Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-09-26 / 36. szám

Thursday, Sep. 26. 1991. 13. Antall: Nines szó a Horthy-korszak visszaállításáról, 1993. végétől várható Magyarország gazdasági fellendülése - jelentette ki Antall József a magyar Tv. előtt. A minisz­terelnök gazdasági elemzésekre hivatkozva megjegyezte, hogy a gazdaság várható élénkülése nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán érzékelheti majd a fellendü­lés előnyeit. A szomszédos országokban elő magyarság­ról szólva kifejtette, hogy a forint konvertibilitása után fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a határainkon túl élő kisebbséget ez ne érintse hátrányosan, s hozzájuthasson az anyaországból származó, megdrágult újságokhoz és kulturális termékekhez. i / l Azokra a kerdesekre, hogy Magyarorszá­gon reális veszély a Horthy-korszak res­taurálása, Antall József azt válaszolta, hogy aki ilyen kijelentéseket tett, az ostoba. A miniszterelnök szerint sem­milyen erre utaló elkepzelesek nincsenek jelen a kormányzati törekvésekben és sajnálatosnak tartja, hogy az úgynevezett történészektől erednek ezek a híresztelések. Mindazonáltal a Horthy-korszaknak voltak azért olyan intézkedései szociális és egészségügyi téren, amelyeket ma sem kell szégyellni. Amerikai újságírók Magyarországon BUDAPEST. A tömegtájékoztatás terén működő legnagyobb amerikai alapítvány, a Ganett Foundation - új néven Freedom Fórum - delegációja John Collins Quinn alelnök vezetésével Magyarországba érke­zett, hogy tanulmányozza a magyar sajtó helyzetét. Az amerikai ujságirocsoportot a Parlamentben Antall József miniszterel­nök is fogadta. A találkozón Mr. Quinn, aki egyébként a US Today cimú 6 millió példányban megje­lenő napilap kiadója, vázolta útjuk tapaszta- latszerzó célját. Kitért arra, hogy látogatásuk során igyekeznek áttekinteni a sajtó szabadságát, privatizációjával, valamint a vallási és lelkiismereti szabadság érvényesülésével kapcsolatos kérdéseket. Tapasztalataik alapján döntenek majd arról: miként támogathatják a magyar tömegtá­jékoztatási eszközöket, a sajtót, az egyes újságírókat. A miniszterelnök a megbeszélésen tájékoz­tatta az amerikai újságírókat arról, hogy Magyarországon korlátozás nélkül érvénye­sül a teljes sajtószabadság, s e téren bármely országgal, rendszerrel kiálljuk az össze­hasonlítást. Petre Roman román miniszterelnök harcot hirdetett a korrupció ellen. A román kormány 237 köztisztsegviselö elbocsátásáról dön­tött. ''Nem leszek annak az országnak a miniszterelnöke, ahol a korrupció uralko­dik" - jelentette ki Roman. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista I Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138 48 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST elfogadunk Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Bacher Iván „ , Berda ma Huszonöt éve annak, hogy Berda József magyar költőt elvitte a rák. (Apja, anyja tot volt.) Néhány kortársa ma képviselő a parlamentben. Ok nyilván nem ittak any- nyit. De hát azért nagy szerencsével élhet­ne Ő is. Bár esetében a föltámadásnak na­gyobb a realitása. Berda ellenne ma is. Versei megjelennének, kötetei is pár száz példányban, de hat ó úgyis ahhoz szokott, alighanem már az Övé lett volna az új kurzus első sajtópere, mert csak megeresztene par sort a papok­ról,de hát neki a sajtóperekben is na^y praxisa van, csak a költségek aggasztanak erősen, de amúgy derűsen kirándulgatna föl-alá ebben a világban is, adományokból, pontosabban, az o felfogása szerint, természetesen kiérdemelt és kikövetelt juttatásokból tartva fönn ma^at; tálán nem tudná 2386 potenciális mecénás nevét és címet fólvésni a kis füzetbe^ mint hajdanán, de azért valahogy nyilván ma is behajtaná a betevő napi két literre valót, békésen jönne menne, igazán nem haragudna meg semmiért, ha csak azért, ha valaki összetörne a verejtekes munkával fölhajtott különleges borát rejtő palackot, ilyenkor - különösen, ha mar a vers is elkészült a nedűhöz - nyilván ma is üvöltene es ká­romkodna, sót sírna és zokogna, de amúgy jámbor, magányos es bátor vándora lenne ő ennek a világnak ma is. Természetesen ma is Újpesten eine, igaz, hogy szeretett városának nagy részét ledózerolták, igy ma már (még!) az ö nevét viselő Szent Gellért utca nagyját is, benne a házzal, ahol harminchárom éven át lakott egy szobában szállásadónöjével, özvegy Pákozdi Damasztinnéval. Az asszony a legenda szerint elég szép summát hagyott a költőre, aki - életében először önálló lakásbérlőként - szabóhoz ment, és elegáns ruhákat csináltatott magának, és drága éttermekbe kezdett járni, úgyhogy meg is betegedett, és hamarosan meg is halt. KÁRTALANÍTJA a magyar állam azokat a polgárait, akiknek igazságtalanul károkat okoztak. MEGJELENT AZ ÚJ KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY melynek értelmében a külföldön élő magyarok is jogosultak elkobzott in­gatlanaik vagy egyéb vagyontárgyaik után kárpótlási jegyek igénylésére. A törvény dátumától számított HÁROM HÓNAPON belül elévülés terhe mellett be kell nyújtani az igényeket: A kárpótlás felső határa 5 miUió forint (kb.: 65.000 US dollár) de az elkobzott javak száma nincs limitálva. Ez a kárpótlási törvény, amely már számtalan változásokon ment keresz­tül, rendkívül komplikált és szinte lehetetlen, hogy szakképzett s a törvényt jól ismerő jogász nélkül bárki ezt ön­magának el tudja intézni. Mivel a külföldön élő magyarok is részesül­hetnek az összes kárpótlási tételekben, leghelyesebb, ha mielőbb ügyvédhez fordulnak. Erre a célra alakult meg egy kiválóan felkészült, minden referen­ciát kibíró ügyvédi munkaközösség Budapesten, amely a külföldön élő magyarok jóvátételi ügyeire speciali­zálja magát. Kérjük, azonnal Írjanak a következő cimre, ( hogy ügyük kezelése időben elkezdődhessen. SMART MONEY L.T.D, 1053 BUDAPEST, Veres Pálné u.33. Telefon:(36 1) 137-5274 Fax:(36 1) 137-0131 t— ■ ________________________________ Berda József. (Szalatnyay József festménye) A valóságban ez nem pontosan igy volt, csak lényegében: a titokzatos öregasszony halálát Berda soha nem tudta kiheverni. Újpesten élne hát a költő ma is, és nyil­ván meglelné azt a néhány utcát, amely­ről elfeledkeztek a városrendezők, és meg­lelné azt a kocsmát, ahol kedvére való bort ihat hitelbe, meglelné a régi izeket, szagokat, és könnyűszerrel találna barátot, pajtást, társat és témát: elesett Öreg­asszonyt, utcára vágott munkást, megtermett kofaasszonyt, kivert kutyát és megfagyott verebet, sót alighanem még űj témára is bukkanna Berda, hisz a kihaló, régi újpesti öregek és a kiirtott újpesti zsidóság helyére csillogó szemű cigánygyerekek költöztek be mara... Merre járna Berda ma? Turistaházait, Nagyszénást, Zsiros-hegyet és a többit lerombolták az elmúlt években, de a hegyekkel még nem sikerült ilyen gyorsan előánni. A Pilisben, a Börzsönyben még akad tinoru, és akad szeder és csalán és csipke es sóska és dió, és a falvakban van még kocsma is, es a kiránduláshoz - mert azt szerette - újra kapható a cser­készing is. Milyen lenne Berda ma? Mindenekelőtt szomorú. A magyar költő mind^ szomorú^ de ó, az ezernyi anekdota hose, az eletöröm dalnoka a legszomorúbbak közül való volt. Tudta, hogy az élet szomorú, és csak a hülye tud ennek örülni. Örülni csak ennek ellenére lehet. Akkor is főleg egy, az avar alól kibukkanó gevagombának, egy szép leánytestnek, egy kis lustálkodásnak, fröccs- nek, versnek, birkapörköltnek. Persze Berda mindenekelőtt szabad lenne, mert Ö mindig, minden rendszerben, amit volt szerencséje megörvendeztetni átható hagymaillatával, szabad maradt. Lehet, hogy lelke mélyén szeretett volna, de sze­gény képtelen volt más lenni. Nem birt el sem iskolát, se munkát, se pártot, se pénzt,se feleséget. MAGAMRA MARADTAM? Kivel barangoljak most már? Sorsom titka erre felelj! Itt hagytak, temetőbe vonultak József, Mátyás, István s az egykor velem csavargók közül, akik élnek még; mind-mind cserbenhagytak, mint magános, megöregedett árvát, - főként András és Lajos és a még élÖ másik István is. Nagyon-nagyon, tulszomorúan maradtam magamra. Nincs senki, akikkel tovább barangolnék, akikkel szót váltsak ott? ahol a legéletadöbb öröm volna még beszélgetni. A madarak éneke, az erdők titokzatosan szép szélzenéje sem elegendő mar! Nyugalmat adó, kezemet megfogó tarsak, bátor barátok kellenek most is, együttérző nyugtalan csatangolok, mielőtt rám zárnak az életemet megalázó koporsofóidelet! Berda József

Next

/
Thumbnails
Contents