Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-09-19 / 35. szám
Thursday, Sep. 19.1991. 3 AMERIKAI MAGYAR SZO MINISZTERELNÖKI HIVATAL DUNAI VÍZLÉPCSŐ, KORMÁNYBIZTOSI TITKÁRSÁG Nyilatkozat A Magyar Köztársaság kormánya felhatalmazásából köszönetét mondok a nemzetközi környezetvédelmi szervezeteknek és mozgalmaknak azért, mert megértik és támogatják a despotikus múltból örökölt Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer környezetkárosításának elkerülésére irányuló törekvéseinket. Örömmel üdvözlöm egyben a Cseh és Szlovák Köztársaság kezdeményezését, melynek keretében Vavrousek környezet- védelmi miniszter úr Budapestre látogat, hogy a probléma megoldására tett javaslatait a magyar Országgyűlés illetékes bizottságai előtt ismertesse. A magyar kormány folytatja eddigi eredeti programján és az Országgyűlés határozatain alapuló következtetés politikáját, melynek alapja, hogy a vizilépcsőrend- szer a magyar és szlovák nép hosszútávu, közös környezeti érdekeit veszélyezteti, igy elhagyása nem csak a magyar oldalnak használ. Ragaszkodik azokhoz a tiszta forrásokhoz, az elhatározásokat megalapozó tisztán tudományos es környezetvédelmi felismerésekhez, melyek a demokratikus és a környezetvédelmi mozgalmak szintézisében születtek, s nem engedi meg, hogy ezeket a két ország jövőbeli együttműködésének ártó politikai szándékok terheljék meg. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy az országok ne a vízlépcső probléma torzító szemüvegén át tekintsenek egymásra, tiszteletben tartva ezzel a szlovákiai magyar kisebbség alapvető érdekeit is. Köszönettel veszi azokat a nemzetközi szervezetektől és különbözei kormányoktól kapott szakértői és egyéb ajánlatokat, melyek segíteni kívánnak a kibontakozásban. Bízik a magyar kormány abban, hogy e zsákutcából a kivezető utat kölcsönös türelem és megértés alapján közösen megtaláljuk. Budapest, 1991. szeptember 10. Dr. Sámsondi Kiss György kormánybiztos Levél Magyarországból Levelezés Magyarország északi részén egy közel ötvenezres városbarv Kazincbarcikán a Kertváros II.sz. állami iskolájában dolgozom, mint testnevelő tanár. 24 éves vagyok és tagja városunk 28 fŐs képviselőtestületének. Tanítványaim szeptemberben kezdik a nyolc osztályból álló általános iskola felső tagozatát, az ötödik osztályt. Miattuk írok önöknek, szeretnék nekik partnereket keresni a tengerentúli magyarság 10-11 éves soraiból levelezéshez. Úgy gondolom, hogy olyan idős 20-25 fős csoporttal vennénk fel a kapcsolatot, akiket érdekelnek a jelen magyar fiatalok hétköznapjai. A levelezés lehetne az első lépcső a barátsághoz, a második 1992* nyara, amikor vendégül látnánk amerikai barátainkat, majd egy év elteltével fordítva. Kérem segítségüket ehhez a tervhez, mert véleményem szerint ez nemes kezdeményezés. Olyan pedagógus vágok, aki Örömmel nyugtázza, ha tanítványait örülni tótja- Máté Zsolt Kazincbarcika 3700 Szabó Lajos u. 29. 4/3 _______________ Hungary TERJESSZE LAPUNKAT A vikingek utódai, a norvégok nem akarnak belenyugodni, hogy Amerikát nem az ő elődeik fedeztek fel. Most Kolumbuszt követelik maguknak. A stockholmi Expressen cimü lap újabban különösen színes információval járult hozza az állítólagos norvég korlátoltsághoz: "Szomszédaink azt hiszik, kétszer fedezték fel Amerikát". Nem csak az izlandi Leif Eriksson, aki már az ezredfordulón, viking hajójával kikötött az Atlanti-oceánon, hanem a genovai Kolumbusz Kristóf is tulajdonkeppen norvég származású volt. A svéd újság nem volt biztos, vajon "az év norvég történetese ez, vagy egy komolyan veendő elméletről van szó. Nem kérdéses az oslói Aftenpost számara: "Ez nagyszerű ötlet, ami rászolgált arra, hogy az egész világgal megismertessek." A természetbúvár Kolumbusz megismerése már régen kisért a vikingutódok fejében. A genealógus Svein-Magnus Grodys 1969- ben jelentette be azt a felfedezését, hogy Amerika felfedezője norvég származású volt. "Kolumbusz, a leghíresebb norvég" - ez a csábító tézis nem hagyta nyugodni a skandinávokat. Amerika felfedezésének 500. évfordulója (1992) előtt a tekintélyes "Norsk Maritimt Forlag" kiadó megbízta munkatársát, Tor Borch Sannes történészt, nézzen utána az adatoknak. A "Kolumbusz Kristóf - egy európai Norvégiából?" cimu könyvében jött elő Sannes először tézisével, miszerint a tengeri utazó 1451-ben, Kristoffer Bondeként született volna Nordfjordban, pontosan 30 kilométerre Bergentől északra, a régi Bonde nemzetség leszármazottjaként. Rokona lett volna annak a Kari Knutsson