Széchenyi Istvánnak, grófi nemesi származása ellenére, történelmi elhivatottsága, nemzeti küldetése, elsősorban azért, mert ha fiatal korában nem is| tudott magyarul Írni, beszelni,y csak németül, de mar akkor végtelenül szerette magyar hazáját. Igen, Magyarországért dobogott a szive, a magyar népet, a magyar kultúrát kedvelte, annak ellenére, hogy nem Budán, nem Pesten született, hanem Bécsben, Ausztria fővárosában. De ismerte a magyar nemzet, viharos, vérben áztatott történelmét, Kölcsey szavaival élve, rajongott a magyar irodalomért, a magyar klasszikusokat olvasta, kiváltképpen Berzsenyi és Vörösmarty nemzetfelrázó verseit. Az eleinte csak németül beszélő Széchenyi, aki Goethe és Schiller nyelvén irta meghitt "Vallomásait", szinte beleélte magát a magyar történelmi tudatba, sietett megtanulni éspedig kifogástalanul a magyar nyelvet, hogy még közelebb jusson a tragikus sorsú magyar népiélekhez, és hogyy ő maga is, tanulva édesapjának, Széchenyi Ferencnek a reménytelennek látszó magyar sors iránt megnyilvánuló töprengéseiből, tépelődései- ből, megkísérelje talpra állítani a magyar nemzetet, mert mint mondotta, valóság- kritikájával, nem kell többé hátrafelé nézni (folytatás a 7. oldalon) WASHINGTON, D.C. Világszerte Örömmel fogadták Bush elnök bejelentését a taktikai atomfegyverek kivonásáról Európából és Ázsiából, úgy a szárazföldön, mint a tengeren. "Miután a szovjet támadás veszélye többé már nem reális - mondta Mr. Bush a bejelentésében - példátlan alkalom nyílt arra, hogy úgy az USA, mint a Szovjetunió megváltoztassa eddigi atomfegyverkezési politikáját." A fegyverzetcsökkentés nem vonatkozik a stratégiai, tehát a hosszú távolságú rakétákra és bombákra, amelyek a tengeralattjárókon , bombázógépeken és szárazföldön vannak az USA-ban. Bush lépésének oka részben a bizonytalanság volt a szovjet atombombákat illetően. Amig volt erős központi kormány a Szovjetunióban, addig nem aggódtak e kérdésben. De most, hogy részekre bomlott az Unió es a szovjet bombák szerteszét vannak a birodalomban, aggasztja a Bush kormányt, hogy fennáll-e még a régi ellenőrzés. Bush lépését megelégedéssel fogadta Gorbacsov, aki kijelentette, hogy miután tanulmányozzák Bush lépését, a szovjet is viszonozni fogja az atomfegyverek csökkentését. A bérlevágások és magas árak ellen tiltakozó zsilvölgyi bányászok véres tüntetése Bukarestben. Lemondott Petre Roman miniszterelnök. Bajban a szabad piacra való átmenet. BUKAREST. Véres tüntetések színhelye lett ismét a román fővaros. Az erdélyi petrozsényi és zsilvölgyi bányászok, akiket tavaly az új rendszer védelmére rendelt Bukarestbe az Iliescu kormány, most maguk is a kormány ellen fordultak. Lefoglaltak két vonatot Petrozsényben és megtöltve azokat több ezer, vasrudakkal, husángokkal felszerelt bányásszal, Bukarestbe utaztak, tiltakozva a magas árak, a munkanélküliség, a bérlevágások ellen, a parlament elé vonultak. Amikor az Iliescu kormány nem volt hajlandó velük tárgyalni, megtámadtak a parlamentet és több más épületet. A rendőrség könnygázzal igyekezett visszavonulásra kényszeríteni a tüntetőket, ami nem sikerült. A zavargásban három ember életét vesztette. Háromnapi véres tüntetések után a zsilvölgyi bányászok többségé, ugyanazzal a vonattal, amellyel a fővárosba jöttek, visszautaztak szükebb hazájukba. A zendülest nem sikerült nekik forradalommá kiszélesíteni, bár Bukarestben is sokan csatlakoztak hozzájuk. Céljukat csak részben érték el; lemondatták a miniszterelnököt es az elnök megígérte, hogy orvosolni fogja panaszaik e^y részét. A válságnak azonban még nincs vége. A bányászok országos szövetsége sztrájkra szólította a Zsilvölgy kivételével az ország minden bányájának dolgozóit. Petre Roman miniszterelnök másnap lemondott, de a bányászok Iliescu lemondását is követelik. A román kormány, amely megszegve a magyar-román barátság ápolására tett kezdeti ígéretét, az utóbbi időben nyiltan és burkoltan magyarellenes hangulat szitásával igyekezett a nép elégedetlenségét mellékvágányra terelni, most a bányászok "hazafiasságára" apellált, ami azonban most már hatástalan volt. A volt szocialista államok közül most elsőnek a román munkások fejezték ki nyílt ellenállásukat (bár a magyarországi (folytatás a 2. oldalon) » Román bányászok lázadása ára 50 rairi ÚJ FORRONGÁS ROMÁNIÁBAN