Bondenak, aki 1448-tól 1450-ig ült a norvég trónon. A Kolumbusz atya Dominicus Bonde első fiának születése előtt évekig Olaszországban tartózkodott, s a felcseperedó Kristoffer Bonde - igy Sannes - egy genovai származású papnál, a bergeni katolikus püspöknél tanult. Az visszatért olasz hazájába, Kristoffer pedig követte tanárát. Neve norvégül parasztot jelent, Kristoffer Bondeból latinositva: Christopherus Colonus, majd Kolumbusz Kristóf lett. A történész Sannes, aki tézisét - többek között - XV. századból származó dokumentumokkal támasztja alá, bizonyítékok egész sorát vezeti elő a Genova és Nordfjord közötti szövevényes kapcsolatok létezése- Kolumbusz Kristóf testvérei, Bartolomeo és Diego azonos nevet viseltek, mint Kristoffer Bonde testvérei Nordfjordban. RIPORT YORKViLLEROt. (folytatás az 1. oldalról) keresnek és azután mennek vissza Magyarországba, mert ott most igen megnőttek a lehetőségek. Csak dollárok kellenek hozzá. Nt. Póznán Béla szerint a hamvakat tartalmazó urnák közül tizet már hazaszállítottak. Amikor meglátogattuk, felolvasott egy végrendeletet, amelyben ez állt: "Vajda Imre hamvai itt tartandók addig, amíg Özvegye nem lesz hajlandó visszatérni egy új szabad Magyarországra." Nt. Póznán szerint a végrendeletet talán Mindszenty bíboros befolyásolta, aki halála előtt úgy rendelkezett, hogy ne vigyék haza hamvait, csak akkor, amikor " lehull Moszkva vörös csillaga." Miként Mindszenty bíborost, úgy Vajda Imrét is újra temették nemrég Magyarországon. Remélhető, hogy Yorkville reneszánsza a szeretett szülőhaza sorsa jobbrafordula- sa szimbólumának fog bizonyulni.- A Kolumbusz és Bonde család címere közötti hasonlóságok bizonyítottak; a Kolumbusz testvérek a családi jelükben - mint a nordfjordi Bondek - diagonális pályákat alkalmaztak, három csillaggal. A cimerkereszt és a sisak szinten közel esik egymáshoz.- Kolumbusz Kristóf bizalmasa, Anton Galle "tipikusan norvég nevet " viselt; egy nordfjordi Galle család a Bonde családba házasodott be. Az Amerika-felfedező származását ténylegesen máig nem tisztázták bizonyosan. Hat ország követelte magának; a náciüldöző Simon Wiesenthal szerint Spanyol- országból száműzött zsidó lett volna. E- gyedül Olaszországban, Genován kívül további hat város igényli a megtiszteltetést, hogy a hires utazó születési helye az óve legyen. Sannes elismeri, hogy "vegleges bizonyítékokkal" még nem tudna szolgálni hősünk norvég származását illetően. De semmiképpen sem lehetséges Kolumbusz olasz származása: "SŐt, olasz címzettekkel folytatott levelezéseiben egyetlen olasz szót sem alkalmazott." ( ( A tengeri utazó életének átvizsgálásakor a történészek további vonatkozásokat is felvetnek, amelyekre eddig alig fordítottak figyelmet: az 1477-es esztendőben Kolumbusz tengeri utazására, Izlandiéi északra. Ez az expedíció - állítja a kortárs Kolumbusz- biográfus, Las Casas - a 73. északi szélességi fokig nyomult volna. Ott - igy mondjak a norvégok - Kolumbusz valószínűleg kikötött a mai kanadai Baffin-földnel. Az "Újvilág" ezzel 15 évvel korábban letezett volna, mint eddig feltételezetten arra Kolumbusz rálépett. Ennélfogva az amerikaiak, felfedezésük 500. évfordulóját, a- melyet 1992. októberében határoztak meg hivatalosan, 15 évet megkésve ünnepük. KÁRTALANÍTJA a magyar állam azokat a polgárait, akiknek igazságtalanul károkat okoztak. MEGJELENT AZ ÚJ KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY melynek értelmében a külföldön éló magyarok is jogosultak elkobzott ingatlanaik vagy egyéb vagyontárgyaik után kárpótlási jegyek igénylésére. A törvény dátumától számított HÁROM HÓNAPON belül elévülés terhe mellett be kell nyújtani az igényeket: A kárpótlás felső határa 5 millió forint (kb.: 65.000 US dollár) de az elkobzott javak száma nincs limitálva. Ez a kárpótlási törvény, amely mar számtalan változásokon ment keresztül, rendkívül komplikált és szinte lehetetlen, hogy szakképzett s a törvényt jól ismerő jogász nélkül bárki ezt önmagának el tudja intézni. Mivel a külföldön élő magyarok is részesülhetnek az összes kárpótlási tételekben, leghelyesebb, ha mielőbb ügyvédhez fordulnak. Erre a célra alakult meg egy kiválóan felkészült, minden referenciát kibíró ügyvédi munkaközösség Budapesten, amely a külföldön élő magyarok jóvátételi ügyeire specializálja magát. Kérjük, azonnal Írjanak a következő címre, hogy ügyük kezelése időben elkezdődhessen. SMART MONEY L.T.D. 1053 BUDAPEST, Veres Pálné u-33. Telefon:(36 1) 137-5274 Fax: (36 1) 137-0131 Norvég volt Kolumbusz?
